Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2872,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 2964,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 236,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 144,2 milliárd forintos hiányt értek el.
Vádat emeltek egy szegedi nő ellen, aki tizenhat évig vett fel jogosulatlanul családi pótlékot – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat a Somogy Megyei Főügyészség 74 ember ellen, akik egy 69 gazdasági társaságból álló céghálózattal több mint kétmilliárd vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – közölte az MTI.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a félév végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken kiadott részletes tájékoztatójából, közölte az MTI.
Ahogyan az elmúlt esztendőkben az már megszokottá vált, idén is még a nyári szünet előtt döntött a parlament a jövő évi költségvetésről, amelyet 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – írja a Világgazdaság.hu. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ugyanakkor a lapnak azt nyilatkozta: érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét.
Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely kedden elfogadhatja az 2023-as költségvetési törvényjavaslatot – közölte az MTI.
A különböző maradvány- és tartalékalapokból áthelyezett pénzek nagy részét az önkormányzati rendszer, a külügy, a honvédség és a kormányzati kommunikáció kapja. 21 korábbi határozatban szereplő, beruházásokkal kapcsolatos határidőket egy évvel csúsztatnak – írja a hvg.hu.
A kormány kedd este benyújtotta a költségvetést megalapozó, számos törvényt módosító saláta törvényjavaslatot. A javaslat számos adózási szabályt is módosít, amelyek közül hármat emel ki a Niveus Consulting Group: kata, cégautóadó és transzferár mulasztási bírság, hozzátéve, hogy ezek változhatnak még az elfogadás előtt.
Elkezdődik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben.
A jövő évi költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése lesz: 670 milliárd forinttal Rezsivédelmi Alapot, 842 milliárd forinttal Honvédelmi Alapot állítunk fel. A költségvetési hiányt 3,5 százalékra, az államadósság szintjét 73,8százalékra javítjuk, 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számolunk – írja Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget – profitot, adó előtti eredményt –, hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született – tette közzé honlapján a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.
A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten. A pénzügyminiszter a parlamentben ezt követően átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Az Európai Bizottság hétfőn az uniós költségvetési szabályok felfüggesztését javasolta 2023 végéig, tekintettel az ukrajnai háború gazdasági következményeire.
A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt csütörtöki meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték