908 találat a(z) költség cimkére
Mezőgazdasági őstermelés költségelszámolás 4 millió forint bevételi értékhatár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók: - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.
Bevallott illeték elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban,hogy az elengedett tagi kölcsön után a záró bevallás és beszámoló időpontjáig bevallott, majd azt követő napokban megfizetett illeték elszámolható-e a végelszámolás időszak alatti költségként még az azt záró bevallásban, illetve a záró beszámolóban. A végelszámolás alatt a társaság áfaköteles bevételt nem realizált. Ugyanakkor voltak áfát tartalmazó számlái (például számviteli és ügyvédi szolgáltatás). Áfaköteles bevétel hiányában ezen számlák áfatartalma a záró bevallás keretében visszaigényelhető-e? Számomra továbbra is érthetetlen, hogy a végelszámolás záró bevallása keretében miért nem vonható le a társaságiadó-alap 100 százalékáig az elhatárolt veszteség? Ha jól gondolom, jelenleg itt is él az 50 százalék levonhatósági szabály? Válaszukat várva segítségüket előre is köszönöm. K
Gépjárműadó külföldön bérelt autó után
Kérdés
Magyar vállalkozás, külföldön gazdasági tevékenységet folytat. Ehhez személyautót bérel, és utána müködtetési költséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége, illetve milyen adófizetési kötelezettsége van a vállalkozásnak?
Útlevél-hosszabbítás munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. munkavállalói rendszeresen járnak külföldre céges kiküldetés miatt. A cég átvállalta az útlevél-hosszabbítás költségét. Ez jár a cégnek egyéb többletkötelezettséggel? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Külföldi szállító képviselője látogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A legnagyobb külföldi beszállítónk képviselője európai üzleti körútján hozzánk, Magyarországra is ellátogatott. A szállodai költségét, amely csomagként tartalmazta a reggelit is, társaságunk a cég nevére kiállított számla alapján átvállalta. A több országot is tartalmazó körút (repülőjáratok összehangolása) miatt a külföldi cég képviselője 4 éjszakát tartózkodott "nálunk". Ez alatt az idő alatt üzleti megbeszéléseket folytattunk és az ország különböző pontjain levő partnereinkhez is ellátogattunk. Befizettünk részére és két kísérője részére is egy budapesti városlátogatást (Parlament és főbb látnivalók, angol nyelvű idegenvezetéssel), mivel először járt országunkban. Kérdésem, hogy a reptéri parkolás, a szállodai költség és a városnézés áfája levonható-e, és ezek a költségek milyen adóterhet jelentenek társaságunknak mint kifizetőnek. Szükséges lenne-e kiküldetési rendelvény, hiszen a külföldi fél nem rendelkezik adóazonosító jellel. Esetleg kell-e bármilyen más dokumentáció a tények alátámasztására? Képek és rövid beszámoló készült. Segítségüket köszönöm előre is!
Az összemérés elve
Kérdés
Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?
Külföldi vendég
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Magyarországi kft. egy külföldi gyártó termékeit forgalmazza. Egy többnapos rendezvényen regisztrált a kft., ahol kiállították a forgalmazott termékeket, és a rendezvényre a külföldi gyártó küldött Magyarországra közreműködőket. A kft. biztosította számukra a szállást, melyről cégnévre szóló számlát kapott. Elszámolható-e költségként a szállás díja? Levonásba helyezhető-e a szállás áfája? Szükséges-e utána szja-t és ehót fizetni?
P rendszám kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás P rendszámot váltott ki ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel. Hogyan kezelendő a rendszám és a hozzátartozó költségek? Biztosítás, autópálya matrica? Köszönettel
Konferenciaszervezés költségei az iparűzési adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk konferenciaszervezéssel foglalkozik. A rendezvények elsősorban szállodákban kerülnek megrendezésre. A szálloda az elszámoló számlán tételesen felsorolja az általa nyújtott termékek és szolgáltatások listáját, így az étkeztetést, a szervízdíjat, a terembérletet, a technikai szolgáltatás biztosítását stb. Társaságunk a kimenő számlájában "cateringszolgáltatás" után érvényesíti a fenti költségeket. Kérdésünk: az iparűzési adóban milyen formában érvényesíthetők a felmerülő költségek, illetve mi a helyes könyvelési folyamat? Az étkeztetés mint anyagköltség, a szervízdíj mint közvetített szolgáltatás, vagy az egész catering (anyag+szervízdíj) -rész mint közvetített szolgáltatás érvényesíthető? (A bérleti díj és a technikai szolgáltatás, illetve az előadók díját értelemszerűen nem vesszük figyelembe csökkentő tételként a hipában, mivel az megítélésünk szerint igénybe vett szolgáltatás csak.) Köszönöm válaszukat.
Itt vannak az áprilisi üzemanyagárak
Cikk
Közzétette az adóhatóság a költségelszámoláshoz alkalmazható áprilisi üzemanyagárakat.
Munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállalók közigazgatási határon túlra történő utazása esetére vásárolt bérlet elszámolható-e a bérlet leadásával áfás számla hiányában? Köszönöm válaszát: Andrea
Kiküldetési költség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozóink kiküldetése esetén, ha autópályát kell használniuk, elszámolható-e a költség áfás számla hiányában, ha azt csak a banki kivonattal, illetve saját névre szóló telefonszámlával tudják igazolni? Válaszukat köszönve: Andrea
Egy napra két kifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. A munkavállaló lakóhelye Budapesten van, a munkavégzés helye Gyöngyös (ez a tartózkodási helye). Amit egy hónapban 4x fizetünk oda-vissza útra hazautazás címén. Kiküldetést rendeltek el neki szintén Budapestre, és ez a nap megegyezik a hazautazás napjával. Logikus, hogy ha este ér véget a konferencia, akkor nem fog visszautazni, mivel úgyis helyben van. Jogos az, hogy egy napra kiküldetés és hazautazás költségének az elszámolását is kéri? Köszönöm segítő válaszát!
Szoftverfejlesztésnél felmerült költségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?
Családi gazdaságból kilépés és átlépés másik családi gazdaságba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 3 tagú családi gazdaságból az egyik tag év közben kilépett és átlépett egy másik, a férje családi gazdaságába. Ebben az esetben hogyan kell a bevételeket és költségeket felosztani az egyik és a másik családi gazdaság esetében?