Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk cégautóját használja szabadsága alatt. A szabadság alatt beszerzett üzemanyagszámlát kíván elszámolni. A kérdés, hogy ez juttatásnak minősül-e, és, ha igen, milyen adókötelezettség terheli? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló ezt a költséget megtéríti? Mi van, ha nem? Hogyan érinti a társasági adót? Válaszukat köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Szíves segítéségét kérném abban, hogy a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség csak saját tulajdonú személygépkocsi esetében választható, ez jelenti-e azt, hogy ha a gépjármű a házastárs nevén van, akkor is van erre lehetőség? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Költségvetési intézménynél megbízási díjjal határozott időre foglalkoztatott gazdasági tanácsadó számára a megbízási díjon felül az igazolt munkában töltött napokra üzemanyagköltség-térítést, ezen kívül telefonköltség-térítést hagyott jóvá a fenntartó. A gépjárműköltség-térítés elszámolásához megfelelő-e az útnyilvántartás ebben az esetben? A költségtérítés a NAV által meghatározott üzemanyagár és a 9 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) lehet? A telefonköltség-térítés elszámolása számla másolattal, és számla részletező alapján elszámolható? A megbízási díj összegére a százalékos költséghányad elszámolását választotta a foglalkoztatott. Válaszát előre is köszönöm.
Módosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet. Összefoglaltuk a változásokat.
Tisztelt Szakértő! Cégcsoportunk központja az általa foglalkoztatott külföldi állampolgár munkavállalót társaságunkhoz rendeli ki határozatlan időre (várhatóan minimum 2 évre) munkavégzésre. Ezen munkavállaló helyi szállásköltségét társaságunk fizeti közvetlenül a szállásadónak. Ennek formája: az első 3 hónapos időszakban szállodai szállásköltségek, majd ezt követően bérelt ingatlan költségek térítésére kerül sor a szállásadó, illetve a bérbeadó társaságunkra kiállított számlája alapján. A munkavállalóval együtt a felesége is ide költözik, egy szobába, illetve a későbbiekben egy ingatlanba a munkavállalóval. A 2002/55-ös, illetve a 2003/1-es adózási kérdésekben foglaltakra is figyelemmel kérjük állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy amennyiben a munkavállalóval együtt annak felesége is részesül a költségtérítésben, abban az esetben is alkalmazható-e a teljes elszámolt költségre az szja-törvény 7. paragrafus (1) bekezdés g) pontjának rendelkezése, arra való tekintettel, hogy a költségek munkavállalóra, illetve feleségre bontása nem valósítható meg, továbbá a munkavállaló ugyanilyen mértékű szolgáltatásokban részesülne akkor is, amennyiben egyedül venné azokat igénybe? Megjegyezzük, hogy a jogszabályok nem korlátozzák a kiküldetési költségek lehetséges mértékét. Szakértő iránymutatását előre is köszönjük.
Saját autóját vagy házastársáét veszi igénybe kiküldetéséhez a munkavállaló, netán szívességből valaki másét használja? Kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás kell az elszámoláshoz? Összefoglaltuk a tudnivalókat.
Egy bt. ügyvezetője a saját kishaszongépjárművének használati jogát (a forgalmi engedélybe bejegyezve) átruházná a saját cégére, mert eddig a saját pénzén használta a vállalkozási tevékenységhez, amit nem térített a cég és úgy véli, hogy így el tudná számolni az igen jelentős költséget a bt. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésekre szeretnék válasz kapni: 1. Jelen esetben, amikor, mint magánszemély a saját haszongépjárművét használja a cége tevékenységéhez, kaphat-e költségtérítést a bt.-től, és ezt milyen módon teheti (adózás stb.)? Egyébként ez lenne a legegyszerűbb megoldás. 2. Ha az előbbi nem járható, akkor az üzembentartói jogot át lehet-e engedni ingyenesen, illetve mindkét fél részéról milyen adózási kötelezettségek merülnek fel? A választ előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég (munkáltató) átvállalja a dolgozója családi napköziben elhelyezett gyermeke után fizetendő költségtérítés összegét, melyről a cég nevére kiállított számlával rendelkezik, akkor az adott munkáltató ezt az összeget elszámolhatja-e a társaságiadó-törvény szerint vállalkozás érdekében felmerült költségként? Illetve ez az összeg adómentes nem pénzbeli juttatásnak minősül-e a magánszemély szempontjából? Valamint kérdésként merült fel, hogy a társaság személyesen közreműködő tagjára vonatkozhat-e az elszámolhatóság? Alább egy korábbi állásfoglalást találtam a NAV honlapján. Jelen helyzetben az alkalmazható-e? http://www.nav.gov.hu/nav/archiv/adoinfo/szja/bolcsodei_szolgaltatas_csaladi_napkozi.html Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ácsné Huszti Erika
A polgármesterek költségtéritésének elszámolásával kapcsolatban kérdezném a következőket. 1. A költségtérítés összegét bizonylattal alá kell-e támasztani? A bizonylatoknak kinek a nevére kell szólniuk? 2. A polgármester által hitelből vásárolt autó törlesztőrészletét fizetheti-e a hivatal a pogármester helyett, mint költségtérítést?
Tisztelt Szakértő! A sportról szóló törvény értelmében amatőr sportoló díjazásban nem részesülhet, viszont igazolt és indokolt költségei megtéríthetők. Lehetséges -e átalányban megállapodni, amennyiben igen, hogyan adózik? A megbízási jogviszony szabályai vonatkoznak rá? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. székhelye (irodája) már több mint 10 éve az egyik tulajdonosától bérelt, soklakásos társasházban lévő lakásban van. A tulajdonos és a bérlő kft. a következő költségeket fizetik a lakás után a társasház számára: (1) közös költség – ezt a tulajdonos fizeti, (2) fűtési költség – ezt eddig a kft. fizette a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján, (3) a kft. feltételezett ügyfélforgalma alapján költségtérítés – ezt a kft. fizeti a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján. Az idei évtől kezdve a társasház a fűtési díjról nem állít ki számlát helyettesítő okmányt a kft. részére. Kérdésem, hogy a kft. fizetheti-e a fűtési díjat továbbra is, tehát, hogy készpénzes fizetés esetén a befizetési csekk igazoló szelvénye, illetve átutalás esetén a bankkivonat alapján a fűtési díj lekönyvelhető-e a kft. költségei között? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)
Melyik munkanélküli ellátás milyen feltételekkel, mennyi ideig jár, mikor kell szüneteltetni? Összefoglaló a tudnivalókról.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha egy köztisztviselő tartós külszolgálatért járó ellátmány egy részét munkabérként (53-as bevallás 1. sor) másik részét nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítésként (53-as 6.sor), számfejtik, akkor ezen költségtérítéssel kapcsolatosan elszámolható-e a napi 15 euro bizonylat nélkül. Ha igen, akkor a 14M30-as igazoláson ezt fel kell-e tüntetni?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken található cikkel kapcsolatban írok: http://adozona.hu/szamvitel/Amit_a_telefonszamla_adojarol_es_szamvitele_CF6F1E#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly A NAV-tól korábban állásfoglalást kértem annak kérdésében, hogy a vélelmezett magáncélú telefonhasználatot (20 százalék) ki kell-e számlázni, vagy pedig egyszerűen levonható a bérből, vagy költségtérítésként befizetheti a munkavállaló a pénztárba. A NAV szerint minden esetben számlát kell kiállítani. Tehát áfa terheli a 20 százalék vélelmezett magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítését. Ezzel szakmailag én sem értenék egyet, de ezt a választ kaptam. Ezúton kérem ezzel kapcsolatban szakmai véleményét, mert több fórumon, illetve az Ön cikkében is az olvasható, hogy ilyen esetben nem szükséges áfás számla kiállítása – a NAV állásfoglalással ellentétben. További kérdésként merült fel, hogy szükséges-e havonta továbbszámlázni, vagy pedig elég a munkavállalóval megállapodni abban, hogy bizonyos időszakonként téríti meg a 20 százalékot? Válaszát előre is köszönöm.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték