Egyéni vállalkozó tehergépjárműjével kisebb balesetet okozott. A biztositó felajánlotta, hogy a károsultnak kifizetett kár összegét megtérítheti, ebben az esetben a kötelező felelősségbiztosítás besorolás szerinti összege nem változik. Összegszerűségében a vállalkozó számára ez volt a kedvezőbb. Kérdésem az lenne, hogy az igy kifizetett összeg költségként elszámolható-e? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy autószerelő cég saját autóját baleset érte, amelyen van casco biztosítás. Milyen módon tudja a saját autó szervizelésének a költségeit elszámolni a biztosítóval? Számlát állít ki saját magának? És még érdekelne, hogy számvitelileg hogy tudja a cég ezt a költséget elszámolni? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó őstermelést is végez. Az őstermelői tevékenységébe bejelentette az erdőgazdálkodást (9 éve használja, van erről megállapodása is). Az erdőgazdaságot házastársától örökölte 9 éve, tehát neki egyrészt be van jegyezve a felére tulajdonjog, illetve az egészre haszonélvezeti jog és az erdő másik fele a gyerekei tulajdonában van. A szerződéskori érték nem ismert, mert az illeték alapjában a földterület értéke is benne van. A vágásérett erdőt újratelepíti, az értékesítésről számlát állított ki. A teljes bevételt figyelembe véve 40 százalékos költséghányadot alkalmazott és elszámolta az újratelepítés költségeit. Helyes-e a számítás? Ha nem, akkor hogyan kell eljárni az erdőgazdálkodónak és a gyermekeinek, akik tulajdonosok, figyelemmel az szja tv. 6. sz. mellékletében foglaltakra? A nem saját tulajdonú, de haszonélvezeti joggal bíró földterületen szerzett bevétel őstermelői bevétel-e? Ha nem, akkor ingóértékesítés? Ha ingóértékesítés, kinek kell bevallani, illetve ilyen esetben a tulajdonostársaknak kifizetett rész elszámolható-e költségként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: kft. az OEP-től fizetési meghagyást kapott balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátás megtérítésével kapcsolatban egy adott dolgozójára vonatkozóan. A kérdés az, hogy a határozatban szereplő összeg személyi jellegű egyéb kifizetésre könyvelhető-e? Valamint ha a szóban forgó időszak 2016. év, de a fizetési meghagyás 2017.12. havi, lehet-e 2017. évi költség a megtérítendő összeg?
Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Sajnálatos módon egy angliai temetkezés költségeit fizettem, utaltam innen Magyarországról, mint magánszemély. Kérdésem a következő lenne, hogy van-e rá valamilyen mód, hogy az áfatartalmát visszakaphassam? Milyen számlát kérjek, kinek a nevére? Mi az eljárás ilyen esetben? Előre is nagyon megköszönöm válaszát! Üdvözlettel ML
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy őstermelőként a növényvédelmi alaptanfolyam számláját, adóbevallásnál el tudom-e számolni mint "őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadást"? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő? A város forgalmas részén Nemzeti Dohányboltot üzemeltetünk. A vásárlók sokszor a kávé, üdítő, szeszes ital és dohány maradékokat eldobálják az üzlet előtt, szennyezve ezzel nem csak a járdát de a ház kiugró lábazatát is, ami remek hely a szemét elhagyására. Környezetünk tisztántartására nagynyomású tisztítógépet vásároltunk, mellyel lemossuk a járdát és a ház falát is. Kérdésem: elszámolható-e a társaság költségei között a gépvásárlás ára? Az áfáját visszaigényelhetjük-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kölcsönzött munkavállalókat is foglalkoztat, akiknek a munkavégzéshez cégünk biztosítja a munkavédelmi ruházatot a munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló jogszabályok alapján. Amennyiben a ruházat kihordási idején belül az adott munkavállaló kapcsán megszűnik a kölcsönzési jogviszony, a kölcsönbeadó cég felé a munkaruházat beszerzési értékének időarányos részét kiszámlázzuk, áfa felszámításával. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő írásban megállapodtak, amely alapján a kihordási időn belül le nem adott munkaruházat időarányos értékét érvényesítheti társaságunk. Kérdésem, hogy mindezt áfa felszámításával kell-e számlázni a kölcsönbeadó felé.
Ilyentájt célszerű átgondolnia a jövedelmét vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapító egyéni vállalkozónak, hogy az egyes kedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez van-e elegendő összevonandó jövedelme vagy e jövedelem utáni adója.
Tisztelt Szakértők! Van egy markoló munkagépünk, tárgyi eszközként szerepel a nyilvántartásban. A munkagéphez vettünk egy nagyobb kanalat. Tárgyi eszköz vagy mint felszerelést egy összegben leírhatom költségként?
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó szeretné átadni a boltját másnak, aki szintén egyéni vállalkozóként fogja működtetni, megtörténik a pénztárgép átírása is. A bolt a vállalkozó családi házával egybekötött épületben van, a bolthoz tartozó közművekhez külön mérőállás található. A kérdésem az lenne, hogy a boltban használatban lévő tárgyi eszközök értékcsökkenését az új vállalkozó elszámolhatja-e folytatólag, vagy azzal továbbra is a nyugdíjas vállalkozó élhet? A nyugdíjas egy kisebb boltot fog üzemeltetni a továbbiakban. Illetve át kell-e írni a bolti közüzemeket az új vállalkozó nevére, hogy elszámolhassa a költségeket? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Egy magánszemély élelmiszeripari technológiát dolgozott ki, melyet egy cégben hasznosítanak. A hasznosítás után a cég a magánszemélynek a szerződés alapján forgalomarányosan díjat fizet, melyet adóévente állapítanak meg, de a tényleges kifizetés éven túli (több év után) határidőben valósul meg szerződés szerint. A kérdés: - a cég a magánszemélynek kifizetett díjat elszámolhatja-e az érintett adóévben a költségei között? - a cég a kifizetendő összeg után milyen adókat köteles elszámolni, illetve levonni az oltalom alá nem helyezett szellemi tulajdon hasznosítása után? - a cég mikor köteles az fizetendő adókat levonni és bevallani? - a magánszemély milyen adókat, járulékot köteles fizetni amennyiben a szellemi tulajdon nincs oltalom alá helyezve?
Mezőgazdasági őstermelő erdő, rét, legelő és szántó művelési ágú ingatlant vásárolt. Az a kérdés, hogy ezt költségként elszámolhatja-e 2017-ben? Agrárkamarai tagsággal rendelkezik, földművesként bejelentkezett a földhivatalban. Köszönettel Baloghné
Az év vége közeledtével egyre gyakrabban keresik meg a vállalkozásokat az alapítványok támogatásért. A kérdésem az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos. Egy egyéni vállalkozó adományt ad egy közhasznú alapítványnak. Elszámolhatja-e költségként a fizetett adományt, vehet-e igénybe utána adókedvezményt az szja törvény szerint?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték