Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    636 találat a(z) jövedelem cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. 2015 augusztusában vettem egy ingatlant 15 500 000 Ft-ért, melyet 2016 áprilisában eladtam 15 000 000 Ft-ért, tehát 500 000 Ft-os veszteséggel. 2016 áprilisában vettem egy másik ingatlant 20 700 000 Ft-ért, melyet szeptemberben 22 500 000 Ft-ért értékesítettem, tehát 1 800 000 Ft-os nyereséggel. Erre a vételre 828 000 Ft illetéket fizettem. 2016 nyarán vettem egy újabb ingatlant 17 265 517 Ft-ért, melyre 286 160 Ft illetéket fizettem. Ezt az ingatlant nem adtam el. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2016. évi szja bevallásomban ezt a vételi-eladási folyamatot hogyan kellett volna beállítanom, mennyi lenne az adófizetési kötelezettségem? Köszönöm szépen a segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2015. szeptember óta folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, jövedelme nem volt, bevétele nem érte el a 8 millió forintot, így a szerzett bevétel alapján fizeti a járulékokat. 2017 júliusában szülni fog, és az én értelmezésemben ha 2017 második negyedévtől kezdődően magasabb havi járulékalapot választ, ezt figyelembe veszik neki a csed számítási alapjánál, mivel előzőleg jövedelemmel nem rendelkezett. Kérem, szíveskedjenek megítélni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt, és érdemes-e magasabb járulékalapot választania, vagy erre az időszakra már nem, mert nem számít bele a csed számítási alapjába. Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Online pókeren játszom rendszeresen, az ebből származó jövedelem, ha jól tudom önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül amely után 15 százalék szja- és 22 százalék eho-fizetési kötelezettségem van. Ez mellett költségként el tudom számolni a befizetett ehót? Kérdés számomra, hogy a nyereség-veszteség különbözete lesz-e a jövedelem ami után adózni kell? Tehát, ha többet veszítek egy éven belül. mint amennyit nyertem, akkor be se kell írnom a bevallásba a bevételemet? Segítségét előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévő kolléganőnk 2017 október közepére gyermeket vár. Van-e lehetősége a munkáltatónak a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével, majd munkaviszony létesítésével magasabbra tornászni a csed alapjául szolgáló jövedelmét? Ha igen, mikortól javasolt a munkaviszony létesítése, hogy már a magasabb jövedelem legyen a csed-számítás alapja? Válaszát előre is köszönöm! Bencze Ágnes

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaság és kilépő vezető beosztású munkavállaló versenytilalmi megállapodást kötöttek a munkaviszony megszűnésekor. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor ügyvédi letéti számlára átutalta a cég a megállapodás összegét, azzal, hogy 1 év után, ha teljesülnek a megállapodás feltételei, akkor a magánszemély megkapja azt. Kérdésem, hogy mikor kell megszerzettnek tekinteni a jövedelmet, és ezáltal a bevallani a 08-as bevallásban a közterheket? Az ügyvédi letétbe helyezés előtt, vagy csak utána? Köszönettel!

    Kérdés

    Főállású tag, ha nem vesz fel jövedelmet, akkor a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat hogyan kell könyvelni?

    Kérdés

    A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélynek 2016. évben kifizetőtől és magánszemélyektől is származott bevétele. A kifizető a 27% szochót megfizette a jövedelem után. Mi lesz ilyen esetben az adózó által fizetendő eho alapja? Csak a magánszemélyektől származó összes bevétel mínusz az összes költség egyenlő a jövedelemmel (és egyben az ehoalappal)? Kicsit megkavarodtam a témában... Logikusan, amire a kifizető megfizette, addigra már nem kell ehót sem fizetni, de a teljes kifizetőtől származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni, és az összes egyébként felmerült költséget (ami egyébként köthető volt a kifizetőtől származó bevételhez is) levonhatom a magánszemélyektől származó bevételből? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély eladja a lovát (nem üzletszerű értékesítés, a beszerzési ára nem állapítható meg), milyen jövedelemnek minősül? Hogyan adózik az szja szerint? Köszönettel.

    Cikk

    Nőtt a különbség az amerikai nagyvállalati vezetők és a munkavállalók jövedelme között tavaly. A tőzsdén jegyzett ötszáz legnagyobb részvénytársaság vezetői 2016-ban átlagosan 13,1 millió dollárt kerestek, 347-szer többet egy átlagos munkavállalónál. Egy évvel korábban 335-szörös volt a különbség – derült ki az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség éves jelentéséből.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. megbízási szerződést köt egy bolgár illetőségű céggel szakértői, vezetői konzultációs szolgáltatások nyújtására. A bolgár cég személyesen közreműködő tagja a szolgáltatások ellátása érdekében Magyarországra költözik, a szerződésük értelmében a magyar kft. köteles lakást bérelni a bolgár cég képselője részére Budapesten. A lakás bérleti díját a magyar kft. fizeti és nem számlázza tovább a bolgár cégnek. A szakértő magánszemély egyébként Bulgáriában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik mint vállalkozó, de Magyarországon tartózkodik az év 2/3-ában és mellesleg svéd állampolgár. Szerintem a magyar kft. által nyújtott a lakhatás a szakértő adóköteles jövedelme Magyarországon - mint önálló tevékenységből szerzett jövedelem -, akkor is, ha két cég közötti megbízási szerződésben írják elő a lakhatás biztosítását a kirendelt tanácsadó részére. Jól értelmezem-e a helyzetet adózási szempontból? Köszönettel: Bolcsik Anita

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Átalányadózó őstermelő méheit betegség miatt le kellett ölni és a méhkaptárokat meg kellett semmisíteni. A leölési határozat alapján a leölt méhcsaládok és megsemmisített betegségterjesztő tárgyak után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kártalanítást fizetett ki. Ebben az évben árbevétele nem volt az őstermelőnek. Kérdésem a következő: a kapott kártalanítás hány százaléka (15%, 6%) az átalányban megállapított jövedelem? Vagy a kártalanítás nem minősül árbevételnek és nem kell bevallani, mert ha az őstermelő árbevétele éves szinten nem éri el a 600 000 Ft-ot, akkor az őstermelés miatt nem keletkezik adóbevallási kötelezettsége? Biztosított őstermelőként a 2017. évben mi lesz a járulék alapja? Válaszát megköszönve tisztelettel: Csatáriné Szabó Eszter

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Svédországban élő munkavállaló alkalmazása

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Önellenőrzési pótlék

    dr. Juhász Péter

    jogász-adószakértő

    HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

    Családi kedvezmény 2025

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media