564 találat a(z) jövedelem cimkére
Letiltás társas vállalkozótól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni letiltással kapcsolatban. Az egyik kft. kapott egy végrehajtói letiltást a cég társas vállalkozójára. Viszont a tag, akire jött a letiltás, nem vesz fel jövedelmet a cégéből, csak a kötelező járulékokat fizeti meg, személyi jövedelemadó nincs tőle levonva. Kérdésem, hogy mivel nincs kifizetendő jövedelme ebben az esetben kell-e egyáltalán levonni tőle? Mi ebben az esetben a cég teendője? Segítségüket előre is köszönöm.
Kitermelt fa értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában álló erdőt a tulajdonosának X évente ritkítani, "egyelni" kell, nem tudom a pontos megnevezést. Az erdész megjelöli, kivágja őket. A kivágott fát pedig, hogy ne korhadjon, rothadjon el, értékesíteni szeretné. Valószínű, hogy több részletben, nincs aki egyben elviszi. Kisebb, nagyobb tételekben, ahogy vevő van rá. Szomszéd, cég, bárki lehet. Ő magánszemély, és nincs adószáma, sem őstermelői igazolványa. Az a kérdésem, hogy ebben a formában megteheti-e, illetve kell-e őstermelői igazolvány, vagy adószám hozzá? Adózást tekintve, amennyiben nem kell, arra a válaszra jutottam magamtól, hogy ingóság értékesítése, költség elszámolható, és a nyereség lesz jövedelem, azaz adóköteles. Szja-, illetve szocho-vonzata lesz Kérem, hogy igazítson el, amennyiben rossz feltételezésre jutottam. Köszönettel. Lengyel Krisztina
Ha idén megy nyugdíjba, így számolják ki az ellátását. Példákkal
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Osztalék és szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Mekkora összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek az osztalékban részesülőtől abban az esetben, hogyha a munkabére 200 ezer Ft/hó és bruttó 2 millió Ft osztalékban részesül? Az osztalékban részesülő a 2018. évi LII törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozott, hogy eléri az adófizetési felső határt. Megítélésünk szerint ennyi információ nem elegendő a kifizető részére, hiszen nem fogja tudni, hogy az osztalékból mekkora összeg szükséges az adófizetési felső határ eléréséhez. Helyes-e az a megoldás, hogy a magánszemély a nyilatkozatában nem csupán azt a tényt tünteti fel, hogy a törvényben meghatározott jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, hanem nyilatkozatában közli a a várható éves bruttó bére összegét is, így az osztalék kifizetésekor csak a különbözetként felmerülő osztalékjövedelmet kell figyelembe venni az osztalékadó megállapításánál? Az előző számbeli példánál maradva, ha a természetes személy nem ad nyilatkozatot és a kifizető levonja a 2 000 000 Ft osztalékból a szociális hozzájárulási adót, akkor a magánszemély az éves szja bevallásában a felső határt meghaladóan levont adó összegét érvényesíteni tudja? Vannak olyan szakmai vélemények, melyek szerint az osztalék kifizetésekor a felső határnál figyelembe vehető jövedelmek közül csak a már megfizetett szocho-alapot veheti figyelembe a kifizető. Ebben az esetben ugyanazon bruttó osztaléknál más összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy mikor történik meg a kifizetés.
Termőföld haszonbérbe adása: itt a jövedelembevallási határidő
Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül. A föld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemélynek kell megállapítania, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál kell bevallania és megfizetnie (önadózás) a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig.
Egyesület adhat-e járulékmentes jövedelmet?
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egyesület részéről adható járulékmentes (szja-köteles) jövedelem mekkora nagyságrendben adható, és adható-e egyáltalán? Az egyesület vezetője olvasta valahol, de sajnos nem tudtam megtalálni a forrást, ezért kérem, ha tud valamilyen iránymutatást, adjon. Előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem bevallása a 2018. évre
Cikk
Minden évben sok kérdés vetődik fel az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatban, cikkünkben összefoglaljuk a főbb tudnivalókat. Hamarosan megjelenő újabb cikkünkben pedig példákon keresztül is bemutatjuk majd, hogyan kell adózni az ingatlaneladásból származó jövedelem után.
Családi kedvezmény – iskolaszövetkezetben végzett munka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétgyermekes családban a kisebbik gyermek középiskolában tanul, a nagyobbik nappali tagozatos egyetemista. Hogyan alakul az egyetemista kedvezményezetti státusza, ha a tanulmányai mellett iskolaszövetkezeten keresztül munkát végez és jut jövedelemhez, aminek összege időnként meghaladja a minimálbért? A minimálbért mint korlátot nettó vagy bruttó módon kell figyelembe venni? Előfordulhat az is a bér vonatkozásában, hogy éven belül a figyelembe vétel akár hónapról hónapra változhat? Mi a jogkövető és ésszerű magatartás? Hogyan nyilatkozzon a dolgozó? Köszönettel: Vinacsekné
Családi gazdálkodó szja-bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A családi gazdaságnak 4 fő tagja van. A családi gazdaság vezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya. A munkaviszonyból származó éves jövedelme 2018-ban 2,4 millió forint volt. A családi gazdaság várható jövedelme 5 millió forint lesz. Úgy tudom, hogy, ha van munkaviszonya a családi gazdaság vezetőjének, akkor a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmének többnek kell lenni, mint a munkaviszonyból származó jövedelmének (326/2001 kormányrendelet). Helyesen járok-e el, ha a családi gazdaság vezetőjének jövedelmét 2,6 millió forintban állapítom meg, és a fennmaradó 2,4 millió forintot osztom szét egyenlő aranyban a családi gazdaság tagjai között. Várom szíves válaszát! Köszönettel: Molnár Lajosné
Keresőképtelenség számolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tavalyi évben összesem 45 nap keresőképtelenségi állományban voltam. Kérdésem az lenne, hogy milyen jövedelem figyelembe vételével (az előző havi vagy évi átlagkereset alapján) kell kiszámolni a táppénzt, illetve milyen együttes szabályok figyelembevételével? Köszönettel.
Üzletrészértékesítés magánszemélyek között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni Magánszemély 2018. évben megvásárolt egy üzletrészt 20 millió forintért. A megvásárolt kft. jegyzett tőkéje 3 milllió forint, a saját tőkéje 24 millió forint volt. Ezt az üzletrészt szeretné értékesíteni 2019-ben 150 millió forintért. Az szja-törvény 67. §-as alapján, ha az üzletrész átruházásából származó jövedelem több mint a megszerzésére fordított érték, akkor az árfolyamnyereségként adózik. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (14) bekezdése egyéb jövedelemnek minősíti a piaci érték feletti rész. Az eladó és a vevő független felek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben figyelembe kell-e venni az egyéb jövedelemre vonatkozó kitételt, s ha igen, az egyéb jövedelem megállapítása akként történik, hogy a piaci érték (24 millió forint) és a vételár (jelen esetben a 150 millió forint) különbözete, amit 15% szja és 19,5% eho terhel 2019-ben, vagy a megszerzésre fordított összeg és az eladási ár közötti különbség teljes egészében árfolyamnyereségnek minősül, mivel független felekről van szó? Köszönettel Gódor Erzsébet
Magánszemély bérbeadott ingatlanán végzett felújítás jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe adja egy egészségügyi szolgáltatást végző bt.-nek a saját tulajdonát képező gazdasági ingatlanát. (Az ingatlantulajdonos a saját bt.-jének adja bérbe ) A bt. az ingatlant rendelővé alakítja át, amelyet idegen ingatlanon elvégzett beruházásként fog nyilvántartani és 6 százalékkal amortizálni . 1. Keletkezik-e a magánszemélynek bármilyen jövedelme a fent leírtak alapján a beruházás megvalósulásakor? 2. Ha a később a bérleti szerződés megszüntetésre kerül, akkor ezen időpontban a bt. terven felüli értékcsökkenésként leírja a beruházás nettó értékét, ezzel kell-e társaságiadó-alapot növelni? 3. A magánszemélynek keletkezik-e esetleg a szerződés felmondásakor jövedelme abból, hogy egy felújított ingatlant kapott vissza, és ha igen, akkor milyen módon lehet ezt megállapítani, és milyen adóterhekkel kell számolni (mintha a jelenben lenne a szerződés megszűnése). Válaszukat előre is köszönöm .
Ingatlan eladásából származó jövedelem és adója
Cikk
Az ingatlan értékesítéséből származó bevételből mekkora hányad a jövedelem, hogyan kell kiszámítani? Milyen kedvezmények érvényesíthetők, mennyi lesz az adó? Folytatjuk a NAV információs füzetének ismertetését.
Elveszett céges bankkártyával fizetett számla
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk az egyik munkavállaló rendelkezésére bocsátott egy céges bankkártyát. A dolgozó elszámolási kötelezettséggel tartozik a munkáltató felé. Ha a dolgozó nem tud bizonylattal elszámolni a céges bankkártyával vásárolt termékről, szolgáltatásról, akkor mi a munkáltató helyes eljárása? Helyes-e, ha levonjuk a dolgozó munkabéréből, mintha utólagos elszámolásra kapta volna az összeget és most fizetné vissza? Vagy jövedelemként kell számfejteni, mivel "megkapta" ezt az összeget, illetve elköltötte? Köszönettel: Németh Tamásné
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó bevétele milyen járulékok és adók megfizetése után lehet a magánszemély jövedelme? Pontosabban, ha egyéni vállalkozó, akkor osztalékot vesz ki az év végi nyereségből és arra megfizeti az szja-t és eho-t, ekkor lesz a saját jövedelme, ez a katásnál, hogy alakul? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
