Tisztelt Szakértő! Ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége szempontjából nincs különbség akkor, ha az ügyvezető rendelkezik a kft.-ben tulajdonnal, vagy nincs abban tulajdona? Továbbá mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető nyugdíjas? Emellett részmunkaidős ügyvezetői tevékenység (nyugdíjas, illetve nem nyugdíjas) esetén milyen szabályokat kell betartani? Kiegészítését előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szépen segítségét. Egy kft. ügyvezetőjének, aki egyben katás egyéni vállalkozó is, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozóval kapcsolatos lenne a kérdésem. Kötelező-e neki minimálbér után a járulékokat befizetni, vagy amiatt, hogy nappali tagozaton tanul, nem vonatkozik ez rá? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének (egyedüli tagja a kft.-nek, és nem vesz ki jövedelmet) egy másik cégben munkaviszonya van, heti 20 órában. Az egyszemélyes kft.-ben elegendő-e, ha csak a minimálbér fele után fizeti meg a járulékokat? Így a két jogviszonyban (tagi jogviszony plusz munkaviszony a másik cégben) együttesen teljesül az a feltétel, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat a társas vállalkozónak. Vagy függetlenül a 20 órás munkaviszonytól, ahol ügyvezető tagi jogviszonyban, és nem vesz ki jövedelmet, ott a minimálbér (150 százaléka, 112,5 százaléka után) után meg kell fizetni a járulékokat? Köszönettel és tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Őstermelő édesapa szeretne a születendő gyermekkel otthon maradni. Ezt legkorábban a gyermek hány éves korától teheti meg? Ilyen esetben folytathatja-e AZ őstermelői tevékenységét, kell-e járulékot fizetnie? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, még nem volt tapasztalatom kényszertörlés esetével. Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása.(adó), hogyan alakul a járulék fizetése, bevallása? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek, aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt), a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig, akkor is ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 40 éves szolgálati idővel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjassá vált munkavállaló részére kifizetett munkabérből milyen egyéni járulékokat kell vonni abban az esetben, ha a kifizetéskor jogosult a nyugdíjra, illetve akkor, ha az éves jövedelmére tekintettel szünetel a nyugdíjfolyósítás? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Heti 20 órában dolgozom egy cégnél. Vagyonkezelő céget szeretnék vásárolni, de sem ügyvezető, sem alkalmazott nem leszek ebben a cégben, csak tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy milyen járulékot, adót kell, illetve kell-e fizetnem, mint tulajdonos? Köszönettel: Gabi
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-be, amely jelenleg nem üzemel, be van jelentve tagi jogviszonyba az ügyvezető. A kft. nem fizeti a járulékokat kb. 2 éve, tehát jelentős NAV-tartozással rendelkezik. A tag táppénzre került. A kérdésem, hogy ilyen esetben, amikor nincsenek fizetve a járulékok, jogosult-e táppénzigénylést benyújtani az egészségbiztosítási pénztár felé? Nem szeretnénk, ha esetleg visszafizettetnék vele a kapott táppénzt. A nyugdíjalapjába úgy tudom, nem számít bele, ha nem fizeti tagként a járulékot, de a táppénzre nem tudom, mik a szabályok. Várom válaszukat.
Cégünknél gyakornokokat szeretnék foglalkoztatni, az erre vonatkozó feltételekről szeretnék tájékoztatást kapni. – Milyen szerződést kell a hallgatóval kötni? – Milyen díjazás illeti meg a hallgatót? – Lehetőség van-e valamilyen adókedvezmény igénybevételére? – Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? – Milyen törvényi vagy egyéb feltételeknek kell megfelelni (napi munkaidő)?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki 1956 augusztusában született, 2011. év elejétől rokkantsági ellátást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (egészségkárosodása 83 százalékos) , mellette a Magyar Államkincstár folyósít neki fogyatékossági támogatást is. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a vállalkozását, folyamatos a működése, bevétellel rendelkezik, és nincs főállású munkaviszonya, vagy egyéb jogviszonya mellette. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben neki meg kell fizetni a minimum járulékalap után a járulékokat, ha igen, akkor minden járulékot meg kell fizetnie, amit a "normál" főállású egyéni vállalkozóknak? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó, illetve főállású bt.-beltag egy kft.-ben szeretne tulajdonjogot szerezni. Az ügyvezetői feladatokat más látná el, ők csak befektetés miatt lennének a kft. tagjai. Járulékfizetésük ilyenkor hogyan alakul? Maradhatnak főállásúak az egyéni vállalkozó és a bt.-beltag jogviszonyukban? Ha személyesen közreműködnének a kft.-ben, elveszítenék-e főállású katás besorolásukat? A Tbj. törvény 31. paragrafusnak (6) bekezdése szerint a társas vállalkozásban csak a ténylegesen elért járulékalap után kellene a járulékokat megfizetni. Ha, mint személyesen közreműködő tag, nyilatkozom, hogy én a főállású egyéni vállalkozásomban, illetve a főállású bt.-beltagságomban fizetem meg a kötelező járulékot, akkor a kft.-ben, ha nincs járulékalap, akkor nem fizetek tb-t? Eltérő értelmezések keringenek az "éterben", kérném az Önök véleményét. Előre is köszönet, Timi
Tisztelt Szakértő! Egy magyar gazdasági társaság egy lengyel állampolgárt szeretne megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. Távmunkáról lenne szó, Lengyelországból dolgozna. A megbízott Lengyelországban felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Az ottani törvények szerint ő biztosítottnak minősül, viszont A1-es igazolást nem adnak ki neki, mert nincs jogviszonya. Kérdésem, hogy kell-e tőle járulékot és személyi jövedelemadót vonni? A kifizetőt terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben az EU több országában párhuzamosan munkaviszonyban álló természetes személy Magyarországon minősül biztosítottnak, és erről A1-es igazolással is rendelkezik (külföldön ezáltal nem tartozik a társadalombiztosítás hatálya alá), akkor a külföldi keresményei után is meg kell fizetnie a magyar járulékokat? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Főállású, átalányadós egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme a következőképpen alakul: január-március: 0 forint, április: 498 ezer forint. Januárban, februárban, márciusban megfizeti a garantált bérminimum után a járulékokat. Április hónapban a 498 ezer forint után kell megfizetnie azokat, vagy beszámíthatja az előzőleg megfizetett járulékok alapját, azaz a 366 ezer forintot, így a járulékalapja 132 ezer forint áprilisban? Köszönöm válaszát!
Széles Imre
tb-szakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték