A közszférában 17 százalékkal nőttek a keresetek 2011-től 2016-ig. Az viszont nem egységes, hogy melyik ágazatban mennyire előrehaladott a bérrendezés. Az oktatásban dolgozóknak ugyanis már 41 százalékkal nőttek a kereseteik a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a 2011-es 193 ezer forintos bruttó átlagkereset 2016-ra már 273 ezer forintra ugrott – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Erdős Gabriella! Egy korábbi, menedzserszűrés kérdésre (http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_23_Tisztelt_szakerto_aeu) adott válasszal kapcsolatban kérek segítséget, törvényi hivatkozás megadását. A fenti kérdésre adott válaszban a juttatás felbruttósítása szerepel. Bennem kérdésként merült fel, hogy az Szja törvény szerint: 5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. (2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható. (3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege. (4) A (2)-(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Egy menedzserszűrés elszámolásánál nem az 5. § (4) bekezdését kell alkalmazni? Nem az adott szolgáltatásról kapott számla összege a bevétel? Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Fülöp Borbála
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja heti 40 órás főállással rendelkezik. A kültag öregségi nyugdíjas. Működhet-e a társaság oly módon, hogy abból járulékköteles jövedelmet a tagok nem vesznek ki, csak évente egyszer nyereséget, osztalékot?
Tisztelt Uram / Asszonyom! A kérdésem végén linkelt cikk taglalja az szja törvény 1. paragrafusának azon kitételét, mi szerint az ingatlankiadásból származó bevétel csökkenthető az ingatlanbérletből származő költséggel (bizonyos feltételek teljesülése esetén) A kérdésem az lenne, hogy ez több ingatlanból származó bevétel esetében is igaz-e? Például: Ingatlant bérlek 200 000 forint értékben és két ingatlant adok ki, amelyekből 120 000, illetve 80 000 forintnyi bevételem származik. Helytálló azon értelmezésem, hogy ilyen esetben nem kell adót fizetnem? Köszönettel! NG http://ado.hu/rovatok/ado/kisokos-a-berbeadasbol-szarmazo-jovedelem-adozasarol
Tisztelt Szakértő! A kft. két tulajdonosa értékesítették tulajdonrészüket. A tőke 3 millió forint volt, ezt idén augusztusban értékesítették 10 millió forint értékben. Kérdés: a magánszemélyeknek származó jövedelme (10-3 millió forint) után kell adóelőleget fizetni (15 százalék szja és 14 százalék eho)? Vagy majd az szja bevallásnál kell bevallani és fizetni? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Kft. bizonyos munkakörökben (ahol a FEOR szám alapján megengedett) a munkavállalóknak a jövedelem egy részét ekhós jövedelemként számfejti. Mi a helyes megoldás, hogyan kell ezt szerepeltetni a munkaszerződésben, elkülönülten kell rögzíteni az alapbért (a társaságnál ezen dolgozók esetében is nagyobb, mint a minimálbér) és az ekhós jövedelmet? Köszönettel: Juhász Katalin
Egyre nehezebben találnak munkaerőt a brit munkaadók. A gazdaság azon ágazatai pedig, amelyek a leginkább támaszkodnak az Európai Unió többi országából érkező munkavállalókra, még nagyobb nyomás alatt vannak, mert Nagy-Britannia várható kiválásával az EU-ból egyre többen térnek haza.
Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költik, bevételeik kilenc százalékát szabadidős tevékenységre, két százalékát megtakarításra fordítják – közölte a 4Life Direct felmérésének megállapítását pénteken az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély külföldi cégnek (holland) segített magyarországi gépeladásaiban, így a külföldi cég a magánszemély számlájára – szóbeli megállapodásuk alapján – jutalékot utalt. Ez a tevékenysége nem rendszeres, adószámot nem kért hozzá. A megállapodásról semmilyen irat nincs a birtokában, és valószínűleg nem is fog kapni. Kérdésem, hogy ez a jutalék milyen jövedelemnek számít, illetve a magánszemélynek adózni kell-e utána, amennyiben igen, milyen adók és járulékok terhelik a jövedelmet, illetve mikor kell bevallani, megfizetni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Van egy heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozás. A 2005 óta működő vállalkozó az szja-törvény szerint adózik, áfás. 2016 októberében kisfia született, munkaviszonya után csed, majd gyed ellátásban részesül. Egyéni vállalkozói jogviszonyából nem igényelt semmilyen anyasági ellátást. Egyéni vállalkozóként volt bevétele és költsége, mind a csed, mind a gyed ideje alatt. Egyéni vállálkozóként jelenleg járulékot nem fizet, jövedelmet nem vesz ki. 1. kérdés: a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, amíg fizetés nélküli szabadságon van, kellene-e a bérminimum alapján járulékot fizetnie, főállású egyéni vállalkozónak minősül-e? Illetve attól, hogy a munkaviszonyra tekintettel csed és gyed ellátásban részesül, egyéni vállalkozóként lehet-e bevétele úgy, hogy jövedelmet nem vesz ki továbbra sem, és járulékot sem szeretne fizetni? Köszönöm megtisztelő válaszát: Balogné
Közeledik az őstermelők számára is a 2017. évi II. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség az őstermelésből származó jövedelem után, amennyiben a fizetendő összeg nagysága eléri a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott összeget.
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg – írja legfrissebb jelentésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. 2015 augusztusában vettem egy ingatlant 15 500 000 Ft-ért, melyet 2016 áprilisában eladtam 15 000 000 Ft-ért, tehát 500 000 Ft-os veszteséggel. 2016 áprilisában vettem egy másik ingatlant 20 700 000 Ft-ért, melyet szeptemberben 22 500 000 Ft-ért értékesítettem, tehát 1 800 000 Ft-os nyereséggel. Erre a vételre 828 000 Ft illetéket fizettem. 2016 nyarán vettem egy újabb ingatlant 17 265 517 Ft-ért, melyre 286 160 Ft illetéket fizettem. Ezt az ingatlant nem adtam el. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2016. évi szja bevallásomban ezt a vételi-eladási folyamatot hogyan kellett volna beállítanom, mennyi lenne az adófizetési kötelezettségem? Köszönöm szépen a segítségüket!
A NAV információs füzetet tett közzé a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályokról.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2015. szeptember óta folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, jövedelme nem volt, bevétele nem érte el a 8 millió forintot, így a szerzett bevétel alapján fizeti a járulékokat. 2017 júliusában szülni fog, és az én értelmezésemben ha 2017 második negyedévtől kezdődően magasabb havi járulékalapot választ, ezt figyelembe veszik neki a csed számítási alapjánál, mivel előzőleg jövedelemmel nem rendelkezett. Kérem, szíveskedjenek megítélni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt, és érdemes-e magasabb járulékalapot választania, vagy erre az időszakra már nem, mert nem számít bele a csed számítási alapjába. Köszönöm a választ!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték