Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő személy egyszemélyes ügyvédi irodát szeretne alapítani. Napi 4, maximum 6 órát fog dolgozni. Kérdésem az lenne, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége ilyen feltételek esetén? Adózási szempontból mi a legoptimálisabb a tagi kivét és az osztalék megoszlásának vonatkozásában? Várom válaszát! Üdvözlettel.
A bt.-ben a beltag és a kültag is személyes közreműködésre kötelezett. Kérdésem, hogy ezen kritériumnak megfelel-e, ha a kültag munkaszerződést köt a bt.-vel és a személyes közreműködést napi 4 órás munkaviszonyban látja el? Ez esetben a napi 4 órás munkaviszonyban kapott bér után fizet csak járulékot, vagy ez esetben is kötelezően meg kell fizetni a tagi jogviszonyra tekintettel a minimálbér utáni járulékokat, mint társas vállalkozó?
Egy őstermelő, aki eddig is a bevételei alapján fizette a járulékait (nem érte el a 8 milliót) családi gazdálkodást készül alapítani a feleségével, akinek nincs bejelentett jogviszonya. Jól gondolom-e, hogy a feleség, aki eddig nem volt őstermelő, mint kezdő fizeti a járulékait a minimálbér után?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., benne XY munkavállaló, aki gyeden van, a gyed lejárta 2011. október 22., utána gyest kap, ugyanezen személy pár napra rá, 2011.11.02-én a bt. beltagja lesz, és időközben gyesen van. Kérdéseim: 1. Amikor gyes alatt, hirtelen munkavállalóból beltag lesz, kell-e valamilyen kilépés, kifizetés, egyéb dolog? 2. Gyesen van az illető, egyedüli beltagként, van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége gyes mellett, egyedüli tevékenysége a bt.-ben a bankszámlára befizetés, előző évi adók miatt? Mellette pedig egy másik cégben alkalmazottként napi 2 órában dolgozik. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Gyesen lévőként belépnék egy bt.-be kültagként, kérdésem, milyen járulék és egyéb adóvonzata van ennek? Személyesen közreműködnék, alkalmi munkavállalóként tehetem, vagy mindenképpen munkaviszonyban kell? Van ennek valamilyen minimuma vagy csak a ténylegesen felvett jövedelem? Ha lejár a gyes, változik valami? Ha esetleg elkezdek dolgozni 6 vagy 8 órában mellette? Nagyon köszönöm előre is válaszát! Tisztelettel: Ivett
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem is lenne: a gyesen lévő beltagot, akinek jelenleg van 30 órás bejelentett munkahelye, de személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, milyen járulékfizetés terheli? Ha ugyanez a beltag személyesen is közreműködne, akkor milyen járulék- és egyéb adófizetési kötelezettsége lenne? Hogyan lehetne minimalizálni? Köszönettel: Ivett
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó vagyok. 2014. 02. hónapig gyeden voltam, utána visszamentem gyes mellett dolgozni. 2014. 03.01.-03.31-ig heti 36 órás munkaviszonyban, 2014.04.01-től heti 20 órás munkaviszonyom lesz. Amíg gyeden voltam, nem dolgoztam, és felvettem egy alkalmazottat, aki elvégezte a munkát helyettem. Ha visszamegyek dolgozni, és nincs meg a heti 36 órás munkaviszonyom, hogyan alakul a biztosítási jogviszonyom? Főállású egyéni vállalkozó leszek? Meg kell fizetnem a minimálbér után minden járulékot? Nem járok jobban, ha megmarad az alkalmazottam? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Válaszadó! Kérdésünk a következő lenne: cégünk a közeljövőben építőipari szolgáltatást tudna megvalósítani Hollandiában egy ottani megbízó részére. A kedvezőbb járulékfizetés miatt célszerű lenne az említett munkát fióktelepi konstrukcióban megvalósítani, a holland fióktelep ötletét viszont megrendelőnk elveti. Kérdésünk az lenne, hogy cég - és munkajogilag járható lenne-e az a konstrukció, hogy egy harmadik EU-s országban (Németország, Szlovákia) létesítenénk fióktelepet, ahol dolgozóink ténylegesen nem végeznének munkát, viszont ez az egységünk számlázná le a dolgozóink által Hollandiában végzett teljesítményünket? (A kiküldetés természetesen A1-es nyomtatvánnyal történne.) Válaszukat köszönjük: Telek Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban katás főállású vállalkozónak jelentkezett be. Ugyanakkor a férjével együtt volt egy kft. vállalkozásuk is, ahol a férj volt az ügyvezető. A férj meghalt. Az ügyvédtől kapott társasági szerződés-módositások alapján 2013. 04. 09-étől a feleség lett az ügyvezető, az egyszemélyes kft.-ben és (mivel a cég a haláleset óta nem működött) 2013. 09. 03-ától a végelszámoló is. A kérdés arra vonatkozik, hogy ügyvezetőként ebben az esetben is társas vállalkozónak minősül-e? Legalább a tavalyi minimálbér, 98 000 forint után, meg kell-e fizetnie a tb-t, mivel a társaságnak egyáltalán nincs bevétele, a haláleset óta nem működik a cég? A 2013. 09 .03-ától terjedő időszakra, mint végelszámoló, minek minősül, mi a státusza tb-szempontjából? A végelszámolásért nem kap díjazást. Milyen jogviszonya van a végelszámolás alatt, és milyen kötelezettséggel jár a státusza? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozónál alkalmazásba állna egy rokkantsági ellátásban részesülő hölgy.1958-as születésű. Alkalmazásával kapcsolatban annyi kikötést kért, hogy napi 7 órában legyen alkalmazva, és a minimálbér 80 százalékánál több ne legyen a bruttó fizetése, mert akkor az ellátástól elesik. Egyenlőre ennyi infóm van. Kérdésem az lenne, hogy a vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak (mind foglalkoztatói, mind biztosítotti járulék vonatkozásában)? Köszönettel: Fazekasné
A járulékfizetési kötelezettségekről készitettek egy összesitést, melyben az "A" esetre evás egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, a "B" esetre pedig heti 36 órás munkaviszonyos. Kérdésem lenne, hogy ha az "A" esetben evás társas vállalkozóról beszélünk, akkor miért kell megfizetni az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat? Én eddig úgy tudtam, hogy ez csak az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Köszönettel: Juhász Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Jelenleg kivás cégben vagyok teljes munkaidőben munkaviszonyban álló alkalmazott. Egyéni vállalkozói igazolványt váltanék ki. Hogyan kell megfizetnem, illetve bevallanom a járulékokat? Vonatkozik rám, hogy amennyiben heti 36 órás munkaviszony mellett végzem a vállalkozói tevékenységet, úgy abban az esetben a tényleges jövedelemkivét után kell megfizetnem a 16 %-os szja-t, 10% nyugdijjárulékot és a 4+3% egészségbiztosítási járulékot (a 1,5 % munkaerőpiaci járulékot nem kell fizetnem), valamint a szochót is csak a tényleges jövedelem kivét után kell fizetnem? Segítő válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Szélné
Tisztelt Szakértő! Az egyéni ügyvédet 2013.12.18-án vették nyilvántartásba az ügyvédi kamaránál. A NAV-nál 2013. december 30-án váltotta ki az adószámát. A 08-as bevallást beadtuk 2013.12.18-12.30. időszakra, de nem dolgozták fel arra hivatkova, hogy nem rendelkezett még adószámmal a vállalkozás. A tbj-ben a következő szerepel: 10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége: ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, A kérdésem az, hogyan járok el helyesen ebben az esetben? Milyen módon kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! A tavalyi év során egyszerűsített foglalkoztatás keretében több személy esetében is napi 8 000 forinttal foglalkoztattak munkavállalókat. Ebben az esetben milyen járulékok terhelik a munkáltatót? Nem fizettek mást, csak a napi 1000 forint közterhet. Kellett volna járulékokat vonni a munkavállalótól is? Ha igen, akkor ez milyen módon korrigálható ?
Tisztelt Szakértő! Másodállású egyéni vállalkozó gyes mellett folytatja egyéni vállalkozását, személyesen nem működik közre, alkalmazottat foglalkoztat, főállású munkahelyére még nem tért vissza. Ebben az esetben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték