Több millió forintos adótartozásának végrehajtását akarta elkerülni egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei férfi azzal, hogy megpróbálta eltitkolni a vagyonát – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-t.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 15-én publikált költségvetési jelentésének célja, hogy a Költségvetési Tanács októberi ülésének szerkesztett háttéranyagaként bemutassa a 2022. évi államháztartási folyamatokat, valamint a 2023. évi költségvetés várható alakulását az első nyolc hónapban rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB szeptemberi inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján. Mindezek figyelembevételével az MNB értékeli a költségvetési egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2022. évi tényleges, valamint 2023. évi várható megfelelést – írja honlapján az MNB.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz – írja a hvg.hu.
Rosszul hasznosuló beruházások, túlzott külső kitettség, valamint a költségvetés rossz prioritásai okozhatnak súlyos problémákat rövid- és középtávon is Magyarországon. Bár az infláció lassul, annak szintje még világszinten is magas, és megakadályozza, hogy a kormány visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához – ezeket a kockázatokat látják a legnagyobb kihívásnak rövid távon Bod Péter Ákos és Surányi György korábbi jegybankelnökök, valamint Oszkó Péter, volt pénzügyminiszer, az OXO Holdings vezérigazgatója. Mint az a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén elhangzott, több lefelé mutató kockázatot látnak a közel jövőben, ami miatt nem mernének egy komolyabb fellendülésre fogadni – írja a portfolio.hu.
Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészség, mert több mint kétmilliárd forintos kárt okoztak egy központi költségvetési szervnek – tájékoztatta a Baranya Vármegyei Főügyészség az MTI-t.
A rezsivédelem és a honvédelmi kiadások súlyos terheit emlegeti a Pénzügyminisztérium amiatt, hogy a kormány kénytelen volt jelentősen növelni az idei hiánycélt, miközben éppen a két védelmi alapon spórolhat a büdzsé jelentős mértékben. Ennek fő oka, hogy a vállalatok és az önkormányzatok rezsitámogatását igen szűken mérték. A hiány elszállásának fő okát ugyanakkor a bevételi oldalon érdemes keresni: az elvárthoz képest döbbenetesen kevés áfabevétel folyik be a költségvetésbe – írja a 24.hu.
Nem tartható az idei költségvetés, ezt ismerte el közvetve a Pénzügyminisztérium azzal, hogy az Államadósságkezelő megemelte az idei kötvénykibocsátási tervét – írja a nepszava.hu.
Tízéves, a pályafelújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium – közölte Lázár János tárcavezető a Rádió7 Közös nevező című műsorában csütörtökön.
Egyre nagyobb bajban van a költségvetés az áfabevétel stagnálása miatt. A cégek mind több adót igényelnek vissza, a kisebb vállalkozóknál erősödhet az adóelkerülés, miközben a lakossági fogyasztás látványosan zuhan – írja a hvg.hu.
„Háborús időkben védelmi költségvetés készült, ami megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. A 2024-es költségvetésben több forrás jut a védelmi kiadásokra, így megerősödik a Honvédelmi Alap. Megújul a családtámogatási rendszer, megmaradnak a családi adókedvezmények és biztosítottak a Rezsivédelmi Alap forrásai is. A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven, háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést és garantálja a már teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását” – írja sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium.
Az Európai Tanács álláspontja migrációs és többletbefizetések dolgában ellentétes Magyarország érdekeivel – idézte a mai kormányszóvivőin Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Orbán Viktor miniszterelnök beszámolóját.
Az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetés főösszegeit 123 igen szavazattal 51 ellenében.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a július 3. és július 7. közötti időszakra Kövér László házelnöknél Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A napokban több nyilatkozat is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kezdi a kormány is komolyan venni a jegybank várható veszteségét. Menekülnének ugyanis abból a helyzetből, hogy a költségvetésnek kelljen megtérítenie a tőkevesztést, ami több százmilliárd forintos kiadást égetne be évekre a büdzsébe. A megoldást valószínűleg az jelentheti, ha a jegybanki veszteségtérítési szabályt tovább lazítaná a kormány, egy ilyen irány akár a jegybank keddi megszólalásából is kiolvasható – írja a portfolio.hu.
Folytatódik a 2024-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték