Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek a főtevékenysége szőlőtermesztés, és a bevétele is csak abból realizálódik. Ha ő mostantól 8 órában alkalmaz egy munkavállalót, vonatkozik rá a munkavállalóra igénybe vehető járulékkedvezmény? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Jelenlegi helyzetben a bértámogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Adott egy napi 8 órás munkavállaló, akinek napi 4 órára csökken a munkaideje a koronavírus-járvány miatt. A cég a támogatott tevékenységet folytat, így csak szja- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásai kötelezettség van. Akkor is lehet igényelni bértámogatást? Vagy az egyik kizárja a másikat? Milyen számítással lehet kiszámolni a bértámogatás összegét, amelyet az állam átvállal, ha például nem tartozik a kedvezményes ágazat alá a cég, és normál járulékokat, szochót és szakképzési hozzájárulást számolunk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az új bértámogatással kapcsolatban néhány dolog tisztázatlan maradt számomra, melyben most a segítségét szeretném kérni: 1. Egyéni fejlesztési idő... Ez mit takar pontosan és ezt hogyan lehet igazolni. 2. Munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került... Tehát aki beadja a kérelmet, kellett, hogy alkalmazza a munkaidőkeretet? Aki nem bővített munkaidőkeretet az be sem adhat kérelmet? 3. Ahol már rendelet szerint kapnak járulékkedvezményt, kérhetik a támogatást? A felsorolásban nem látom kritériumnak, bár gondolom, miután egyéni elbírálás alá esik minden kérelem, majd a járási hivatal fogja ezt mérlegelni. 4. Valamint mihez képest nézik, hogy a rendelés vagy az árbevétel visszaesett, és ki vizsgálja, a NAV? És az előző hónapokhoz nézik? Az szezonális cégeknél ez nem reális. Vagy az előző évhez? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Kaphat-e egy cég rövidített munkaidőre bértámogatást és járulékkedvezményt egyszerre? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kormány 97/2020. (IV. 10.) rendelete értelmében társaságunk is a kedvezményezettek körébe tartozik fő tevékenysége TEÁOR 1102 szőlőbor-termelés. Mivel a társaságnak a bevétel 90 százaléka ebből a tevékenységből származik, gondolom, mindenkire érvényes a járulékmentesség. Vendéglátásból származó jövedeleme is van a társaságnak, de mivel jelentősen csökkent a vendéglátás forgalma, közös megegyezéssel megszűnt néhány dolgozónk munkaviszonya március 31-ével. Kérdésem az lenne, hogy járulékkedvezményt a márciusi hónapra azon dolgozok számára is vehetünk igénybe akiknek megszűnt a munkaviszonya? Vagy csak a megmaradt dolgozókra lehet kedvezményt érvényesíteni?Tisztelettel várom válaszukat
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok és a főtevékenységem "dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76)", kérdésem , hogy ebben az esetben meg kell-e fizetnem a kata összegét vagy csak az alkalmazotakra vonatkozik a járulékkedvezmény?Tisztelettel várom válaszukat .
Tisztelt Szakértő! Adott egy önkormányzati cég, melynek több tevékenysége is van. Közfeladatot lát el szerződés alapján, vásárolt szolgáltatásként (közétkeztetés és egyéb vendéglátás) ételt értékesít, valamint részt vesz a közfoglalkoztatotti programban. Amennyiben az elmúlt 6 hónapot vizsgáljuk – beleértve az önkormányzattól kapott működési támogatást, valamint a munkaügy által folyósított támogatást is – az egyéb vendéglátásból származik a bevétel 30 százaléka. Az lenne a kérdésem, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján a cég csak a konyhán dolgozókra vagy az egész munkavállalói létszámra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt? Köszönöm.
Egy vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással is foglalkozó kft. tanulókat is alkalmaz. A kft. a koronavírus-járvány miatt mentesül a munkabér utáni közterhek fizetése alól, de mi a helyzet a tanulóknak fizetett juttatások esetén? Ebben az esetben sem kell a közterheket megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Villanyszereléssel foglalkozó bt. katás beltagja milyen kedvezményben részesülhet, ha a járvány miatt egyáltalán nincsenek megrendelések és két kis gyerekre kell otthon vigyáznia? Az általa végzett tevékenység nem szerepel a mentesített körben. Köszönöm.
A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Hogy kell kezelni a kilépett dolgozók számfejtését? A járulékkedvezmény 03 .01-jével lép hatályba. Sok kilépő volt 03.16-áig, akiknek a számfejtésekor ezt még nem tudtuk. A kilépő papíroknál ugyan a bruttó bér nem változik, de a járulékigazolás igen. Újra kell számfejteni ezeket a béreket? Ha igen, mi a teendő az új igazolásokkal? Mi a teendő a nettó bérnövekménnyel, ha a dolgozó nem érhető utol. Hogy kell a szakmunkástanulókat kezelni? Kell a részükre számfejteni? Nagy valószínűséggel szeptemberig nem fognak megjelenni a gyakorlati helyeken, így igazságtalan lenne, ha nekik továbbra is utalni kellene a havi 25-30 ezer forintokat., de sehol nem találok rá iránymutatást, hogy kell ezt kezelni. 40 tanulónál ez már jelentős összeg. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy legyen szíves eligazítani a következőkben: a koronavírus járulékkedvezménye alá tartozó kft. tagja más cégnél 36 órás munkaviszonnyal van bejelentve, ezért az általam könyvelt cégből bért nem vesz fel, csak a nyereség utáni osztalékot. Ezért eddig havi bevallásnál nem volt semmi utalandója (kivéve az osztalékkivétnél), ám most a bérprogram szerint a 7710 Ft egészségbiztosítási összeget kötelező fizetésre számfejti a program. Kérdésem a következő: a 7710 Ft-ot a fenti esetben meg kell-e fizetni. Válaszát előre is köszönöm.
Sok-sok kérdés érkezik a címbeli téma kapcsán, így talán nem haszontalan, ha a kedvezménnyel érintettek társadalombiztosítási ellátásainak alakulásával egy kicsit bővebben foglalkozunk.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk online folyóirat üzemeltetésével foglalkozik, fő tevékenységi köre 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. Árbevétele jelentős része online hirdetési tevékenység. A kormány a koronavírussal kapcsolatos gazdasági intézkedések között bejelentette: adómentességet kapnak a médiaszolgáltatók a kieső reklámbevételek miatt. A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás viszont véleményem szerint nem ezt tükrözi. A rendeletben felsorolt tevékenységek között valóban szerepel az 5814 TEAOR, azonban, az a kitétel is, miszerint a tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. A mi esetünkben, mint írtam, a kimenő számlák jelentős része hirdetési tevékenységből származik. Esetleg, ha a törvény szellemét kell néznem, a kieső bevételek kompenzációja lenne az elengedett járulék. Megilleti társaságunkat a járulékkedvezmény ön szerint? Válaszát előre is köszönöm.
1.) A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenység végzésével kapcsolatban van kérdésem, mely szerint a jogosultságot az teremti meg, hogy az adózó/tevékenységet folytató 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott a kormányrendeletben meghatározott tevékenységből. Önök szerint hogyan kell értelmezni ezt a hat hónapot? Aki nem szerzett minden egyes hónapban valamennyi bevétel az adott tevékenységből, az nem is érvényesítheti? Például egy pizzériában 2019. szeptemberig tartottak a beruházások, októberben megnyitotta új üzletét, bevételt csak októbertől szerzett, azóta folyamatosan üzemel, akkor ő nem jogosult a járulékkedvezményre? Ha egy cég októberben alakult és októbertől már folyamatosan van bevétele és a 30%-ot is elérte a bevétele, akkor szintén nem érvényesítheti, mert nincs meg a 6 hónapja? 2.) Katás egyéni vállalkozó esetében kaphat-e kata alóli mentesítést az, akinek szerepel egyéb tevékenységei között már februárban is a kormányrendeletben leírt mentesített tevékenység, de azt nem végzi, nem szerzett és a jövőben sem fog belőle árbevételt szerezni (csak azért vette fel, mert megvan rá a képesítése)? Kérem, a konkrét kérdésre válaszoljanak! Segítségüket előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték