Egy étterem-panziót szeretnék működtetni bérleti üzemeltetéssel, melynek magánszemély a tulajdonosa és ő ragaszkodik ahhoz, hogy csakis magánszemélynek adja bérbe, ráadásul számla nélkül. Ilyen felállással el tudom-e számolni költségként valami módon az általam alapítandó gazdasági társaság valamely formájában?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy vállalatcsoport tagja, akinek szerződése van a TAKARNET program használatára. A vállalatcsoport más tagjai részére, és magánszemélyek (például dolgozók) részére is kér le a TAKARNET rendszerből tulajdoni lapokat, melyek költségeit tovább számlázza. A TAKARNET áfakörön kívüli szolgáltatást számláz társaságunknak. A kérdésem az, hogy a tulajdonilap-lekérés költségének továbbszámlázását 27 százalékos áfával, vagy áfa nélkül kell-e terhelni az áfatörvény 15. §-a szerint. Válaszukat előre is köszönöm.
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A tanév kezdetével lassan megtelnek a kiadó albérletek, így nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás szabályait – emlékeztet a NAV.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk vásárolt 2 db tabletet, aminek a költségét egyik partnerünk átvállalja. (Az ő megbízásukból kell használnunk az eszközöket.) Az eszköz a mi tulajdonunkban marad (tehát nem akarjuk eladni), az árát viszont a partner megtéríti. Milyen bizonylatot kell kiállítanom ahhoz, hogy a partner megtérítse részünkre az eszközök értékét? Ha jól gondolom, akkor ez (a költség megtérítése) nem lesz áfás tétel. hova könyvelem a befolyó összeget? Köszönöm!
Olvasónk számára az okozott dilemmát, hogy a könyvvizsgáló cégnek a könyvvizsgálati díjon felül járulékos költségként kifizetett összeg adóköteles természetbeni juttatásnak vagy a könyvvizsgálati díj részének tekintendő-e. Kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Mivel a családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, érdemes a legfontosabb tudnivalókat áttekinteni.
Tisztelt Szakértő! A cégünk egyik tevékenysége az utazászervezés, melynek keretében diákokat utaztat ki külföldre (jellemzően uniós országokba) intenzív nyelvi tanfolyamokra. Az áfa elszámolásánál az egyedi nyilvántartáson alapuló adóalap megállapítást alkalmazza, minden egyes magánszemélyhez külön állítunk ki előlegszámlát, amikor megrendeli az utat és befizeti a díját, a hazaérkezésnél elkészül a végszámla. Ezzel szemben áll a külföldi szervező cég számlája (számlák), aki leszámlázza cégünknek a tanfolyamot, szállást, étkezést, reptéri transzfert stb. külföldi pénznemben. A kérdésem az árrés pontos meghatározása lenne: Az előleg számlából milyen módon tudom levonni a költségeket? Jellemzően egy összegben befizetik a teljes út értékét, ha még nincs számlám a költségekről a kalkuláció alapján levonhatók a költségek? Ha igen, akkor a kalkulációban milyen árfolyamot kell alkalmaznom? Vannak olyan esetek is, amikor már hónapokkal korábban kiállítják a költség számlát (ezt lekönyvelem a számla keltére saját bank deviza eladási árfolyamán, nem választottunk MNB árfolyamot), de az előleg csak később folyik be, ekkor mi az árrés pontos kiszámításának a menete? Jelenleg az árrés meghatározásánál a kapott előlegből levonjuk a külföldi költség számlák értékét és a különbözet alapján kijött árrés alapján valljuk be az áfát (árrés=nettó+áfa). Helyes eljárás ez így? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Szeretném a szíves segítségét kérni készletbeszerzés kérdésében. Adott egy kft., amely fűtőkészülékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozik. A beszerzés kétféle módon történik. Az egyik esetben kisteherautót bérelnek és azzal hozzák el a gyártócégtől az árut a kft. telephelyére. Ebben az esetben a kisteherautó bérleti díja, az üzemanyagköltség és az alkalmi fuvaros bére jelenik meg költségként. A másik esetben a gyártócég teherautója szállítja a kft. telephelyére a termékeket fuvarköltség ellenében, ami a számlában felszámításra kerül és a termék árába beépül. A kérdésem az lenne, ha az első megoldással szerzi be a kft. az árut, akkor a termék árában hogyan jelenik meg a a kisteherautó bérleti díja, az üzemanyagköltség és az alkalmi fuvaros bére? Milyen módon lehet az aktuális beszerzéshez kapcsolódó számlában szereplő termékekre felosztani? Hogyan lehetne ezt szabályosan megoldani? Köszönöm szépen előre is szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk operatív lízing keretében bérel céges autót. A kérdéses autó Lengyelorszában elromlott és szerelőhöz kellett vinni. A szerelő átvizsgálta az autót, s ezért felszámított diagnosztikai díjat 120 zlotyi + 27,6 áfa = 147,6 zlotyi, illetve megrendelte a szükséges alkatrészeket, melyet szintén számlázott (320,32 zlotyi + 73,67 áfa = 393,99 zlotyi). Azonban az alkatrészek nem kerültek beépítésre a kiküldetés rövidsége miatt, hanem hazahozták Magyarországra. A szerelő cég mind a szolgáltatást, mind az alkatrészeket lengyel áfával növelten számlázta ki. Mivel céges gépjárműhöz kötődnek a számlák, így annak áfatartalmát nem tudjuk visszaigényelni. Viszont a magyar lízingcéggel történt megállapodás szerint a felmerült költségeinket továbbszámlázhatjuk neki. Ebben az esetben hogyan tudjuk továbbszámlázni ezen tételeket? Ha továbbszámlázzuk a költséget teljesen, akkor visszaigényelhetjük a lengyel áfát (23%) a 18ELEKAFA nyomtatvány segítségével? A továbbszámlázásnál a nettó összegre számítom fel a magyar 27% áfát? Hogyan járok el helyesen? Válaszát előre is köszönöm!
Kft. eszközei nem elegendőek a kötelezettségek fedezésére. Szeretné maga elindítani a felszámolási eljárást. Ennek pontosan milyen lépései vannak, és a közzétételi és hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha az ügyvédi költséget figyelmen kívül hagyjuk? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Olvasónk vásárolt egy családi házat, egy melléképülettel, amelyet a saját kft.-nek ad bérbe, határozatlan időre. A felújítást a kft. aktiválja. Az áfát levonhatja-e a kft.? A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Cégünk alkalmazna egy munkavállalót, aki az előző munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött. A tanulmányokat a munkavállaló sikeresen teljesítette, azonban az előírt 3 éves munkaviszonyt idő előtt megszünetetné. A tanulmányi szerződésben a cég meghatározott keretösszeget biztosított a munkavállaló részére tanulmányai elvégzésére, mely a tandíj mellett tartalmazta a fizetendő adót, és a megadott keret erejéig az utazási költségeket is. Iskolarendszerű képzésben folyt az oktatás. A tanulmányi szerződés alapján felmondás esetén a keretösszeg időarányosan megfelelő részét kellene visszafizetnie a munkavállalónak. Cégünk a tanulmányi szerződésből eredő valamennyi kötelezettséget átvállalná új munkáltatóként úgy, hogy a munkavállalót semmilyen adózási kötelezettség ne érintse. Kérdésünk az lenne, hogy pontosan milyen adó- / járulékterheket jelent ez cégünk számára, hogyan kellene kezelnünk az átvállalt kötelezettséget? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!
Olvasónk a következőket kérdezte: Egy kft. minden alkalmazottja 3 napos szakmai úton vesz részt Ausztriában, az utazás a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel történik. A programban több szakmai kirándulás szerepel, melyhez kapcsolódóan a belépőket, az étkezést és a szállást a kft. fizeti. Hogyan számolhatók el ezek a költségek? Melyiknek van adóvonzata, melyiknél vonható le az áfa? Kiküldetésnek minősül-e? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport egyik "A" nevű vállalkozása főállásban több alkalmazottat foglakoztat. Szezonálisan évi 2-3 hónapot "A" cég 2 alkalmazottja a csoport B nevű vállalkozás gépeivel dolgozna. Nem szeretnénk az "A" cégben a munkaviszonyukat megszüntetni erre az időre és B cégben újat létrehozni, kvázi a munkaerőt szeretnék "bérbe adni". Csupán erre az időre fizetett bérköltség terheit szeretnénk B cégünknek átszámlázni, szolgáltatás formájában. Munkaügyi szempontból hogyan lehet kivitelezni a fenti esetet? Szükséges-e munkaszerződést módosítani? Kell-e 1041-es bejelentésen bármit is módosítani?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték