Olvasónk vásárolt egy családi házat, egy melléképülettel, amelyet a saját kft.-nek ad bérbe, határozatlan időre. A felújítást a kft. aktiválja. Az áfát levonhatja-e a kft.? A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Cégünk alkalmazna egy munkavállalót, aki az előző munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött. A tanulmányokat a munkavállaló sikeresen teljesítette, azonban az előírt 3 éves munkaviszonyt idő előtt megszünetetné. A tanulmányi szerződésben a cég meghatározott keretösszeget biztosított a munkavállaló részére tanulmányai elvégzésére, mely a tandíj mellett tartalmazta a fizetendő adót, és a megadott keret erejéig az utazási költségeket is. Iskolarendszerű képzésben folyt az oktatás. A tanulmányi szerződés alapján felmondás esetén a keretösszeg időarányosan megfelelő részét kellene visszafizetnie a munkavállalónak. Cégünk a tanulmányi szerződésből eredő valamennyi kötelezettséget átvállalná új munkáltatóként úgy, hogy a munkavállalót semmilyen adózási kötelezettség ne érintse. Kérdésünk az lenne, hogy pontosan milyen adó- / járulékterheket jelent ez cégünk számára, hogyan kellene kezelnünk az átvállalt kötelezettséget? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!
Olvasónk a következőket kérdezte: Egy kft. minden alkalmazottja 3 napos szakmai úton vesz részt Ausztriában, az utazás a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel történik. A programban több szakmai kirándulás szerepel, melyhez kapcsolódóan a belépőket, az étkezést és a szállást a kft. fizeti. Hogyan számolhatók el ezek a költségek? Melyiknek van adóvonzata, melyiknél vonható le az áfa? Kiküldetésnek minősül-e? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport egyik "A" nevű vállalkozása főállásban több alkalmazottat foglakoztat. Szezonálisan évi 2-3 hónapot "A" cég 2 alkalmazottja a csoport B nevű vállalkozás gépeivel dolgozna. Nem szeretnénk az "A" cégben a munkaviszonyukat megszüntetni erre az időre és B cégben újat létrehozni, kvázi a munkaerőt szeretnék "bérbe adni". Csupán erre az időre fizetett bérköltség terheit szeretnénk B cégünknek átszámlázni, szolgáltatás formájában. Munkaügyi szempontból hogyan lehet kivitelezni a fenti esetet? Szükséges-e munkaszerződést módosítani? Kell-e 1041-es bejelentésen bármit is módosítani?
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e költségként a kft. nevére kiállított továbbképzésről az a számla, amely nincs a tevékenységi körében, illetve a számlakibocsátást követően vette fel a tanfolyamban szereplő foglalkozást a tevékenységi körébe, jövőbeni szándéka van a tevékenységet folytatni? Feltétel-e, hogy a tanfolyam szerinti tevékenységből árbevétele is keletkezzen? Köthető-e olyan magánszeméllyel erre vonatkozóan a képzési költség megtérítésére vonatkozó költségtérítési megállapodás, amennyiben nem munkaviszonyban történik a foglalkoztatás csak megbízási jogviszonyban? Mi a helyzet az áfa-visszaigénylés lehetőségével? A továbbképzésről a képzést végző kft. áfás számlát állított ki. Köszönettel: Molnár Ilona
Vállalkozást szeretnék indítani. Psziho pedagógusként humán szolgáltatás tevékenységre. A vállalkozás indítására szeretnék felkészülni, a helyiséget, ahol ezt végezni fogom már szeptembertől szeretném bérelni. Ki kell alakítani a helyet benne, kicsit rendbe kell hozni, festés, burkolás, berendezés beszerzése. Úgy tudom hogy a vállalkozás megkezdése előtt három évvel vásárolt dolgokat ,amelyeket a vállalkozásban használom, el lehet számolni, de a bérleti díjban nem vagyok biztos. Bérelném a helyiséget szeptembertől, de a vállalkozást tavasszal szeretném elindítani? Ebben az esetben a havonta kifizetett bérleti díjak elszámolhatók-e? Kell-e erre a tevékenységre pénztárgép, vagy elég a nyugtaadás?
Tisztelt Válaszadó! Érdeklödöm, hogy a VP2-6.1.1-16 sz. támogatás költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül-e az szja-törvényben? A pályázati felhívásban egyszerűsitett elszámolást írnak, azaz a pályázónak nincs elszámolási kötelezettsége. Ebben az esetben igaz-e rá az szja-törvény 3. § 42. pontja? Mikor kell bevételnek tekinteni? Csak az a bevétel, amivel szemben költséget lehet elszámolni? A kapott támogatás szja- és ehoalapot képez-e? A pályázati felhivás nem zárja ki, hogy kisadózói módot válasszon rá a támogatott. Ha ezt az adózást választja, akkor a kisadózói bevételi értékhatárba, illetve áfa értékhatárba beleszámít-e a támogatás? Elvileg a Katv. 2. § 22. pontja alapján bevétel lenne, ha jól értem. A Katv. és az szja-törvény fentiek alapján eltérően értelmezné a költségek fedezetére, vagy fejlesztései célra folyósított támogatásokat? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: ha egy magánszemély birtokában lévő földterületen kavicsbányát alakít ki, ezt engedélyezteti (erre egyéni vállalkozást hoz létre), akkor milyen költségeket számolhat el az értékesített kaviccsal szemben? A kitermelést és a szállítást is a vevő végzi, a vállalkozónak csak az engedélyeztetéssel kapcsolatos költségei vannak, illetve a földterület van a birtokában (de azt már 10 éve vásárolta). Elszámolható-e értékcsökkenés a területre (vagy ahhoz az egyéni vállalkozásban kellene, hogy nyilván legyen tartva az ingatlanok között?), illetve az értékesített kaviccsal szemben valamiféle átalány elszámolható-e ? Köszönöm.
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó - és Vámhivatal (NAV) az áru megsemmisítése során felmerülő szállítási költségről.
Tisztelt Szakértő! Belföldi gazdasági társaságnál új számítógépes rendszer bevezetése van folyamatban. 1.) A projekt bevezetésének minőségbiztosításához kapcsolódóan dolgoznak külső szolgáltatóval, aki tanácsadói munkát végez nekik (tárgyi eszköz esetében „műszaki ellenőr”-nek hívhatnánk őket). Első kérdésünk az lenne, hogy az ő díjuk közvetlenül hozzárendelhető-e az eszközhöz, azaz aktiválhatók-e ezek a díjak? 2.) Felmerülnek közvetlenül a projekthez kapcsolódó belső költségek is. Például vannak a projekt bevezetésén dedikáltan dolgozó kollégák, lesznek betanítási költségek stb. Kérdésünk az, hogy ezeket a költségeket milyen körben, mértékig és milyen dokumentáció alapján lehet aktiválni? 3.) A társasági adóban létezik-e még a saját fejlesztésű szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kedvezmény? Ha igen, akkor esetünkben mi lesz a kedvezmény alapja? Köszönettel.
Hogyan számolható el az üzlethelyiség bejáratához vásárolt cserepes tuja, más bokor? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy az egyéni vállalkozó által megfizetett 50 000 Ft kata költség vagy egyéb kiadásként számolható el? (tételes könyvelést végez az egyéni vállalkozó) Köszönöm a segítséget.
Az adózók többsége tisztában van azzal, hogy ha cégautót vásárol (illetve lízingel), akkor cégautóadót kell fizetnie – esetleg még akkor is, ha a személygépkocsi után költséget nem számol el (ez ugyan ritkább eset, de előfordulhat). Vannak azonban olyan kérdések a személygépkocsikhoz kapcsolódó költségek társaságiadóbeli elszámolásával kapcsolatban, melyek gyakran okoznak bizonytalanságot az adózóknak és a könyvelőknek. Cikkünkben néhány ilyen kérdést járunk körül.
Több (5) napon keresztül foglalkoztatott alkalmi munkavállalónak lehet-e szállást biztosítani? Az így biztosított szállásköltség kifizetése milyen terheket ró a vállalkozásra? A szállásköltség elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült költségek között?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték