Milyen munkavállalási forma a legcélszerűbb adózás, járulékfizetés szempontjából, ha van egy 4 órás bejelentett állandó munkaviszony és ehhez heti 2 alkalommal, 2x2 óra táncoktatói tevékenység? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 12 hetes együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kommunikációs Főiskolával gyakorlati képzési feladatok ellátására. A nappali tagozatos hallgató 12 hétig dolgozik cégünknél. Mennyi díjazást kell adnunk a hallgatónak kötelezően, és erre milyen járulékokat kell fizetnünk, illetve tőle levonnunk? Köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Szakértők! Magyarországi kft. Londonban is végez tevékenységet. A cégben a magánszemély tag személyesen közreműködik, a tagi bér utáni járulékot megfizetik utána. Ez a tag Londonban alapít egy céget, és ebből a cégből havi jövedelmet vesz ki, ami után megfizeti az adott országban érvényes járulékokat. Ebben az esetben vonatkozik rá, hogy csak a tagállamok egyikében kötelezett a járulékfizetésre? Lehet a magyarországi cégében úgy személyesen közreműködő tag, hogy nem fizet utána járulékot? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan: ügyfelem egy magyarországi bt. beltagja. Emellett az Egyesült Arab Emirátusokban vállalt munkát, 2013. július 1-jétől, lakcímkártyáját nem adta le az önkormányzathoz. Kérdéseim:1.) Terheli-e ügyfelemet magyarországi bt. beltagjaként járulékfizetési kötelezettség? (A bt.-ből jövedelmet nem vesz fel.) 2.) A 2013. október 21-e után szerzett, az Emirátusokból származó jövedelme után terheli-e adókötelezettség Magyarországon, és kell-e ez után 27 százalékos ehót is fizetnie? Várom válaszát, üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Tanulószerződéses tanuló egyéni járulékait átvállalhatja-e a vállalkozó, és így lénygében a bruttó bért utalja? Ha átvállalhatja, akkor van-e ennek valami szja- vagy járulékvonzata a vállalkozó részéről? Valamint kell valami megállapodási szerződés vagy nyilatkozat a két fél között?
Bt. beltagnak 36 órás munkaviszonya van egy másik cégnél, ebben a bt.-ben. nem végez tényleges tevékenységet. A kültag viszont saját jogon öregségi nyugdíjas. Jelenleg kültagként végezi a bt. könyvelését. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik a tagok után ? Ha jól tudom, a beltag után nem kell, mert van 36 órás munkaviszonya máshol. A kérdés: a kültag után, aki a könyvelést végzi jelenleg nulla forintért, kell-e bármit is fizetni? Illetve, ha nem végezne semmilyen tevékenységet a bt.-ben, akkor kell valamit fizetni utána? Köszönöm.
2014. 01. 01-től vállalja a minimálbér utáni járulékfizetést, mint őstermelő, akkor ebben az esetben jogosult lesz-e gyedre, ha még 2014-ben megszül az őstermelő anyuka? 2013. évben a járulékot, mint őstermelő fizette a megelőző (2012.) év bevétele alapján (10 százalék nyugdíjbiztosítási és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetett).
Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, nem egyértelmű a jogalkalmazók számára, mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki e tevékenységéből nem szerez jövedelmet. Cikkünkben ezt járjuk körbe, bemutatva a szabályozást, s néhány konkrét példát is.
Tisztelt Szakértő! Egy főállású kataalany egy másik cégben tulajdonos ügyvezető igazgató (tagi jogviszonyban). Kérdésem, hogy a másik cégben kell-e az előírt minimum után járulékot fizetni, vagy a kata jogviszony mellett ezt nem kell?
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem főiskolai tanuló szakmai gyakorlatának ügyében. Cégünknél jelentkezett egy főiskolás hallgató, hogy szakmai gyakorlatát szeretné nálunk végezni. A felsőoktatási szakmai gyakornok foglalkoztatása számomra nem teljesen világos, különböző állásfoglalásokat találok, ezért kérem az Önök segítségét. Tehát, ha foglalkoztatunk egy hallgatót befogadó nyilatkozattal (együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés – ez az iskola által kibocsátott szerződés neve), akkor be kell-e őt jelenteni, és hogyan? 6 hónap alatt 960 órát kell dolgoznia. Kötelesek vagyunk fizetni a mindenkori minimálbér heti lebontására vetített 15 százalékát, de milyen járulékokat kell utána fizetni? Eltérő véleményeket olvasok, és az iskola is azt állítja, hogy nem, én pedig azt a következtetést vontam le, hogy az szja-n kívül kell fizetni minden mást. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás év végén a dolgozóit meghívja egy vacsorára és italra. Kérdésem, hogy költségei között elszámolható a vendéglő számlája? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség, ha igen, akkor mi, és mennyi? A dolgozói között néhány ajándéktárgyat is kisorsol. Erre is vonatkozik az előző kérdés, hogy elszámolhatja-e és kell-e utána járulékot fizetni? Köszönöm a választ: Zsu
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője, aki két magyar cég tulajdonosa és egyben ügyvezetője is mindkét cégnek, társas vállalakozóként, jövedelmet nem vesz fel. Harmadig cégnél volt munkaviszonya. 2014-ben Kínában vállal munkát, magyar munkaviszonya megszűnik. (Cégei gyakorlatilag nem fognak működni, de megszüntetni sem akarja, továbbra is ügyvezető marad). Kérdésem az, hogy a kft.-kben milyen adó, illetve járulékfieztési kötelezettsége lesz, társas vállalkozóként? Az első három hónapban megmarad a magyar állandó lakhelye, a negyedik hónaptól kezdődően megszűnik.
Egyszemélyes kft. tagja gyesen van (sérült gyermekkel, aki elmúlt már 3 éves). A társasági szerződésben ügyvezetőként ő és a férje (aki nem tag) van feltüntetve. Az ügyvezetés munkaviszonyban is ellátható a társasági szerződés alapján. A tag 4 órás munkaviszonyban látná el a kft tevékenységét, de az ügyvezető a férj lenne, szintén 4 órás munkaviszonyban. Kivitelezhető-e így? Elég megfizetni ebben az esetben a 4 órás (emelt) minimálbérek utáni járulékot, vagy ebben az esetben is ki kell fizetni a tag után a havi teljes minimum járulékfizetési kötelezettséget? Köszönöm válaszát!
Rokkantnyugdíjas személy bt-beltagként részmunkaidős munkaviszonyban látta el 2011. évben az ügyvezetői teendőket. Nem végzett semmilyen tevékenységet, csak ügyvezető volt. 2012. január-február hónapban bt. főfoglalkozású beltagjaként megfizette a járulékokat, mert rokkantsági ellátásban részesülőként már nem volt nyugdíjas. 2012 márciusban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságon személyesen feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy már nyugdíjas. (Ténykérdés, hogy nem rendelték be felülvizsgálatra sem, megkapott minden, a nyugdíjasnak járó kedvezményt is.) Így a nyugdíjkorhatár betöltésének napját követő naptól kiegészítő tevékenységű tagként látta el az ügyvezetési teendőket. A járulékokat a kiegészítő tevékenységű tagság szerint fizette meg. Egy 2013-ban a nyugdíjbiztosítóval történtfolytatott levelezés kapcsán kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítónál a státusza továbbra is „rokkantsági ellátásban részesülő” maradt, annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdijkorhatárt. Kérdésünk, hogy a bt. ügyvezetés miatti járulékfizetési kötelezettségének hogyan kell, illetve kellett volna eleget tennie egy nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjasként nem nyilvántartott bt. beltagnak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték