Kárenyhítési hozzájárulás, kárenyhítési támogatás adóügyi megítélése

Megosztás Tetszik

A kárenyhítési hozzájárulást az értesítést követően a tárgyév szeptember 30-áig kell megfizetni. A fizetés kötelező, tehát a határidőre meg nem fizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik.

A kárenyhítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről a Magyar Államkincstár (Kincstár) határozatban döntött a kockázatközösségi tagságra kötelezett, illetve a kockázatkezelési tagságot önkéntesen választó mezőgazdasági termelő részére.

A befizetett összeg elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) rendelkezése szerint.

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke

» az ültetvényművelésre szolgáló termőföld és szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 5400 forint, valamint

» egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1800 forint.

A kárenyhítési hozzájárulást az értesítést követően a tárgyév szeptember 30-áig kell megfizetni.

A kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő beérkezése az egyik alapfeltétele a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzésének, így ha a hozzájárulás összegét a Kincstár szeptember 30-át követően vonja le a gazdálkodó egy későbbi kifizetéséből, úgy a termelő már nem lesz jogosult kárenyhítő juttatás igénybevételére a vonatkozó kárenyhítési év tekintetében.

Fontos részletszabály, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a Magyar Államkincstár 10032000-01220191-51900001 számú Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámláján, a tárgyév szeptember 30-áig jóváírt összeg tekinthető.

2025-től a fenti összeg megfizetésére lehetőség nyílik online bankkártyás fizetéssel is a Kincstár honlapján biztosított elektronikus felületen vagy a mobilGAZDA alkalmazáson keresztül, tranzakciós költség nélkül.

A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kötelező, tehát a határidőre meg nem fizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A fenti törvény 12. §-a szerint az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által megállapított kártérítési összeget is.

Kár esetén a befizetett hozzájárulásra tekintettel kifizetett kárenyhítő juttatás összege nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott juttatásnak, mivel a kérelmezőnek nem kell a folyósító felé elszámolnia a cél szerinti felhasználásról (szja-törvény 3. § 42. pont).

A kárenyhítő juttatás adóügyi megítélésével kapcsolatosan viszont fontos tudni, hogy az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos támogatásnak minősül, és emiatt nem kell bevételként figyelembe vennie az őstermelőnek.

Átalányadózó egyéni vállalkozónál pedig megemeli a bevételi értékhatárt.

A támogatások kezeléséről egyébként az szja-törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja, a 7. § (3) bekezdése és a 19. §-a rendelkezik.