Saját jogú öregségi nyugdíjas vállalkozó tagja kettő társas vállalkozásnak. Egyik társaságban ügyvezető heti 40 órás munkaviszonyban. Ha megszűnik az ügyvezetői munkaköre, mint tagnak, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a két társaságban abban az esetben, ha vesz fel tagi jövedelmet, és akkor, ha nem vesz fel? Hogyan, milyen kóddal kell bejelenteni az NAV felé adatmódosító lapon a jogviszony-változást?
Egyszemélyes kft. tagja egyben a cég egyetlen alkalmazottja. Emellett 35 őrás alkalmazásban áll egy önkormányzati intézménynél. A kft. minimális tevékenységet végez, árbevétle évi 2 millió forint. Hogyan kell/lehet járulékot fizetni? 2014. februártól már 36 órában fog dolgozni az önkormányzatnál. Változtat-e ez valamit? A csekély forgalomra tekintettel mi a legjobb cég/adózás forma? Esetleg az egyéni vállalkozás? Köszönöm a választ.
Tisztelt Adózóna.hu! Egy háromfős kft.-ben a tagoknak 3-3 millió forint tagi hitele van. Az egyik tag megvásárolja a másik két tag tulajdronrészét, így ő lesz az egyedüli tulajdonos. Ha a korábbi tagok engedményezik az új tulajdonosra a korábban befizetett tagi hiteleiket, és a cég néhány év múlva nyereséges lesz, akkor minden adó- és illetékfizetési kötelezettség nélkül megkaphatja az új tulajdonos a korábbi tagok tagi hitelét? Köszönettel: Szentesi Péter
Milyen munkavállalási forma a legcélszerűbb adózás, járulékfizetés szempontjából, ha van egy 4 órás bejelentett állandó munkaviszony és ehhez heti 2 alkalommal, 2x2 óra táncoktatói tevékenység? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 12 hetes együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kommunikációs Főiskolával gyakorlati képzési feladatok ellátására. A nappali tagozatos hallgató 12 hétig dolgozik cégünknél. Mennyi díjazást kell adnunk a hallgatónak kötelezően, és erre milyen járulékokat kell fizetnünk, illetve tőle levonnunk? Köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Szakértők! Magyarországi kft. Londonban is végez tevékenységet. A cégben a magánszemély tag személyesen közreműködik, a tagi bér utáni járulékot megfizetik utána. Ez a tag Londonban alapít egy céget, és ebből a cégből havi jövedelmet vesz ki, ami után megfizeti az adott országban érvényes járulékokat. Ebben az esetben vonatkozik rá, hogy csak a tagállamok egyikében kötelezett a járulékfizetésre? Lehet a magyarországi cégében úgy személyesen közreműködő tag, hogy nem fizet utána járulékot? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan: ügyfelem egy magyarországi bt. beltagja. Emellett az Egyesült Arab Emirátusokban vállalt munkát, 2013. július 1-jétől, lakcímkártyáját nem adta le az önkormányzathoz. Kérdéseim:1.) Terheli-e ügyfelemet magyarországi bt. beltagjaként járulékfizetési kötelezettség? (A bt.-ből jövedelmet nem vesz fel.) 2.) A 2013. október 21-e után szerzett, az Emirátusokból származó jövedelme után terheli-e adókötelezettség Magyarországon, és kell-e ez után 27 százalékos ehót is fizetnie? Várom válaszát, üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Tanulószerződéses tanuló egyéni járulékait átvállalhatja-e a vállalkozó, és így lénygében a bruttó bért utalja? Ha átvállalhatja, akkor van-e ennek valami szja- vagy járulékvonzata a vállalkozó részéről? Valamint kell valami megállapodási szerződés vagy nyilatkozat a két fél között?
Bt. beltagnak 36 órás munkaviszonya van egy másik cégnél, ebben a bt.-ben. nem végez tényleges tevékenységet. A kültag viszont saját jogon öregségi nyugdíjas. Jelenleg kültagként végezi a bt. könyvelését. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik a tagok után ? Ha jól tudom, a beltag után nem kell, mert van 36 órás munkaviszonya máshol. A kérdés: a kültag után, aki a könyvelést végzi jelenleg nulla forintért, kell-e bármit is fizetni? Illetve, ha nem végezne semmilyen tevékenységet a bt.-ben, akkor kell valamit fizetni utána? Köszönöm.
2014. 01. 01-től vállalja a minimálbér utáni járulékfizetést, mint őstermelő, akkor ebben az esetben jogosult lesz-e gyedre, ha még 2014-ben megszül az őstermelő anyuka? 2013. évben a járulékot, mint őstermelő fizette a megelőző (2012.) év bevétele alapján (10 százalék nyugdíjbiztosítási és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetett).
Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, nem egyértelmű a jogalkalmazók számára, mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki e tevékenységéből nem szerez jövedelmet. Cikkünkben ezt járjuk körbe, bemutatva a szabályozást, s néhány konkrét példát is.
Tisztelt Szakértő! Egy főállású kataalany egy másik cégben tulajdonos ügyvezető igazgató (tagi jogviszonyban). Kérdésem, hogy a másik cégben kell-e az előírt minimum után járulékot fizetni, vagy a kata jogviszony mellett ezt nem kell?
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem főiskolai tanuló szakmai gyakorlatának ügyében. Cégünknél jelentkezett egy főiskolás hallgató, hogy szakmai gyakorlatát szeretné nálunk végezni. A felsőoktatási szakmai gyakornok foglalkoztatása számomra nem teljesen világos, különböző állásfoglalásokat találok, ezért kérem az Önök segítségét. Tehát, ha foglalkoztatunk egy hallgatót befogadó nyilatkozattal (együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés – ez az iskola által kibocsátott szerződés neve), akkor be kell-e őt jelenteni, és hogyan? 6 hónap alatt 960 órát kell dolgoznia. Kötelesek vagyunk fizetni a mindenkori minimálbér heti lebontására vetített 15 százalékát, de milyen járulékokat kell utána fizetni? Eltérő véleményeket olvasok, és az iskola is azt állítja, hogy nem, én pedig azt a következtetést vontam le, hogy az szja-n kívül kell fizetni minden mást. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás év végén a dolgozóit meghívja egy vacsorára és italra. Kérdésem, hogy költségei között elszámolható a vendéglő számlája? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség, ha igen, akkor mi, és mennyi? A dolgozói között néhány ajándéktárgyat is kisorsol. Erre is vonatkozik az előző kérdés, hogy elszámolhatja-e és kell-e utána járulékot fizetni? Köszönöm a választ: Zsu
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője, aki két magyar cég tulajdonosa és egyben ügyvezetője is mindkét cégnek, társas vállalakozóként, jövedelmet nem vesz fel. Harmadig cégnél volt munkaviszonya. 2014-ben Kínában vállal munkát, magyar munkaviszonya megszűnik. (Cégei gyakorlatilag nem fognak működni, de megszüntetni sem akarja, továbbra is ügyvezető marad). Kérdésem az, hogy a kft.-kben milyen adó, illetve járulékfieztési kötelezettsége lesz, társas vállalkozóként? Az első három hónapban megmarad a magyar állandó lakhelye, a negyedik hónaptól kezdődően megszűnik.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték