125 találat a(z) követelés cimkére

Tanulmányi támogatás más devizában Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.

Szja-fizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdés: Egyik jelenlegi ügyfelünk korábbi cégét (kft.) felszámolták. A cég a felszámolást megelőző évben vállalkozási hitelt vett fel, amelyet nem tudott visszafizetni. A kezes a kft. ügyvezetője volt. A hiteleket folyósító bank a követelést eladta egy követelésbehajtó cégnek. E cég a követelés egy részét elengedte egy meghatározott összeg, időben történő befizetése esetén, amely összeget a felszámolt cég ügyvezetője, mint magánszemély fizet be. Kérdésünk az, hogy a magánszemélynek van-e szja-fizetési kötelezettsége az elengedett összeg vonatkozásában? Köszönettel: Dr. Kovács Károlyné

Követeléseladás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbira szeretnék választ kapni: a kft. "A" magánszemély tagjának kölcsönt nyújt, mely követelését tovább értékesíti "B" magánszemélynek. Kérdésem: a kft. könyveléséből milyen könyvelési tétellel lehet kivezetni, illetve milyen adóvonzata van? Ha a "B "magánszemély ezt magasabb összegben továbbértékesíti, milyen adóvonzata van a magánszemélynél?

Követelés elengedése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság végelszámolásra készül. Szállítói tartozások között szerepel a tulajdonosoknak ki nem fizetett, de kiszámlázott bérleti díj a vállalkozás telephelye után. A jelenlegi pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé ennek a tartozás kifizetését, ezért a tulajdonosok nem tartanak igényt az összegre, hogy a végelszámolás megtörténjen. Milyen kötelezettséggel, adó-, illetékfizetéssel járna az "elengedés" a magánszemély, illetve a társaság szemszögéből? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Eszter

Végelszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.

Zárás kivára évközben történő átlépés miatt Kérdés

Egy kft. a társasági adó hatálya alól átlépett a kiva hatálya alá 2017. április 01-gyel. Azt olvastam, hogy olyan beszámolót kell készíteni, mintha megszűnne a kft. Első kérdésem a határidőkkel kapcsolatos. A NAV telefonos segítsége alapján a beszámolót még nem adtam be, mert azt mondták, hogy az általános szabályok szerint, 150 nap áll a rendelkezésemre. Én úgy gondoltam, hogy a záró adóbevallást is – értelemszerűen – ezzel a határidővel kell benyújtanom. Most viszont kaptam egy levelet, melyben azt írják, hogy 8 napon belül pótoljam. Egy megerősítést szeretnék kérni a helyes határidőkre vonatkozóan. A másik kérdésem: Mi a teendőnk azzal a Németországba kiszámlázott kintlévőséggel, melyet 2016-ban számláztunk ki, s a mai napig nem fizette ki arra történő hivatkozással, hogy felszámolásba ment át a cég. Sajnos, itt nem jelentettük be a „hitelezői igényünket”. Leírhatom, illetve a kivára való áttéréskor le kell írni veszteségként? Természetesen a társaságiadó-alapot megnövelve ezzel az összeggel. Egy román cég tartozik egy 2015. évi számlánk összegével, melynek behajtásával megbíztunk egy romániai ügyvédet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a cég a felszámolás alatt is dolgozik, bevételei vannak, a felszámoló egy bírósági eljárás keretében elismerte jogos követelésünket. Elvileg valamikor utalni fogja. Gondolom céltartalékot nem képezhetünk erre a tételre. Leírhatom-e/le kell-e írnom áttéréskor veszteségként, illetve hagyhatom-e nyitott követelésként? Köszönettel:Boskóné

Meddig foglaló a foglaló? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi kondíciókkal vásárolt egy ingatlant: az ingatlan 30 százalékát foglalóként fizette, majd öt éven keresztül havi egyenlő részletekben fizeti ki a fennmaradó vételárat. A szerződés szerint a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésével száll cégünkre. Az ingatlant cégünk használatába adták, már adóköteles tevékenységünkhöz használjuk. A vételár szerződés szerint nem változik, a több évi részletekben történő fizetés külön kamattól mentes, ennek ismeretében határozták meg a felek a vételárat, és a havi részkiegyenlítések összegét. Helyes-e az utolsó részlet kifizetéséig – azaz a tulajdonjog átszállásig – a 30 százalékos foglalót a követelések között nyilvántartani, vagy a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.

Követelés fejében átvett ingatlan Kérdés

Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy igaz-e az alábbi állítás: követelés fejében átvett ingatlan könyvelése: a követeléssel szemben az ingatlant továbbértékesítési céllal készletre veszik, így sem áfa, sem illetékterhe nincs. Köszönettel, Selymes Éva

Vásárolt/Engedményezett követelésből származó bevétel Kérdés

Tisztelt Cím! A következő kérdésben kérjük szíves segítségüket. Magánszemély a jövőben vásárol tőke + kamat (kölcsön) követelést egy cégtől. A követelésért a tőke összegét fizeti meg, de a cég nyilvántartásából tudjuk az elhatárolt kamat összegét is. Amennyiben a magánszemély később kap kamatot, az adókötelezettség jogcíme lehet kamat az szja törvény 28. szakasz (5) bekezdésében meghatározott kivétel alapján, mely szerint egyéb jövedelem az ellenértéket meghaladó rész, kivéve, ha adókötelezettségének jogcíme egyébként megállapítható? Válaszukat köszönjük!

Követelés értékesítése Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném a következő kérdésben segítségüket kérni: “A” társaság megbízási szerződést köt “B” társasággal, melyben tanácsadási szolgáltatást végez. A szerződésben a díjazás két részből áll, egyrészt egy megbízási díjból, másrészt az általuk javasolt megoldások következtében elért jövőbeli eredmény meghatározott százalékában megállapított sikerdíjból. Ez utóbbit a megállapodás értelmében a következő 3 évben a beszámoló elkészítése után, az eredmény ismeretében, annak a szerződésben meghatározott százalékában megállapított összegben fizeti meg a megbízó “B” társaság. Közben, még a beszámoló elkészítése előtt, “A” társaság ezt a “jövőbeli” követelést egy engedményezési szerződésben eladja “C” társaságnak. Kérdések: 1.) a sikerdíjat kell-e számlázni, és ha igen, ebben az esetben ki számlázza, kinek (“A” társaság eladta a követelését, tehát neki már nincs jogalapja a számlázásra, “C” társaság viszont nem szolgáltatott “B” társaságnak, tehát mi után számít fel sikerdíjat)? 2) milyen áfamértékkel kell a sikerdíjat számlázni? (az alapügylet 27 százalékos áfa alá tartozott), 3.) a számlának, ha ezt számlázni kell, mi a helyes teljesítési időpontja?

Számfejtés fogalma Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli szolgáltatásra és bérszámfejtésre kötöttem szerződést az ügyfelemmel. Szerződés szerint a havi bérszámfejtés 2000 Ft/fő/hó. Számfejtek két munkaviszonyos munkavállalót, két nyugdíjas, személyesen közreműködő bt. beltagot (nulla jövedelem, 7050 forintos járulék) és egy adószámos magánszemélyt, aki az üzlethelyiséget bérbe adja a cégnek. Idén kezdtem a bérbeadás számfejtését, amit negyedévente kell bevallani és fizetni utána, ezért a negyedév után egyszerre számláztam le a 6000 forintot a számfejtésért. Hozzá kell tennem, hogy a két nyugdíjas után eddig sem fizetett, mert én hiába számfejtem, nyomtatok bérjegyzéket, adatot szolgáltatok a NAV felé és az utalandót is megadom havonta, az nem számít számfejtésnek. És teljesen "lement hídba", írja az ügyfél, hogy a bérbeadást van képem leszámlázni, ezzel nem ő bízott meg engem, ezt én találtam ki, hogy ők fizessenek érte. Mivel a szerződés a bérszámfejtést árazta be, de annak formáit tételesen nem sorolta fel, van-e lehetőségem arra, hogy visszamenőleg a ki nem számlázott bérszámfejtéseket kiszámlázzam? Ez most 68 000 forint lenne, a könyvelés is magasan (86 százalékkal) lépte túl a vállalt darabszámot. Hogy miért nem számláztam ki eddig? Mert jó fej akartam lenni, kedvelem az ügyfelet. Eddig. Az ügyvéd szerint a követelésemet 5 éven belül bármikor érvényesíthetem. A kérdésem az, hogy valójában mi számít számfejtésnek? Igen, most már tudom, a szerződésben részletesen fel kellett volna sorolni. Köszönettel:

Követelés értékvesztésének visszaírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót választó cég 2014-ben a 365 napon túli lejárt fizetési határidejű, egymillió forint összegű követelésére értékvesztést számolt el egyéb ráfordításként. A társaságiadó-alapját pedig megnövelte ezen összeggel, viszont a 20 százalékos adóalap-csökkentéssel nem élt sem 2014-ben, sem 2015-ben. Az adós cég ellen felszámolási eljárás volt folyamatban és esély volt rá, hogy a mikro cég visszakapja követelését. 2016-ban megszületett a felszámolási ügyben a végzés, mely még 2016 novemberében jogerőre is emelkedett. A végzés szerint a mikro cég követelésének 2/3 részére lett fedezet, melyet 2017 év elején a mérlegkészítésig át is utaltak a bankszámlájára. A követelés 1/3 része behajthatatlanná vált. Kérdésem, hogy az értékvesztés visszaírását, és a behajthatatlan követelés elszámolását milyen dátumon kell könyvelni, a felszámolási végzés jogerőre emelkedésének napján? A 2016. évi társaságiadó-bevallásban már megjelennek az értékvesztés visszaírásának és a behajthatatlan követelés elszámolásának adóalapmódosító tételei? Előre is köszönöm válaszát!

Csőd számvitel és tao vonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016.11.17.-én, a bíróság 2016.12.01-én értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadja, de az még nem jogerős. A jogerőre emelkedés oka, hogy az egyezségben résztvevő cégtől nem jött vissza az egyezséget tartalmazóirat átvételének igazolása. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017 május 31-éig. A bíróság a csődegyezséget 2017.03.24.-vel hagyta jóvá és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. Ez a végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. március 31. A cég 2014-es éve veszteséges volt. Kérdésem: A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot, az egyezség napjával, vagy a jogerőre emelkedés napjával? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődbe? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott a csőd alatt, de nem kerültek kifizetésre, azoknak mi lesz a sorsa? Melyik évet érintik a fenti tételek 2016 vagy 2017 évet? Válaszuk megadásánál kérem vegyék figyelembe a számviteli törvényen túl, a Tao előírásait is [például veszteségelhatárolás Tao 17. § (13), 29/S § (3)]. Köszönettel: Krisztiánné

Követelések értékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. év végi zárása során az alábbi kérdések merültek fel a vevőkövetelésekkel kapcsolatban: 1. Ezen kft. Ausztriában is vállal munkát, egyik kinti vevő (osztrák cég) már 2 éve nem fizette ki a tartozását, jelenleg ügyvéd segítségével próbáljuk a követelést érvényesíteni, sajnos nem sok sikerrel. Szeretnénk a kft. könyveiben ezt a kintlévőséget rendezni. Kérdésünk az, hogy mi a helyes megoldás? Nem látunk esélyt arra, hogy valamikor fog fizetni, tudomásunk szerint más magyar cégeknek is tartozik. 2. Végelszámolás alatt álló magyar kft. szintén tartozik nekünk, 2017. 02. hóban követelésengedményezés történt ezen követelésre, a kintlévőség egy részét bankszámlára utalással megkapjuk. Korábban értékvesztés nem volt elszámolva. Kérdésünk az, hogy 2016.12.31-ével az engedményezést lehet-e könyvelni, mivel mérlegkészítésig tudomásunkra jutott, és ebben az esetben a követelés könyv szerinti értéke és a kapott összeg különbözetével kell-e társasági adót emelni? Előre is köszönjük válaszát!

Ügyvédi iroda áthárított szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több helyen eltérő álláspontokat olvastam a témában, ezért kérném állásfoglalásukat. Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg - általában átutalással - az ügyfeleit terhelő illetéket, díjakat (végrehajtási díj, fizetési meghagyásos eljárás díja, földhivatali eljárási díj stb.), amiről az iroda nevére állítanak ki számlát. Ez egyrészt az elektronikus ügyintézés miatt, másrészről az ügyvédi tevékenység gyorsabb ellátása érdekében szükséges. Ezen illetékek és díjak áfa területi hatályon kívüli tételek. Az ügyvédi iroda köteles továbbszámlázni vagy egyéb számviteli bizonylat kiállítására köteles csak? Mikor minősül mellékszolgáltatásnak és 27%-os áfával növelten számlázandó tovább (természetesen az ügyfél ügyvédi tevékenységet rendel meg az irodától)? Célszerűbb lenne az ügyfél nevére kérni a bizonylatok kiállítását és ekkor továbbszámlázás fel sem merülhet - az irodának ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatnia? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kötelező bankkártyaterminál

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Beolvadás – sajáttőke-elemek

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Vadásztársaság áfakötelezettsége

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close