Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly – erősítette meg az előzetes adatokat pénteken kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
A magyar gazdaság növekedése továbbra is az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, és az előrejelzések szerint a következő években is magas, 4–5 százalék körüli bővülés várható – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Hozzátéve: a sikeres újraindításnak köszönhetően a magyar költségvetési politika a tervezettnél hamarabb térhet vissza az egyensúlyi pályára. A kormány egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el a jövő évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítja. Mindez az államadósság-ráta gyorsabb csökkentését is lehetővé teszi.
Tíz pontban foglalta össze a pénzügyminiszter a költségvetési politika elmúlt egy évi eredményeit az Országgyűlés költségvetési bizottságában. Varga Mihály egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika támogató maradt, és segítséget tudott nyújtani, jelentős erőforrásokat tudott mozgósítani a gazdaság újraindítása érdekében.
Jelentős költségvetési hatása lehet a szociális hozzájárulási adó egységes, cégmérettől független csökkentésének – szögezte le Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. A szakember úgy véli, miután Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagyhat majd a vállalkozásoknál, ez azt mutatja, hogy a kormány egységes csökkentést javasol.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bejelentéséhez, amely a 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében javasolja, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen, Bagdi Lajos a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere is megfogalmazta véleményét.
Augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 97,0 milliárd forint hiánnyal zárt, amely alig különbözik az egy évvel korábbi 96,3 milliárd forinttól. Az év első nyolc hónapjában 1900,7 milliárd forintot tett ki a deficit, a tavalyi 2270,3 milliárd forintnál 369,6 kevesebbet – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
A járvány felborította az államháztartási folyamatokat – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) csütörtöki online tanácskozásán. A költségvetési intézkedések átmenetileg az államadósság növekedését okozták; a 2019-es GDP 65,5 százalékáról tavaly 80,4 százalékra ugrott. Jó hírnek nevezte, hogy a finanszírozást biztonsággal, stabilan teljesítették. A befektetők is bíznak abban, hogy a 2020-as adósságráta növekedése átmeneti.
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) aktualizálta 2021. évi finanszírozási tervét, miután a költségvetés módosításával az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiánya 658 milliárd forinttal, 3332 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett – közölte az ÁKK hétfőn.
A gépjárműadóból várható teljes, 90,5 milliárd forint bevételt betervezte a Pénzügyminisztérium a 2022-es központi költségvetésben a járvány elleni védekezési alap bevételeként – derül ki az Országgyűlésnek frissen benyújtott tervezetből a hvg.hu írása szerint.
A 2022-es költségvetés tervezetének leghangsúlyosabb eleme a gazdaság újraindítása, mindemellett a családok védelmére, a gyermeket nevelők támogatására, az idősek megbecsülésénere helyezi a hangsúlyt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, miután az Országgyűlés elé terjesztette a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő előirányzatok összhangban vannak a tervezett makrogazdasági folyamatokkal, és a kiadások is tükrözik, hogy a költségvetés célja a magyar gazdaság újraindítása. A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenése tartós marad, ugyanakkor a várhatóan gyors gazdasági helyreállás a tervezettnél kisebb mértékű hiánycélt is lehetővé tehet - emlékeztetett szerdai közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Az Országgyűlés előtt van a 2021-es költségvetés módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források továbbra is maradéktalanul rendelkezésre álljanak. A törvényjavaslat biztosítja az ősszel bejelentett otthonteremtési program fedezetét, de az egészségügy, a családtámogatások és az önkormányzatok forrásait is növeli – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is „brutális” nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés – részben a források rugalmas átcsoportosításával – mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez idén az első fél évben – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzéséből.
Bár a gazdasági kilábalás már megkezdődött, a veszélyhelyzet utáni újraindítás a költségvetésből továbbra is komoly forrásokat igényel. A kormány szándéka az, hogy minden segítséget megadjon a magyar vállalkozásoknak, és annyi munkahelyet teremtsen, ahányat a járvány megszüntet – nyomatékosítja közleményében a Pénzügyminisztérium.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték