Tisztelt Szakértő! Vadásztársaságunk, mint vadászatra jogosult, köteles hivatásos vadászt alkalmazni, akinek lődíj jár az elejtett vad után. Kérdésünk, hogy ez adóköteles jövedelem-e számára, elszámolhat-e ezzel szemben költséget, illetve, hogy milyen mértékig szükséges költségszámlákkal rendelkeznie? Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
A nyugdíjra jogosult okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől magasabb összegű (a nyugdíját befolyásoló) jövedelmet szerzett, állapította meg határozatában nemrégiben a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély többéves biztosítási idővel rendelkezik Németországban, a szerződését 07.31-ével felmondta, hogy hazaköltözzön, és itthon vállalkozzon. A felmondást követően tudta meg, hogy babát vár, a szülés várható ideje 2019.02. hó vége. Kérdés 1: A biztosítási időbe beleszámít-e a német biztosítotti időszak, itthon menyi időn belül kell jogviszonyt létesíteni, hogy folyamatos legyen a biztosítás, valamint milyen ellátásokra lesz jogosult (táppénz, csed, gyed, gyes), az ellátások alapja milyen jövedelem lesz, csak az itthoni vagy a német jövedelem is beleszámít? Kérdés 2: A Németországban megfizetett nyugdíjjárulékot vissza lehet-e igényelni, mellyel a kint megszerzett szolgálati időt elveszti, de itthon önkéntes pénztárba fizetné, ha van rá lehetőség. Itthonról indítható-e az eljárás, vagy a német nyugdíjbiztosító megkeresésével? Gyors segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabó Istvánné
Magánszemély részletekben, több időpontban megszerzett telkét értékesítené. Hogyan kell kiszámolnia a jövedelem adóját? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Az aratás megkezdésével teljesedésbe mennek a korábban megkötött felesbérleti szerződések is, ezek keretében a megtermelt terményt a bérlő átadja a tulajdonosnak.
Mikor változott meg a katás egyéni vállalkozóra vonatkozó előírás? Ezt azért kérdezem, mert a fenti alapkérdés első részére a mai napon Széles úrtól kapott válasz pont az ellenkezője annak, mint amit ugyanilyen tartalmú kérdésre 2012. 12.21-én a "Minek minősül a katás egyéni vállalkozó jövedelme? c. kérdésre adott. Idézem a 2012. évi válasz idevágó részét: "Az nem vitás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő katát választó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmét a kereseti korlát meghatározása során figyelembe kell venni, abban viszont eltérőek az álláspontok, hogy milyen összegben."
Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre: Egy kft.-ben két tulajdonos van, 50-50 százalékban. Férj és feleség. A férj az ügyvezető, aki munkaviszonyban látja el a feladatot. A feleség csak tulajdonos, neki van máshol 40 órás munkaviszonya. Időnként azonban besegít az üzletben. Ezért jövedelmet nem vesz fel. Kérdésem, milyen módon végezhet munkát, hova kell bejelenteni, egyáltalán be kell-e jelenteni, hogy minden szabályszerű legyen? Köszönettel
A termőföldeladásból származó jövedelemhez kapcsolódóan, ha jól értem a választ, akkor az ingatlan szerzési értéke a szerződés szerinti beszerzési ár, illetve okirat szerinti érték. A bevétel csökkenthető az értékesítéskor a használati jog megváltásának szerződésben meghatározott összegével. A kérdés szerinti vagyoni értékű jog földhivatali nyilvántartásban is szerepelt. Az örökléssel, ajándékozással, illetve adásvétellel szerzett termőföldek (több helyrajzi szám, több 10 ha-os terület) egy időpontban értékesítésre kerülnek, ez minősülhet-e gazdasági tevékenység keretében megvalósuló önálló tevékenységnek adózási szempontból?
Tisztelt Szakértő! Beszámít-e a véglegesen 100%-os rokkantnak nyilvánított, nyugdíjkorhatár alatti személynél a rokkantsági ellátása mellett katás egyéni vállalkozóként és társas vállalkozási tagként szerzett, elért nyereség/jövedelem? Vagyis nem munkabérről van szó, olyanról, amit a társas vállalkozásban osztaléknak hívnak. Kérem a kijelölt/felkért szakértőt, hogy válaszát szíveskedjék tételes jogszabályhelyekkel is alátámasztani! Köszönettel: egy jó ember, aki egy nehéz helyzetben lévő ismerősén segíteni akar.
Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?
A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható. A GKI azonban a vártnál kedvezőbb első negyedévi adatok alapján 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 4 százalékról 4,5 százalékra fogyasztási előrejelzését. Az olaj világpiaci árának emelkedése miatt 3 százalékra emelte inflációs prognózisát, s a gazdaságpolitika hangsúlyváltása alapján 2,2 százalékra mérsékelte a várható GDP-arányos államháztartási hiányt. Bár az eddigi élénkítő helyett egyensúlyközpontú gazdaságpolitika meghirdetése egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva történt, a váltásban legalább ekkora szerepe lehet az EU markáns, így a középtávú költségvetési céltól való magyar távolodást érintő kritikáinak – vélekednek a GKI elemzői.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tervez teljes munkaviszonyban alkalmazni román állampolgárt. A román magánszemély a munkát Romániában végzi, ott van az állandó lakóhelye is. A cégnek nincs román telephelye, ezért Magyarországról fizeti a bért. Kérdésem: Milyen adót, járulékot kell levonni a bérből, illetve megfizetni a cégnek (szja, nyugdíjj., egb.j., szocho stb.)? Nincs magyar TAJ száma, és nincs szüksége biztosításra Magyarországon, mert állandóan Romániában tartózkodik. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló által meg nem térített bírság című korábbi kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a cég nevére érkezett a számla bírságról, amit az a lízing cég állított ki, akitől a munkáltató az autót lízingeli, ebben az esetben is, jövedelemként jelentkezik a munkavállalónál a cég által kifizetett bírság? Az esetet tovább bonyolítja, hogy munkavállaló időközben leszámolt a cégtől. Köszönettel várom válaszát.
Egy kft.-tag, aki ügyvezető is, köteles-e kivenni jövedelmet amennyiben más cégnél 36 órás munkaviszonya is van? Kérném, ha erre van jogszabály közölni szíveskedjen. Köszönöm a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték