541 találat a(z) jövedelem cimkére
Csed, közfoglalkoztatott bér
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévő kolléganőnk 2017 október közepére gyermeket vár. Van-e lehetősége a munkáltatónak a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével, majd munkaviszony létesítésével magasabbra tornászni a csed alapjául szolgáló jövedelmét? Ha igen, mikortól javasolt a munkaviszony létesítése, hogy már a magasabb jövedelem legyen a csed-számítás alapja? Válaszát előre is köszönöm! Bencze Ágnes
Letétbe helyezett díj – jövedelem megszerzésének időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaság és kilépő vezető beosztású munkavállaló versenytilalmi megállapodást kötöttek a munkaviszony megszűnésekor. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor ügyvédi letéti számlára átutalta a cég a megállapodás összegét, azzal, hogy 1 év után, ha teljesülnek a megállapodás feltételei, akkor a magánszemély megkapja azt. Kérdésem, hogy mikor kell megszerzettnek tekinteni a jövedelmet, és ezáltal a bevallani a 08-as bevallásban a közterheket? Az ügyvédi letétbe helyezés előtt, vagy csak utána? Köszönettel!
Járulék könyvelése
Kérdés
Főállású tag, ha nem vesz fel jövedelmet, akkor a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat hogyan kell könyvelni?
Ingatlanértékesítés adózása II.
Kérdés
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
Adószámos magánszemély ehoalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélynek 2016. évben kifizetőtől és magánszemélyektől is származott bevétele. A kifizető a 27% szochót megfizette a jövedelem után. Mi lesz ilyen esetben az adózó által fizetendő eho alapja? Csak a magánszemélyektől származó összes bevétel mínusz az összes költség egyenlő a jövedelemmel (és egyben az ehoalappal)? Kicsit megkavarodtam a témában... Logikusan, amire a kifizető megfizette, addigra már nem kell ehót sem fizetni, de a teljes kifizetőtől származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni, és az összes egyébként felmerült költséget (ami egyébként köthető volt a kifizetőtől származó bevételhez is) levonhatom a magánszemélyektől származó bevételből? Köszönöm.
Ló értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély eladja a lovát (nem üzletszerű értékesítés, a beszerzési ára nem állapítható meg), milyen jövedelemnek minősül? Hogyan adózik az szja szerint? Köszönettel.
Nyílt a jövedelmi olló az amerikai nagycégek vezetői és munkavállalói között
Cikk
Nőtt a különbség az amerikai nagyvállalati vezetők és a munkavállalók jövedelme között tavaly. A tőzsdén jegyzett ötszáz legnagyobb részvénytársaság vezetői 2016-ban átlagosan 13,1 millió dollárt kerestek, 347-szer többet egy átlagos munkavállalónál. Egy évvel korábban 335-szörös volt a különbség – derült ki az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség éves jelentéséből.
Beolvadásos kiválásnál keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Cégvezetőnek bérelt ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. megbízási szerződést köt egy bolgár illetőségű céggel szakértői, vezetői konzultációs szolgáltatások nyújtására. A bolgár cég személyesen közreműködő tagja a szolgáltatások ellátása érdekében Magyarországra költözik, a szerződésük értelmében a magyar kft. köteles lakást bérelni a bolgár cég képselője részére Budapesten. A lakás bérleti díját a magyar kft. fizeti és nem számlázza tovább a bolgár cégnek. A szakértő magánszemély egyébként Bulgáriában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik mint vállalkozó, de Magyarországon tartózkodik az év 2/3-ában és mellesleg svéd állampolgár. Szerintem a magyar kft. által nyújtott a lakhatás a szakértő adóköteles jövedelme Magyarországon - mint önálló tevékenységből szerzett jövedelem -, akkor is, ha két cég közötti megbízási szerződésben írják elő a lakhatás biztosítását a kirendelt tanácsadó részére. Jól értelmezem-e a helyzetet adózási szempontból? Köszönettel: Bolcsik Anita
Állattartók kártalanítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó őstermelő méheit betegség miatt le kellett ölni és a méhkaptárokat meg kellett semmisíteni. A leölési határozat alapján a leölt méhcsaládok és megsemmisített betegségterjesztő tárgyak után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kártalanítást fizetett ki. Ebben az évben árbevétele nem volt az őstermelőnek. Kérdésem a következő: a kapott kártalanítás hány százaléka (15%, 6%) az átalányban megállapított jövedelem? Vagy a kártalanítás nem minősül árbevételnek és nem kell bevallani, mert ha az őstermelő árbevétele éves szinten nem éri el a 600 000 Ft-ot, akkor az őstermelés miatt nem keletkezik adóbevallási kötelezettsége? Biztosított őstermelőként a 2017. évben mi lesz a járulék alapja? Válaszát megköszönve tisztelettel: Csatáriné Szabó Eszter
Az osztalék adózása
Cikk
A társaságok közgyűlése ezekben a hetekben határoz a tagoknak fizetendő osztalékról, a tavaly felvett osztalékelőleg sorsáról. Cikkünkben összefoglaltuk a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat.
Ajándékba kapott ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ajándékba kapott egy házrészt 2012-ben, melyet 2016-ban értékesített. A házrészt az édesapjától kapta, szerződés van, illetékfizetés nem történt. Azt olvasom a NAV információs füzetében, hogy ha (ajándékozás esetén) illetékkiszabás nem történt, akkor a bevétel 25%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ez azt jelenti, hogy akkor is a 25%-ot kell jövedelemnek tekinteni, ha van ajándékozási szerződés és abban rögzítve van az ajándék értéke? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Svédországban végzett munka adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ismerősöm (aki főállásban itthon, magyar egyetemen tanít), Svédországban dolgozott 2016-ban, szabadságideje alatt. Az ottani munkavégzése nem érte el a 183 napot. Kapott egy igazolást a svéd adóhatóságtól, hogy az adót levonták tőle. Kérdésem, hogy elegendő-e, ha 1653. szja bevallása 57. sorába - tájékoztató adatként - beírom a megkeresett díjazás összegét? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Boskóné
Osztalékfizetés természetben (részesedéssel)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tagjának osztalékfizetést szavaz meg, amelyet a cég tulajdonában lévő részesedéssel fizet ki az alábbi adatok szerint: – bruttó osztalék: 1500 eft – részesedés könyv szerinti értéke (ez megegyezik a piaci értékkel): 10 000 eft A következő kérdések merültek fel az ügylettel kapcsolatosan: 1. Az osztalék és a részesedés értéke közötti különbözet jövedelmet képez-e a magánszemélynél? Ha igen, az milyen típusú jövedelem: osztalékból származó vagy egyéb jövedelem? 2. Hogyan kell az adót és a járulékot érvényesíteni a magánszeméllyel szemben, figyelembe véve, hogy természetben kapja az osztalékot? 3. Ha magánszemély a különbözet után adózik, akkor keletkezik-e a társaságnál valamilyen címen adóalap-növelő tétel? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Bérbevett ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérel lakást ügynökségen keresztül. Ebbe a lakásba lesz bejegyezve a magánszemély bérlő cége is. A bérlő nem magyar állampolgár, de Magyarországon lesz biztosítási jogviszonya és munkabére is a fent említett cégben. A magánszemély szeretné a bérelt ingatlant továbbszámlázni a cége számára, az általa fizetett bérleti díj feléért. Ezt megteheti-e, ha igen, kell-e hozzá adószámot kérnie, vagy egy általa és a cége között létrejött szerződés keretében is működhet a dolog? Természetesen a cég számfejtené számára a bérbeadás utáni szja-t/ehot havi szinten. Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
