160 találat a(z) követelés cimkére
Követelés, tartozás nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hitelező bank eladja egy társasággal szembeni kölcsön követelését jelképes összegért. Az adós cég továbbra is az eredeti tartozást kell hogy nyilvántartsa a könyveiben (deviza évenkénti átértékelését is végrehajtva)? Miközben a követelés megvásárlója beszerzési értéken veszi állományba a követelést? Év végi egyeztetésnél ez nem probléma? Köszönettel Papp Éva
Átalakulás vagy követeléselengedés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság negatív saját tőkével rendelkezik, és jelentős (1 milliárd forint) kötelezettsége van. A kötelezettség nem az eredeti jogosulttal szemben áll fenn, az eredeti kötelezettséget egy másik cég – nyomott áron – megvásárolta. A negatív saját tőke rendezésére három lehetőség tűnik reálisnak, a kérdés, hogy melyik, milyen adóvonzatokkal jár, mind a kötelezett, mind a kötelezettséget megvásárló cég számára. 1.) A társaság átalakul kft.-ből zrt.-vé, átértékeli a vagyonát, és a kötelezettséget megvásárló cég igazolása alapján a kötelezettséget leértékeli (és így a különbözet tőketartalékba kerül). 2.) A kötelezettséget megvásárló cég elengedi a kötelezettséget. 3.) A két társaság összeolvad, így a két érték közötti különbözet ismét a tőketartalékba kerül. Válaszát előre is köszönöm.
Követelésengedményezés adózvonzata
Kérdés
Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?
Követeléskötelezettség engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.
Forintos számla devizában kiegyenlítve
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A parterünk a forintban kiállított számlánkat emberi hiba miatt az eurós bankszámlánkra utalta át, így nálam keletkezett egy árfolyamveszteség. Ő azzal érvel, hogy mivel mindkét bankszámlaszám fel volt tüntetve a számlán, így bármelyikre utalhat, és ő forintot utalt, az én problémám, hogy ezt milyen árfolyamon könyvelte a bankom. Tényleg el kell fogadnom a veszteséget vagy van valamilyen jogcímem, hogy ezt az összeget követeljem tőle?
Végelszámolás befejezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnál a végelszámolás 2018. 01. 01-jén kezdődött a törvényi előírásoknak megfelelően. A taggyűlés akként határozott, hogy a végelszámolás befejezés dátuma 2018. 12. 31. Fennálló kötelezettsége a társaságnak nincs, viszont követelése van a NAV felé. Kiutalandó áfa összege 212 000 Ft (mivel nem érte el eddig a 250 000 Ft értékhatárt negyedéves áfabevallónál, nem tudta visszaigényelni a társaság), így a lehetőség az áfabevallásban most nyílt meg, hogy végelszámolás befejezés jelölése megtörtént. A kérdésem az alábbi lenne, hogy a végelszámolást záró beszámolóban 2018. 12. 31-ei dátummal ez a követelés ott szerepel, mivel fizikailag a kiutalás még nem történt meg. A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámolónak erről rendelkezni kell, melyet a cégbíróság felé be kell nyújtania. A bankba 2019-es évben fog megérkezni a fenti visszaigényelt összeg, így mint könyvelő ismét beszámoló elkészítésére leszek kötelezett a végelszámolást befejező beszámolón kívül, milyen dátummal, milyen megnevezéssel? Milyen teendőm van így a 2019-es évben megérkezett utalással, bevallások és beszámolók tekintetében? Köszönettel: MOBIZ KFT
Követelésleírás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a társasági adóban növelő tétel lesz-e egy ki nem fizetett vevői követelés összege, melyet 3 éve nem egyenlítettek ki, 2018-ban leírtuk, és nem is fogjak cégünknek kifizetni? Illetve cégünk – egy kft. – 4 éve kölcsönt adott egy másik kft.-nek, mely céggel szemben felszámolási eljárás van folyamatban; ezt a kölcsönt cégünk veszteségként szintén leírja. Tao-növelő tétel ez is? Köszönöm válaszát!
Követelés apport végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt dr. Császár Zoltán úr! https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_20_Koveteles_apport_vegelszamolas_so_dqb A válaszában feltett kérdésére következőt tudom válaszolni: én valójában nem találtam az adóalap-növelő jogcímek között e helyzetnek megfelelőt, a megszűnéshez kapcsolódó társaságiadó-bevallást még nem adtam be, a tőkeemelést a (külföldi) tagok határozatának megfelelően az Ön által is leírt módon le kellett könyvelnem, és az adóalap meghatározásánál a tőkeemelésnek megfelelő összeget mint "egyéb adóalap-növelő tételt" tettem be az adóalap-számításomba. Az Ön válaszából is azt olvastam ki, hogy a megszűnéskor nem javasolt a kötelezettség tőkeemelés útján történő megszüntetése. A tulajdonosok annak ellenére hoztak a tőkeemelésre vonatkozó határozatot, hogy én végelszámolóként felhívtam ennek adózási buktatójára a figyelmet, a végelszámolást segítő ügyvédi irodával együtt azt javasoltuk, hogy engedjék el követelésüket, ami lehetőséget nyújtott volna az adókötelezettség normál megállapítására. A megvalósult gazdasági esemény miatt szeretném az adóvizsgálat során történő átminősítést elkerülni, ezért választottam az adókötelezettség "önkéntes" megállapítását. Üdvözlettel Magó kálmánné végelszámoló
Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.
Követelés apport végelszámolás során
Kérdés
Tisztelt Szakértők, a mai adózóna cikkhez : adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5 kapcsolódóan kérdezem: ha a tagi kölcsön apportja a végelszámolás során történik meg, mivel a társaságnak a visszafizetésre nincs lehetősége, a tulajdonosok a tőkeemelésről hoztak határozatot, de nem kívánják a tevékenységet folytatni. A tőkeemelést a cégbíróság be is jegyezte. Helyesen járok-e el, hogy az apport értékének megfelelő összeget, habár nem egyéb bevételként könyveltem le, hanem tőkeemelésként, mégis adóalap-növelőként a társaságiadó-alapban növelő tételként veszem figyelembe? Köszönöm a választ. Magó Kálmánné végelszámoló
Kényszertörlés alatti cég számvitele, tartozásai
Cikk
Kényszertörléssel foglalkozó sorozatunk második részében azt elemezzük, hogy milyen számviteli feladatok vannak kényszertörlési eljárás alatt álló cég esetében, és mi a teendő a társasággal szembeni követelésekkel?
Elkezdte kiróni a büntetéseket a földgázszolgáltató a nemfizető cégekre
Cikk
Gyűlik az NKM Földgázszolgáltatónál az a pénz, amelyet a nem lakossági ügyfelei kötelesek fizetni behajtási költségátalányként, ha határidőn túl rendezik a számlájukat; a céghez eddig 17 millió forint folyt be ilyen címen – írja a Világgazdaság.
Követelésekhez kapcsolódó gazdasági események, adózás
Cikk
A követelésekkel sokféle gazdasági esemény történhet: a követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, vagy várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, elengedik, elévül vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági események többségéhez kapcsolódik társasági adó, egyes események pedig érintik a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót, illetve az egyszerűsített vállalkozói adót.
Engedményezés vagy szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Engedély nélküli követelésvásárlás miatt bírságolt az MNB
Cikk
Az MNB 7,5 millió forint bírságot szabott ki az Ingatlan Hasznosító és Befektető Ingatlanbankár Kft.-re engedély nélküli követelésvásárlási tevékenység miatt, s megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A jegybank az elmúlt két évben számos büntetőfeljelentést tett és félmilliárd forintnyi bírságot szabott ki a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
