Magyar vállalkozás, külföldön gazdasági tevékenységet folytat. Ehhez személyautót bérel, és utána müködtetési költséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége, illetve milyen adófizetési kötelezettsége van a vállalkozásnak?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. munkavállalói rendszeresen járnak külföldre céges kiküldetés miatt. A cég átvállalta az útlevél-hosszabbítás költségét. Ez jár a cégnek egyéb többletkötelezettséggel? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A legnagyobb külföldi beszállítónk képviselője európai üzleti körútján hozzánk, Magyarországra is ellátogatott. A szállodai költségét, amely csomagként tartalmazta a reggelit is, társaságunk a cég nevére kiállított számla alapján átvállalta. A több országot is tartalmazó körút (repülőjáratok összehangolása) miatt a külföldi cég képviselője 4 éjszakát tartózkodott "nálunk". Ez alatt az idő alatt üzleti megbeszéléseket folytattunk és az ország különböző pontjain levő partnereinkhez is ellátogattunk. Befizettünk részére és két kísérője részére is egy budapesti városlátogatást (Parlament és főbb látnivalók, angol nyelvű idegenvezetéssel), mivel először járt országunkban. Kérdésem, hogy a reptéri parkolás, a szállodai költség és a városnézés áfája levonható-e, és ezek a költségek milyen adóterhet jelentenek társaságunknak mint kifizetőnek. Szükséges lenne-e kiküldetési rendelvény, hiszen a külföldi fél nem rendelkezik adóazonosító jellel. Esetleg kell-e bármilyen más dokumentáció a tények alátámasztására? Képek és rövid beszámoló készült. Segítségüket köszönöm előre is!
Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?
Tisztelt Szakértők! Magyarországi kft. egy külföldi gyártó termékeit forgalmazza. Egy többnapos rendezvényen regisztrált a kft., ahol kiállították a forgalmazott termékeket, és a rendezvényre a külföldi gyártó küldött Magyarországra közreműködőket. A kft. biztosította számukra a szállást, melyről cégnévre szóló számlát kapott. Elszámolható-e költségként a szállás díja? Levonásba helyezhető-e a szállás áfája? Szükséges-e utána szja-t és ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás P rendszámot váltott ki ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel. Hogyan kezelendő a rendszám és a hozzátartozó költségek? Biztosítás, autópálya matrica? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Cégünk konferenciaszervezéssel foglalkozik. A rendezvények elsősorban szállodákban kerülnek megrendezésre. A szálloda az elszámoló számlán tételesen felsorolja az általa nyújtott termékek és szolgáltatások listáját, így az étkeztetést, a szervízdíjat, a terembérletet, a technikai szolgáltatás biztosítását stb. Társaságunk a kimenő számlájában "cateringszolgáltatás" után érvényesíti a fenti költségeket. Kérdésünk: az iparűzési adóban milyen formában érvényesíthetők a felmerülő költségek, illetve mi a helyes könyvelési folyamat? Az étkeztetés mint anyagköltség, a szervízdíj mint közvetített szolgáltatás, vagy az egész catering (anyag+szervízdíj) -rész mint közvetített szolgáltatás érvényesíthető? (A bérleti díj és a technikai szolgáltatás, illetve az előadók díját értelemszerűen nem vesszük figyelembe csökkentő tételként a hipában, mivel az megítélésünk szerint igénybe vett szolgáltatás csak.) Köszönöm válaszukat.
Közzétette az adóhatóság a költségelszámoláshoz alkalmazható áprilisi üzemanyagárakat.
Tisztelt Szakértő! A munkavállalók közigazgatási határon túlra történő utazása esetére vásárolt bérlet elszámolható-e a bérlet leadásával áfás számla hiányában? Köszönöm válaszát: Andrea
Tisztelt Szakértő! Dolgozóink kiküldetése esetén, ha autópályát kell használniuk, elszámolható-e a költség áfás számla hiányában, ha azt csak a banki kivonattal, illetve saját névre szóló telefonszámlával tudják igazolni? Válaszukat köszönve: Andrea
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. A munkavállaló lakóhelye Budapesten van, a munkavégzés helye Gyöngyös (ez a tartózkodási helye). Amit egy hónapban 4x fizetünk oda-vissza útra hazautazás címén. Kiküldetést rendeltek el neki szintén Budapestre, és ez a nap megegyezik a hazautazás napjával. Logikus, hogy ha este ér véget a konferencia, akkor nem fog visszautazni, mivel úgyis helyben van. Jogos az, hogy egy napra kiküldetés és hazautazás költségének az elszámolását is kéri? Köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?
Tisztelt Szakértő! 3 tagú családi gazdaságból az egyik tag év közben kilépett és átlépett egy másik, a férje családi gazdaságába. Ebben az esetben hogyan kell a bevételeket és költségeket felosztani az egyik és a másik családi gazdaság esetében?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk harmadik országból importált árut, ehhez az ügylethez közvetlen vámjogi képviselő szolgáltatását vette igénybe. Megérkezett az értesítés a vámkezelésről, ami alapján a közvetlen vámjogi képviselő bankszámlájára át kell utalnia az importáfa összegét, valamint a spedíciós költséget és a banki költségeket. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kell ez esetben a számlát (nettó 12 288 EUR), illetve a vámjogi képviselő részére elutalt összegeket lekönyvelni?
Az őstermelésből származó jövedelme után meg kell fizetnie a 22 százalék ehót a 2017. évre. Kérdésem: ez a megfizetett eho 2018. évben költségnek számít-e vagy csak be nem számító kiadásnak az őstermelőnél?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték