Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: a koronavírus-járvány miatt biztosított állami kedvezményt igénybe veheti-e a vállakozás, ha a főtevékenysége 7312 Médiareklám, de a bevétel 90 százaléka évek óta az 58.14-es folyóirat, időszaki kiadvány kiadásából származik? A főtevékenység alapján nem veheti igénybe szerintem, de mivel szinte a teljes bevétel az adott tevélkenységből származik, ezért vagyok bizonytalan. Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Bt. főtevékenysége a cégjegyzékben a TEAOR 6391 Hírügynökségi tevékenység, azonban a tényleges bevétele a TEAOR 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységből származik. Ebben az esetben igénybe veheti a munkavállalókra a 61/2020. kormányrendelet szerinti kedvezményt? Másik kérdésem: katás taxis egyéni vállalkozó munkavállalót foglalkoztat, aki szintén taxis gépkocsivezető. Igénybe vehető az alkalmazottra a kedvezmény? Köszönettel: Ignéczi Péterné
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: A társas vállalkozás fő tevékenységi köre 56-os TEÁOR szerinti besorolás, viszont nincs bevétele, de a kft. ügyvezetője (egyben tulajdonos) munkaviszonyban látja el a feladatait. Kérdésem az lenne, hogy jár-e a járulékmentesség ez esetben az ügyvezető után? 2. kérdés: Vendéglátásban a kijárási korlátozás esetén csak elvitelre van lehetőség az étel kiszállítására. Hány százalékos áfakulccsal kell a pénztárgépbe beütni az ilyen tételeket? Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is. Üdvözlettel.
3250 TEÁOR fogtechnikus mentességét nem találom a kedvezményezettek között, remélem csak véletlenül maradt ki, mivel a fogorvos által levett minta szerint végzi a tevékenységet, a munkájuk teljes mértékig összefügg, egymásra épül. Remélem, hogy tévedek a keresést illetően. Köszönettel: Véghné
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó és szállodai szolgáltatási tevékenységet végző cégek esetében a 03. hóban kilépett alkalmazottak esetében – a vonatkozó kormányrendelet előtt és után kilépetteknél – hogyan kell elszámolni az alkalmazotti járulékokat és a cég járulékait? A kormányrendelet megjelenése előtt kilépett az alkalmazottak cca. 40%-a, akiknek a járulékai teljes mértékben levonásra kerültek. Helyesen gondoljuk-e, hogy ezeket az elszámolásokat módosítanunk kell, és a nettó bér ülönbözeteket át kell utalnunk a kilépett alkalmazottak részére? Köszönettel: Józsa Ibolyka
A napokban kihirdetett 61/2020. kormányrendelet szerint meghatározott tevékenységeket végző munkáltatóknál foglalkoztatottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken. Kié lesz a többletpénz: a munkavállalóé vagy a munkáltatóé? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A cég főtevékenysége vendéglátás. A munkavállaló jogviszonya 2020.01.30.-án megszűnt. A negyedéves bónuszt 2020.03.20.-án fizették ki a munkavállalónak. A márc. 20.-án kifizetett bónusz összege után lehet érvényesíteni a járulékkedvezményt? Előre is köszönöm szépen a választ!
A március 26-án, pár perccel éjfél előtt megjelent, 2020. évi 55. számú Magyar Közlöny négy új, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányrendeletet hirdetett ki.
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
A koronavírus-világjárvány következményeként a 47/2020. és 61/2020. kormányrendeletekben foglaltak szerinti járulékfizetési mentesülések érvényesítése cégcsoporton belül átirányított munkavállalók esetében is érvényesíthető-e? Jelen járványügyi helyzetben – munkaszervezési okokból, a betegellátás megnövekedő létszámigénye okán – egy cégcsoport egyik társaságából a másikba szeretnénk munkaerőt – átmeneti időre – allokálni. Kérdésünk, mit javasolnak, milyen formában történjen meg a határozott idejű átirányítás, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és lehetőségeknek, illetve a betegélelmezés megnövekedett feladatait ellátó többlet munkaerő után is igénybe tudjuk venni a járulékkedvezményeket? Eddig feltárt lehetőség: a.) Egyik cégből kiléptetés, másik cégbe beléptetés, majd a határozott idő leteltével visszaléptetnénk a dolgozókat? b.) Egyik cégben fizetés nélküli szabadság, amelynek időtartamára lehetséges-e a másik cégben ugyanazon munkavállalókkal 8 órás főállású munkaviszonyt létesíteni? c.) Amennyiben az egyik cég az Mt. 53. paragrafusa alapján egy másik foglalkoztatónál alkalmazza munkavállalóit határozott időre, akkor a határozott időre ténylegesen foglalkoztató cég, amelyik érintett a 47/2020-as, valamint a 61/2020-as kormányrendeletekben meghatározott tevékenységek valamelyikével, és így jogosult igénybe venni a járulékkedvezményeket, az Mt. 53. paragrafusa alapján hozzá ideiglenesen érkező munkavállalók tekintetében is érvényesítheti-e a azokat?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a kialakult helyzetben. 1. A járulékkedvezménnyel támogatott tevékenységek esetében, ha valaki főállású ekhós, akkor az ekhós jövedelemrészre vonatkozik-e kedvezmény, vagy csak a minimálbérére. 2. Az Mt. szerint állásidő esetén rendkívüli esetben nem kell jövedelmet fizetni a dolgozónak. Kérdésem, hogy ilyen esetben kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném tanácsát, hogy 3 órakor bezáró üzletek esetében milyen járulékkedvezmény vehető igénybe? Kft. köztudott, hogy nem lehet katás. Van olyan nap, hogy az üzletbe egy vevő sem megy be (az üzlet jellegéből fakadóan), akkor milyen lehetősége van a pénztárgéppel rendelkező kft.-nek? Két tulajdonosa van a kft.-nek, mind a kettő után idáig fizették az adót és a járulékot, de most a forgalom hiánya miatt gondban vannak. Ha nincs utánuk járulékkedvezmény, az üzletet hogyan lehet időszakosan bezárni vagy mit lehet csinálni? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk Budapesten készült idén tavasszal megnyitni hotelét, mely 2017. óta beruházási, felújítási szakaszban volt mindezidáig. 2019 őszétől folyamatosan vette fel a munkaerőt arra számítva, hogy tavasszal (áprilisban) megnyitnak. A koronavírus-járvány miatt ez meghiúsul, viszont a munkavállalóit megtartotta. Kérdés, hogy a munkáltató számíthat-e a szociális hozzájárulási adó és járulékmentességre, amely a 61/2020. kormányrendeletben lett kihirdetve, hiszen főtevékenysége és teáorszáma a szálláshely-szolgáltatás, attól függetlenül, hogy még nem származott belőle bevétele (más tevékenységből sem, kivétel egy tárgyieszköz-értékesítést). Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság árbevételének több mint fele olyan tevékenységből származik, amely nem szerepel a 61/2020. kormányrendelet (10) pontjában. Viszont az árbevétel egy része szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból származik. A kormányrendelet szerint "tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybelépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott." A kérdésem az, hogy kaphat-e járulékkedvezményt a társaság, ha a szálláshely-szolgáltatásból és a vendéglátásból származó árbevétel eléri a 30%-ot, vagy mivel a legtöbb bevétele olyan tevékenységből származik, amely nem szerepel a felsorolásban, így nem részesülhet benne? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! A horgászegyesület TEAOR tevékenységi kódja 9312 Sportegyesületi tevékenység. A TEAOR 9312 nem tartalmazza a Horgászegyesületeket, csak a TEAOR 9319. Kiterjed-e rá a 61/2020. kormányrendelet hatálya?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték