Csak az amerikai választások, november 5-e után nyújtja be a következő költségvetési törvényt a kormány – derült ki a mai kormányinfón, amelyen Gulyás Gergely, Nagy István és Varga Mihály miniszterek és Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatta a szerdai kormányülésről az újságírókat.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai – írja a portfolio.hu.
Az áfabevételek már januárban elmaradtak nemhogy a céltól, de még a pocsék tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak – ám csak a tavaly év végére előre hozott fizetésemelések miatt. Az uniós programok jelentősen javították az egyenleget – ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat. Az államadósság finanszírozásának feketelevese pedig még csak most jön – írja a hvg.hu.
Az elmúlt három évben közel a duplájára nőtt a magyar államadósság devizaaránya, és januárban a devizakötvény-kibocsátások tovább folytatódtak, annak ellenére, hogy az ország már nincs olyan nyomás alatt, mint a múlt év elején az energiaválság nyomán. Eközben a kormány igyekszik leszorítani a forintban kibocsátott állampapírok hozamát, ami akkor működhet olajozottan, ha több devizakötvényt bocsátanak ki. A lakossági állampapírok reneszánsza horribilis kamatköltségeket okozott, ennek a korszaknak véget vetne a kormány, de mi várható helyette? Miért lehet szüksége az államnak az újabb devizaeladósodásra, és mekkorák a kockázatok? – írja a 24.hu.
Az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Megérkeztek az első összesítések a tavalyi, 2023-as év költségvetési adatairól – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
A megemelt minimálbér és a garantált bérminimum után megnövekedett közterhek hatására 2024-es évben összesen 175 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele – számolta ki a Niveus Consulting Group.
A költségvetés stabil, továbbra is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának mai ülésén.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén először készít pénzügyi fogyasztóvédelmi adventi naptárt: 24 napon át 24 pénzügyi tanácsot ad, tippet oszt meg közösségi médiafelületein; ezzel indítja el a jegybank a karácsonyi és az év végi felelős vásárlást, hitelfelvételt és digitális biztonságot támogató idei kampányát – írja honlapján az MNB.
Több millió forintos adótartozásának végrehajtását akarta elkerülni egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei férfi azzal, hogy megpróbálta eltitkolni a vagyonát – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-t.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 15-én publikált költségvetési jelentésének célja, hogy a Költségvetési Tanács októberi ülésének szerkesztett háttéranyagaként bemutassa a 2022. évi államháztartási folyamatokat, valamint a 2023. évi költségvetés várható alakulását az első nyolc hónapban rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB szeptemberi inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján. Mindezek figyelembevételével az MNB értékeli a költségvetési egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2022. évi tényleges, valamint 2023. évi várható megfelelést – írja honlapján az MNB.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz – írja a hvg.hu.
Rosszul hasznosuló beruházások, túlzott külső kitettség, valamint a költségvetés rossz prioritásai okozhatnak súlyos problémákat rövid- és középtávon is Magyarországon. Bár az infláció lassul, annak szintje még világszinten is magas, és megakadályozza, hogy a kormány visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához – ezeket a kockázatokat látják a legnagyobb kihívásnak rövid távon Bod Péter Ákos és Surányi György korábbi jegybankelnökök, valamint Oszkó Péter, volt pénzügyminiszer, az OXO Holdings vezérigazgatója. Mint az a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén elhangzott, több lefelé mutató kockázatot látnak a közel jövőben, ami miatt nem mernének egy komolyabb fellendülésre fogadni – írja a portfolio.hu.
Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészség, mert több mint kétmilliárd forintos kárt okoztak egy központi költségvetési szervnek – tájékoztatta a Baranya Vármegyei Főügyészség az MTI-t.
A rezsivédelem és a honvédelmi kiadások súlyos terheit emlegeti a Pénzügyminisztérium amiatt, hogy a kormány kénytelen volt jelentősen növelni az idei hiánycélt, miközben éppen a két védelmi alapon spórolhat a büdzsé jelentős mértékben. Ennek fő oka, hogy a vállalatok és az önkormányzatok rezsitámogatását igen szűken mérték. A hiány elszállásának fő okát ugyanakkor a bevételi oldalon érdemes keresni: az elvárthoz képest döbbenetesen kevés áfabevétel folyik be a költségvetésbe – írja a 24.hu.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték