Közeledik az őstermelők számára is a 2017. évi II. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség az őstermelésből származó jövedelem után, amennyiben a fizetendő összeg nagysága eléri a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott összeget.
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg – írja legfrissebb jelentésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. 2015 augusztusában vettem egy ingatlant 15 500 000 Ft-ért, melyet 2016 áprilisában eladtam 15 000 000 Ft-ért, tehát 500 000 Ft-os veszteséggel. 2016 áprilisában vettem egy másik ingatlant 20 700 000 Ft-ért, melyet szeptemberben 22 500 000 Ft-ért értékesítettem, tehát 1 800 000 Ft-os nyereséggel. Erre a vételre 828 000 Ft illetéket fizettem. 2016 nyarán vettem egy újabb ingatlant 17 265 517 Ft-ért, melyre 286 160 Ft illetéket fizettem. Ezt az ingatlant nem adtam el. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2016. évi szja bevallásomban ezt a vételi-eladási folyamatot hogyan kellett volna beállítanom, mennyi lenne az adófizetési kötelezettségem? Köszönöm szépen a segítségüket!
A NAV információs füzetet tett közzé a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályokról.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2015. szeptember óta folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, jövedelme nem volt, bevétele nem érte el a 8 millió forintot, így a szerzett bevétel alapján fizeti a járulékokat. 2017 júliusában szülni fog, és az én értelmezésemben ha 2017 második negyedévtől kezdődően magasabb havi járulékalapot választ, ezt figyelembe veszik neki a csed számítási alapjánál, mivel előzőleg jövedelemmel nem rendelkezett. Kérem, szíveskedjenek megítélni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt, és érdemes-e magasabb járulékalapot választania, vagy erre az időszakra már nem, mert nem számít bele a csed számítási alapjába. Köszönöm a választ!
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítja a magánszemély ingatlanértékesítésével kapcsolatos adókötelezettséget érintő szabályait.
Tisztelt Szakértő! Online pókeren játszom rendszeresen, az ebből származó jövedelem, ha jól tudom önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül amely után 15 százalék szja- és 22 százalék eho-fizetési kötelezettségem van. Ez mellett költségként el tudom számolni a befizetett ehót? Kérdés számomra, hogy a nyereség-veszteség különbözete lesz-e a jövedelem ami után adózni kell? Tehát, ha többet veszítek egy éven belül. mint amennyit nyertem, akkor be se kell írnom a bevallásba a bevételemet? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévő kolléganőnk 2017 október közepére gyermeket vár. Van-e lehetősége a munkáltatónak a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével, majd munkaviszony létesítésével magasabbra tornászni a csed alapjául szolgáló jövedelmét? Ha igen, mikortól javasolt a munkaviszony létesítése, hogy már a magasabb jövedelem legyen a csed-számítás alapja? Válaszát előre is köszönöm! Bencze Ágnes
Tisztelt Szakértő! Társaság és kilépő vezető beosztású munkavállaló versenytilalmi megállapodást kötöttek a munkaviszony megszűnésekor. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor ügyvédi letéti számlára átutalta a cég a megállapodás összegét, azzal, hogy 1 év után, ha teljesülnek a megállapodás feltételei, akkor a magánszemély megkapja azt. Kérdésem, hogy mikor kell megszerzettnek tekinteni a jövedelmet, és ezáltal a bevallani a 08-as bevallásban a közterheket? Az ügyvédi letétbe helyezés előtt, vagy csak utána? Köszönettel!
Főállású tag, ha nem vesz fel jövedelmet, akkor a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat hogyan kell könyvelni?
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélynek 2016. évben kifizetőtől és magánszemélyektől is származott bevétele. A kifizető a 27% szochót megfizette a jövedelem után. Mi lesz ilyen esetben az adózó által fizetendő eho alapja? Csak a magánszemélyektől származó összes bevétel mínusz az összes költség egyenlő a jövedelemmel (és egyben az ehoalappal)? Kicsit megkavarodtam a témában... Logikusan, amire a kifizető megfizette, addigra már nem kell ehót sem fizetni, de a teljes kifizetőtől származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni, és az összes egyébként felmerült költséget (ami egyébként köthető volt a kifizetőtől származó bevételhez is) levonhatom a magánszemélyektől származó bevételből? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély eladja a lovát (nem üzletszerű értékesítés, a beszerzési ára nem állapítható meg), milyen jövedelemnek minősül? Hogyan adózik az szja szerint? Köszönettel.
Nőtt a különbség az amerikai nagyvállalati vezetők és a munkavállalók jövedelme között tavaly. A tőzsdén jegyzett ötszáz legnagyobb részvénytársaság vezetői 2016-ban átlagosan 13,1 millió dollárt kerestek, 347-szer többet egy átlagos munkavállalónál. Egy évvel korábban 335-szörös volt a különbség – derült ki az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség éves jelentéséből.
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték