Saját kezdeményezésű felszámolás lépései és költségei

Megosztás Tetszik

Kft. eszközei nem elegendőek a kötelezettségek fedezésére. Szeretné maga elindítani a felszámolási eljárást. Ennek pontosan milyen lépései vannak, és a közzétételi és hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha az ügyvédi költséget figyelmen kívül hagyjuk? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény (csődtörvény) előírása szerint az adós is kezdeményezheti a felszámolási eljárást, de kötelező jogi képviselő igénybevétele, és feltétel, hogy a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni. A kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Az adósnak a kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

A bírósági eljárási illeték, a közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai mellett az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjak, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos kiadások merülhetnek fel, amelyek fedezetérére céltartalékot kell képezni. Ez utóbbiak összege becsülhető, de nem lehet kevesebb 150 ezer forintnál.

Az előzőkön túl a bíróság a vezetőt kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a csődtörvényben számára írt elő, de – mivel nem teljesítette – a felszámoló szakértőt bízott meg, valamint a végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel merültek fel, továbbá a vezető részére a bíróság bírság megfizetését írhatja elő, ha a számára előírt kötelezettségeket elmulasztotta.

Az adós által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

♦       az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

♦       a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,

♦       3 hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,

♦       az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a csatolt beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

♦       ha az adós a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,

♦       az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számviteli törvény (Szt.) szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,

♦       az illeték és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,

♦       az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá, hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,

♦       az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

♦       az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

♦       ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,

♦       van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,

♦       volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.

♦       Az adós köteles tájékoztatást adni a kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,

c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a csődtörvényben előírt (a felszámolás elrendelését megelőző 5 éven, 3, éven 90 napon belül és azt követően kötött szerződésekről, nyilatkozatokról a törvényi feltételek fennállás az esetén),

e) a felszámolás elrendeléséről meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni; ilyen jogosult a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

f) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni,

g) a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő 3 munkanapon belül értesíteni kell az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,

h) a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.

 [csődtörvény 4. §, 8. § (1)-(2) bekezdés, 9. § (1) és (4) bekezdés, 12. § (3) bekezdés, 22. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, 23. § (1) - (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés, 33. § (1) és (2) bekezdés, 40. § (1) bekezdés]