975 találat a(z) költség cimkére

Kérdés

A fiatal gazda támogatást kapott, melyet több év alatt az szja törvény figyelembe vételével elszámol a költségek fedezetére. Az éves bevallása alkalmával az igazolt költségeket kell a "támogatásból" bevételnek tekinteni és az adóévben kapott bevételhez összesíteni. Költségelszámolása tételes. Például: éves bevétel: 2 millió Ft, a bizonylat alapján elszámolt költség 3 millió Ft. Összbevétel: 5 millió Ft. Marad elszámolandó jövedelemadó-alap: 2 millió Ft (kedvezmény nélkül).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vásárolt egy szántó művelési ágú területet (8 ha). 2016.05.03-án került a tulajdonába, de használatba nem tudta venni a korábban megkötött hosszú távú bérleti szerződés miatt. Az illetéket a NAV felé emiatt befizette. A könyvelésben a szántó értékét beruházási költségként szerepeltette. 2017.12.18-án ezt a területet elajándékozta egyenesági leszármazottjának (fiának), aki szintén mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. A földterületet 2019.01.01-től tudja használatba venni. Milyen bevallási vagy befizetési kötelezettségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, ajándékozó és ajándékozott között? Az szja-bevallásban valahol fel kell tüntetni? 2. Mezőgazdasági vállalkozó vásárolna egy területet (korábban lakóingatlan), melyen új épületet kíván felépíteni. Iroda és az alkalmazottaknak szociális helyiségek épülnének. A telket megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó, vagy csak magánszemély? A felépítmény teljes mértékben (értékcsökkenés útján ) elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként? Válaszukat előre is megköszönve!

Kérdés

'A' Kft. ügyfelem ügyvezető tulajdonosának több magyarországi cégben is van érdekeltsége. 'B' Kft.-ben van mobil telefon előfizetése, ugyanitt flottakedvezménye van. 'A' Kft.-ben szeretne telefonkészüléket és egyéb ezzel kapcsolatos kiegészítőket elszámolni. Figyelmeztettem, hogy előfizetés hiányában ezeket a költségeket 'A' Kft.-ben nem tudom érvényesíteni. Szerinte ez nem életszerű, nem fogadja el. Kérem véleményüket, köszönöm CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is vásárol személygépkocsikat. Ezek egy részét különbözeti áfásan, másik részét közösségi áfásan szerzi be. Itthon még sok egyéb kiadás (például honosítási díj, regisztrációs adó, műszaki vizsgadíj, egyéb eljárási díj) felmerül, mire értékesíteni tudja az autókat. Ezek a beszerzési ár részét képezik, és így elábéra könyvelendők-e, vagy igénybevett szolgáltatások, esetleg hatósági díjak? Melyiket hová kell könyvelni? Segítségét köszönöm: Némethné T. Krisztina

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként gyed és gyes alatt, 2017-ben egyáltalán nem végeztem keresőtevékenységet. A munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy magánszemély látja el. A kérdésem, hogy ezidő alatt van-e lehetőség a havi 500 kilométeres gépjármű-költségátalány elszámolására?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Van egy autó a nevemen, aminek az üzembentartója a párom. Az autót hitelből vásároltuk (amit közösen törlesztünk), és jelzálog kapcsolódik hozzá. Párom jelenleg egy barátjával közös vállalkozásban ügyvezető és tag is, és szeretné elszámolni a hivatali utakra eső üzemanyagfogyasztást a normák szerint, kiküldetési rendelvény alapján. Ehhez viszont – úgy olvastam a tájékoztatóban, hogy – saját tulajdonúnak kell lennie az autónak, vagy zárt végű lízing keretében kell nála lennie. Egyelőre az élettársi viszonyt bejegyeztetni nem akarjuk, tehát ez az opció nem lehetséges. Felmerült, hogy lízingbe adnám neki az autót – tekintettel arra, hogy bár az én nevemen van az autó is és a hitel is, azt közösen fizetjük, illetve ő a kezes. Viszont azt olvastam, hogy a pénzügyi lízing nyújtása engedélyköteles tevékenység. Tehát az a kérdéseim: Adhatom-e lízingbe az autót magánszemélyként? A lízingdíj lehet-e az a kamattal növelt összeg, amit ténylegesen fizet nekem a hitelembe? Harmadrészt pedig, hogy nekem magánszemélyként ez után hogyan kell adóznom? Jól értem-e, hogy így lehetségessé válik a normák alapján, kiküldetési rendelvénnyel számára a céges utak alatti fogyasztás elszámolása – ami így rendben bekerülhet a társasághoz költségként? A társaság felé kell-e, és ha igen, milyen dokumentummal azt, hogy "saját tulajdonú" az autó, ha ő lízingbe vevő? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Cím! Számítógépes könyvelési és bérszámfejtési program használati jogának vásárlásakor a számlában megjelenő oktatás és beüzemelés költsége a program aktiválási értékébe beszámít-e, vagy külön mint oktatási költség kerüljön rögzítésre? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki a munkavállalóval kötött munkaszerződés szerint havi bruttó 360 ezer forint alapfizetést ad a munkavállalónak és ezen felül havi bruttó 20 ezer forintot az otthoni iroda fenntartására (ez így szerepel a munkaszerződésben), mivel ügynökként dolgozik, nem a kft. székhelyén. Kérdésem, hogy ebben az esetben a plusz 20 ezer forint, miként adózik? Ugyanúgy, mint az alapbér? Milyen esetben lehet erre az összegre költséget elszámolni? Tisztelettel: Papp Mónika

Kérdés

Tisztelt Szakértő, a kérdésem az szja-bevallásra vonatkozik: Egyéni vállalkozó (nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. csak mezőgazdasági tevékenységet végez: melyik szja-bevallási nyomtatványon (13 v. 12) számolja el a bevételeit és költségeit? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Reklámszolgáltatást nyújt külföldi illetőségű társaság magyar adóalanynak. Külföldi adóalany kell, hogy regisztráljon a NAV-nál. Regisztrációval adószámot kap. De ugye a reklámszolgáltatást ő, mint EU-s adóalany fogja számlázni? Jól értem? Ebben a viszonyban EU-s partnerként kezeli majd a magyar adóalany. EU-s adószámmal köteles számlázni majd a külföldi partnere? Számlájára fel fogja tüntetni, hogy a reklámadó megfizetve. Így a magyar adóalanynak már nem kell reklámadóval foglalkoznia, és elismert költsége lesz a társaságiadó-törvény szerint is ez a reklámköltség? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Családi gazdaságban ketten vagyunk tagok, mindketten öregségi nyugdíjasként végezzük ezt a tevékenységet. Adóbevallásunkat tételes költségelszámolás formájában készítjük, nem vagyunk egyéni vállalkozók, sem áfakörbe nem tartozunk, úgynevezett különleges jogállásúak vagyunk, vagyis kompenzációs felárra vagyunk jogosultak. Éves árbevételünk fejenként meghaladja a 8 millió forintot, vagyis tételesen adózunk. Jövedelmünk után negyedévente fizetjük a 15 százalék szja-t és a jelenleg 19,5 százalék (2017-ben 22 százalék) ehót . Az lenne a kérdésem, hogy a kettőnk részéről a negyedévente befizetett ehót a 2017. évi adóbevallás készítésekor költségként elszámolhatom-e? Azt tudom, hogy a 15 százalékos szja-t nem számolhatom el, de az ehóról nincs egyértelmű tudomásom. Várom szíves válaszukat: Csík Józsefné Szolnokról

Kérdés

Az anyavállalat (svájci székhelyű cég) részére tovább számlázzuk a nálunk állományban lévő foglalkoztatott munkabérét, járulékait és egyéb költségeit. Ezt az áfa-bevallásban a EU-n kívüli szolgáltatás sorban jelentjük. Helyesen járunk el, hogy számlát állítunk ki róla? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő tagja kifejlesztett egy új terméket, melynek költségeit a cégben számolták el. A költségek év végén befejezetlenként kerültek kimutatásra. Aktiválásra még nem került sehogy sem. Elkészült egy prototípus, mellyel kapcsolatosan a magánszemély tag szeretné elindítani a szabadalmaztatást. Ennek költségeit a cégből szeretné finanszírozni, de magánszemélyként ő szeretne a szabadalom tulajdonosa lenni. Kérdéseink: 1.) Van-e erre lehetőség? 2.) Mi történik ebben az esetben a már elszámolt költségekkel (amelyek befejezetlenként vannak kimutatva)? 3.) Kell-e aktiválni tárgyi eszközként a prototípust? Ha igen, akkor az eddig elszámolt költségek értékén, ami így nem K+F lesz, hanem eszköz? 4.) Hogy fog adózni a feleknél, ha a szabadalommal kapcsolatosan a magánszemély felhasználási jogot értékesít a cégnek annak érdekében, hogy a cég gyárthassa és értékesíthesse a terméket? Várom segítő válaszukat minden érintett terület és adózási kötelezettség tekintetében!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Fióktelep negatív adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tao – kisvállalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink