Október 12-éig ismét adóelőleget kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak. Cikkünkben részletezzük a vállalkozói jövedelem, az átalányban megállapított jövedelem esetén alkalmazandó, valamint a vállalkozói kivét utáni adóelőleg-szabályokat, a fiatal gazdák támogatására vonatkozó tudnivalókat, illetve a 2019. évi változásokat.
Családi gazdaság 2018.03.31-éig 3 fővel működött. E napon kilépett egy tag (a vezető testvére), de belépett a vezető gyermeke, egy határozatot kaptak róla. Keletkezett január-ban bevétel, és vannak költségszámlák is. Hogyan kell eljárni a bevétel meghatározásánál, hogy az szabályos legyen? Én a következőképpen jártam el. Március 31-éig összesítettem bevételt és költséget, és elosztottam 4 felé. A kilépő tagnak ez szerepelt az adóbevallásában 40 százalékos költségátalány alkalmazása mellett, mivel a többieknek is ezt alkalmaztam. A többieknek pedig ápr. 1-dec. 31. közötti bevételét és kiadásait osztottam 3 felé, és ezt hozzáadtam a jan. 1. és márc 31. között keletkezett bevételeihez és költségeihez. Szintén 40 százalékos költségátalányt alkalmaztam. A kilépő tagnak kedvezőbb lett volna a nyilatkozat a 20 százalék költségszámla meglétéről és ehót fizetett volna, de úgy tudom mindenkinek egyforma adózást kell választani. Jól jártam-e el a bevételek és a költségek meghatározásában? Amennyiben van más megoldás, kérem ebben a segítségüket! Köszönettel Kné Marianna
Megtizedelnék a vállalatok az adó- és pénzügyi tevékenységekre fordított kiadásaikat – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető bevonásával készült globális felméréséből. A döntéshozóknak alapjaiban kell újragondolniuk pénzügyeik kezelését, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel és az egyre szorosabban összekapcsolódó nemzetközi adórendszerrel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a véleményüket, illetve, hogy erősítse vagy cáfolja meg a mi álláspontunkat: egy vállalkozás, amely alvállalkozóként vesz igénybe motoros futárokat, szeretne csoportos balesetbiztosítást kötni a futároknak. Egyrészt, mert a futároknak ez sokkal olcsóbb, mint ha mindenki egyénileg lenne biztosított, másrészt kényelmesebb az elszámolása is. Az az elképzelés, hogy a futárok megbízási szerződését módosítják oly módon, hogy a futárok helyett fizetik meg a biztosítási díj egy futárra eső részét, ezt pedig a futároknak kifizetett megbízási díjból levonják. Ebben a modellben a biztosítás szerződője a vállalat, a biztosítottak a futárok; a futárok kiállítanak egy számlát havonta a megbízási díjukról, amit a vállalat csak részben egyenlít ki, levonja belőle a megfizetett biztosítási díjat. Így végső soron megvalósul, hogy a biztosítás adminisztrációja a vállalaton keresztül fusson (ezért a kedvezőbb díj), de költség szempontból a biztosítás nem a vállalat kiadása, azt a futárok helyett (azok megbízási díjait kompenzálva) fizeti ki. Helytálló a fenti megoldás? Mit kellene tenni, hogy ez a cél megvalósuljon?
Háziorvosokból álló egyesület szeretné a tagjai részére megvásárolni GDPR szabályzatot.Az egyesület céljai között szerepel, hogy segíti és támogatja a tagokat. Kérdésem: az egyesület megvásárolhatja tagjai részére az egyénre szabottan kidolgozott mintát? Elszámolható költségként? Nem minősül természetbeni juttatásnak?
Tisztelt Adózóna! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. kiadásaival/költségeivel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: A kft. által beszerzésre kerül egy ingatlan (jellemzően lakóingatlan), melyet továbbértékesítési céllal szerez be. Az ingatlant annak értékesítéséig a készletek között kell nyilvántartani? Az ingatlannal kapcsolódó költségek: illeték, esetleges felújítási költség, ügyvédi díj az ingatlannal együtt a készletek közé kell könyvelni, vagy az 5-ös számlaosztályban? Válaszukat várva, üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a cégautót használó munkavállalóitól havonta fix összegű költség-hozzájárulást szed be – a munkavállalók munkabéréből levonva. A kérdésem az lenne, hogy kell-e számlát kiállítani a költségtérítés összegéről, ha igen, akkor 27 százalék áfatartalommal vagy adómentesen, illetve hogy számvitelileg ez árbevételnek vagy egyéb bevételnek tekintendő-e? Üdvözlettel KZs
Egy kft. tulajdonában lévő személygépkocsit az autó forgalmi engedélyébe az üzembentartóként a kft. magánszemély tulajdonosa nevére átíratták (egy biztosítási esemény apropóján). Tehát a kft. tulajdonosa (egyben ügyvezetője) lett az üzembentartó. Ki fizeti ezek után a cégautóadót? Elszámolhatja-e a cég költségként a kft.-ben az értékcsökkenést? Elszámolhatja-e a kft. nevére szóló javítási, karbantartási és üzemanyag számlákat? Ha nem számolhatja el, akkor a magánszemély, üzemben tartó, hogyan számolhatja el a felmerülő költségeit?
Egy étterem-panziót szeretnék működtetni bérleti üzemeltetéssel, melynek magánszemély a tulajdonosa és ő ragaszkodik ahhoz, hogy csakis magánszemélynek adja bérbe, ráadásul számla nélkül. Ilyen felállással el tudom-e számolni költségként valami módon az általam alapítandó gazdasági társaság valamely formájában?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy vállalatcsoport tagja, akinek szerződése van a TAKARNET program használatára. A vállalatcsoport más tagjai részére, és magánszemélyek (például dolgozók) részére is kér le a TAKARNET rendszerből tulajdoni lapokat, melyek költségeit tovább számlázza. A TAKARNET áfakörön kívüli szolgáltatást számláz társaságunknak. A kérdésem az, hogy a tulajdonilap-lekérés költségének továbbszámlázását 27 százalékos áfával, vagy áfa nélkül kell-e terhelni az áfatörvény 15. §-a szerint. Válaszukat előre is köszönöm.
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A tanév kezdetével lassan megtelnek a kiadó albérletek, így nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás szabályait – emlékeztet a NAV.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk vásárolt 2 db tabletet, aminek a költségét egyik partnerünk átvállalja. (Az ő megbízásukból kell használnunk az eszközöket.) Az eszköz a mi tulajdonunkban marad (tehát nem akarjuk eladni), az árát viszont a partner megtéríti. Milyen bizonylatot kell kiállítanom ahhoz, hogy a partner megtérítse részünkre az eszközök értékét? Ha jól gondolom, akkor ez (a költség megtérítése) nem lesz áfás tétel. hova könyvelem a befolyó összeget? Köszönöm!
Olvasónk számára az okozott dilemmát, hogy a könyvvizsgáló cégnek a könyvvizsgálati díjon felül járulékos költségként kifizetett összeg adóköteles természetbeni juttatásnak vagy a könyvvizsgálati díj részének tekintendő-e. Kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Mivel a családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, érdemes a legfontosabb tudnivalókat áttekinteni.
Tisztelt Szakértő! A cégünk egyik tevékenysége az utazászervezés, melynek keretében diákokat utaztat ki külföldre (jellemzően uniós országokba) intenzív nyelvi tanfolyamokra. Az áfa elszámolásánál az egyedi nyilvántartáson alapuló adóalap megállapítást alkalmazza, minden egyes magánszemélyhez külön állítunk ki előlegszámlát, amikor megrendeli az utat és befizeti a díját, a hazaérkezésnél elkészül a végszámla. Ezzel szemben áll a külföldi szervező cég számlája (számlák), aki leszámlázza cégünknek a tanfolyamot, szállást, étkezést, reptéri transzfert stb. külföldi pénznemben. A kérdésem az árrés pontos meghatározása lenne: Az előleg számlából milyen módon tudom levonni a költségeket? Jellemzően egy összegben befizetik a teljes út értékét, ha még nincs számlám a költségekről a kalkuláció alapján levonhatók a költségek? Ha igen, akkor a kalkulációban milyen árfolyamot kell alkalmaznom? Vannak olyan esetek is, amikor már hónapokkal korábban kiállítják a költség számlát (ezt lekönyvelem a számla keltére saját bank deviza eladási árfolyamán, nem választottunk MNB árfolyamot), de az előleg csak később folyik be, ekkor mi az árrés pontos kiszámításának a menete? Jelenleg az árrés meghatározásánál a kapott előlegből levonjuk a külföldi költség számlák értékét és a különbözet alapján kijött árrés alapján valljuk be az áfát (árrés=nettó+áfa). Helyes eljárás ez így? Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel