Egy bt. kültagja rehabilitációs ellátásban részesül, heti 10 órában keresete 32 250 forint. Lakás-bérbeadásból lesz még havi 80 000 forint bevétele. A bérbeadás befolyásolja a rehabilitációs ellátás folyósítását? Köszönöm
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Tisztelt Szakértő! A következőre szeretnék választ kapni: ha a magánszemély által vásárolt napelem energiatermelése magasabb, mint a felhasználás, és ebből bevétele származik, milyen adóvonzata keletkezik? Mennyi a jövedelem alapja: fogyasztás feletti rész, vagy a teljes összeg? Mivel ez rendszeres tevékenység, végezheti-e magánszemélyként vagy csak vállalkozás keretében?
Tisztelt Szakértő! A más jogviszonnyal nem rendelkező bt. beltagja a kötelező járulékokat megfizeti. Kérdésem: kötelező-e jövedelmet kivennie, azaz kell-e "fizetés"-t adnia magának, és a járulékalap összegét "bérköltség" címén kötelező-e könyvelni a bt.-ben ? Köszönettel: Rozika könyvelő
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kölcsönt ad egy vállalkozásnak, melynek a biztosítéka egy, a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan. Az ingatlan piaci értéke valamelyest magasabb, mint a kölcsönadott összeg, de a vállalkozás egy az egyben adja fedezetként. Abban az esetben, ha nem fizetné meg a cég a tartozását, és az ingatlan átkerülne a magánszemély tulajdonába, kell-e foglalkozni az ingatlan piaci értékével, keletkezik-e ekkor a magánszemélynek bármilyen jövedelme, vagy pedig majd csak akkor, amikor az ingatlant értékesíteni tudja, és esetleg magasabb áron adja el, mint a kölcsön összege, aminek a fejében megkapta? Válaszát előre is köszönöm.
Változna a jogdíj fogalma, új feltételekhez kötnék a jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények érvényesítését, más előírásokra kell figyelni a veszteség-elhatárolásnál. Az Országgyűléshez kedden benyújtott adócsomagban számos olyan elem van, amely már az idén hatályba lépne.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2016-ban eladta a 2014. évben vett lakását. A lakást hitelre vette, a lakás eladásakor végtörlesztett. Mivel kevesebb mint három éven belül végtörlesztett, ezért a hitelszerződése értelmében a bank a lakásvásárláskor akció keretében elengedett díjakat (értékbecslési díj, hitelfolyósítási díj stb., közel 200 ezer forintot) utólagosan levonta, továbbá felszámolt külön végtörlesztési díjat is. Kérdésem az, hogy ezen díjak (vagy a korábban elengedett díjak, vagy a végtörlesztési díj) az szja-törvény értelmében tekinthetők-e az ingatlan eladásával kapcsolatban felmerült kiadásnak? Esetleg a korábban elengedett, de utólagosan felszámolt díjak tekinthetők-e az ingatlan megszerzésével kapcsolatosan felmerült kiadásnak, amit viszont csak az eladáskor vontak le? Válaszát előre is köszönöm!
Mielőtt eladja lakását, érdemes több dolgot mérlegelnie, ha nem akar sok adót fizetni. A vásárlás, öröklés vagy ajéndékozás óta eltelt időtől függ ugyanis az adó mértéke. Ehhez tudnia kell, mi tekinthető szerzési időpontnak, hogyan számítható ki a jövedelem, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a nulla adó is lehetséges.
Adómentes lehet a termőföld átruházásából származó jövedelem, illetve annak egy része, például attól függően hogy az eladó a földet hogyan szerezte, ki a vevője, s az a földet milyen célra hasznosítja. A 2015. évi termőföld-értékesítés szabályait ismertetjük.
A termőföldből származó jövedelmet befolyásolja a bevétel, a levonható költség, a szerzési időpont, hogy az adózó korábban vétellel, örökléssel vagy más módon szerezte meg, és még sok minden más. Összefoglaltuk, mit kell figyelembe vennie, ha tavaly értékesítette termőföldjét.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem a választ közös tulajdonú ingatlan bérbeadásával kapcsolatban: 1. Az ehónál az 1 millió forintos jövedelemhatárt személyenként kell vizsgálni vagy az adott ingatlan bérbeadásából származó teljes jövedelem figyelembevételével, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem hogyan oszlik meg a tulajdonosok között? 2. Ha az ingatlannak két tulajdonosa van és a bérbeadásból származó jövedelmet nem a tulajdoni arányuk szerint szeretnék megosztani (tulajdoni arányuk 60-40 százalék, de a jövedelmet 50-50 százalékban osztanák meg), az erről szóló megállapodást milyen formában kell megtenni (milyen adatokat kell szerepeltetni, tanúk kellenek-e hozzá, milyen szövegezéssel szokták ezeket megírni)? Kérem küldjön erre vonatkozóan egy mintamegállapodást, ha tud! Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Süveges Orsolya
A főiskolák és egyetemek a kollégiumi elhelyezéshez és szociális támogatásokhoz gyakran kérnek a hallgatóktól jövedelemigazolást, ami a család jövedelmi viszonyait igazolja. A diákok jellemzően az utolsó napig várnak az igényléssel, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most készen áll arra, hogy kiszolgálja a kérelmezőket – közölte a NAV.
Tisztelt Szakértő! 1954. 10. 14-én született férfi vagyok. 63,5 évesen mehetek rendes öregségi nyugdíjba. Családi vállalkozásomban dolgozom teljes munkaidőben. Jelenleg havi bruttó 200 000 forint a fizetésem. Kérdésem az lenne, hogy a még hátralévő időre érdemes-e megemelni a fizetésemet? Ha igen, mennyire kellene megemelni, hogy az érdemben beszámítson a nyugdíjamba? Segítségét köszönöm. András
Kettő földterületet értékesítek, külön-külön kiszámítom az értékesítésből származó jövedelmet. A két jövedelmet összeadom, és abból érvényesítem a 200 000 forint csökkentő tételt, vagy mindkettő földeladás jövedelméből levonhatom a 200 000 forint csökkentő tételt? Mindkét vevő ugyanis a földet mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja.
Ha lakás vagy más ingatlan eladásából jövedelme keletkezett, meghatározott esetekben adót kell fizetnie utána. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja, hogy mennyit.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték