725 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Nehogy bevallja a ki nem fizetett jövedelmet! Így szól a szabály
Cikk
Milyen járulék-bevallási szabályokat kell betartaniuk a foglalkoztatóknak, ha késve fizetik ki az alkalmazottak jövedelmét, s mely esetekben nem a valós jövedelemhez, hanem a jogviszonyhoz kötődik a járulékfizetés?
Korhatár előtti ellátásban részesülő dolgozó járuléka
Kérdés
Egy kft.-ben korhatár előtti ellátásban részesülő személyt alkalmaznak havi bruttó 40 ezer forintért. Milyen járulékot kell levonni a munkabérből?
Katás nyugdíjas foglalkoztatása
Kérdés
Cégünk nem főállású (nyugdíjas) katás egyéni vállalkozót foglalkoztatna, heti 20 órában, mérnöki munkakörben, munkaszerződéssel. A szerződés határozott idejű. Kérdésem a következő: hogyan alakul ebben az esetben a foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége? Munkaviszonya alapján a bruttó összeget 10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 16 százalék szja és 27 százalék szociális hozzájárulási adó terheli? Ebben az esetben érvényesíthető az 55 év felettiekre vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény? Vagy: az a helyes, hogy szja-előleget nem vonunk utána, csak a 10 százalék nyugdíjjárulékot, mert az adót katásként maga megfizeti? Egyáltalán milyen jogviszonyban alkalmazhatunk nyugdíjas egyéni vállalkozót (munkaviszony, megbízási jogviszony)?
Társas vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
Társas vállalkozás (kft.) tagjának van-e járulékfizetési kötelezettsége, ha más, a kata hatálya alá tartozó vállalkozásban főállású kisadózónak van bejelentve? A kft.-ben ügyvezető, díjazásban nem részesül. Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Gyed mellett egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó, aki jelenleg a vállalkozói tevékenységét nem folytatja, mert gyeden van, a vállalkozói tevékenységét szeretné folytatni. Gyermeke már 2014 októberében elmúlt 1 éves. Ha a tevékenységét személyesen folytatja, mi után kell nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetnie havonta: – legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után, – vagy a járulékalapot képező jövedelem (kivét) után. Válaszát előre is köszönöm.
Gyeden/gyesen lévő ügyvezető járulékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok Önhöz: Egy betéti társaság egyedüli beltagja gyed/gyes mellett látja el a társaság ügyvezetését. Az ügyvezetésen kívül személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében. A Tbj. 28. paragrafusa alapján a gyeden/gyesen lévő vállalkozó után járulékot abban az esetben kell fizetni, amennyiben a vállalkozó személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében, viszont az ügyvezetés önmagában nem minősül személyes közreműködésnek. Kérdéseim: 1 A vázolt esetben kell-e járulékot fizetni a gyeden/gyesen lévő ügyvezető után? 2. Miként kell jelenteni ezt a jogviszonyt a T1041-es bejelentőn, és hogyan kell bevallani a 08-as bevalláson? Válaszát előre is köszönöm!
Többes biztosítási jogviszony nyugdíj mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy kicsit összetett. Jelenleg bt.-ben kültag vagyok, és személyesen is közreműködök, korábban munkaviszonyban. Nyugdíjba mentem és változtatni szeretném a tagi jogviszonyt, én lennék a beltag, mint nyugdijas, de ugyanúgy személyes közreműködésem is lenne. Bt. mellett egyszemélyes kft. tulajdonosa, illetve ügyvezetője lettem, az ügyvezetői feladatot munkaviszonyban is végezhetem. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan lenne a legoptimálisabb a járulékok fizetése, kell-e mindkét helyen fizetni, mivel ténylegesen is közreműködök a munkában? A kft.-ben nincs alkalmazott. Következő kérdésem a katás időszak alatti értékesítésre vonatkozik. A bt.-nek van egy ingatlan a tulajdonában, amit majd szeretnénk a cégből kivásárolni. Amennyiben a bt. katás lenne, elfogadható-e az ingatlan két évben 50-50 százalékos értékesítése, hogy az értékhatár alatt legyen a bevétel? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.
Végelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A végelszámolás alatt álló kft.-ben végelszámolóként kijelölt tag jelenleg rendelkezik egy főállású katás egyéni vállalkozással, ahol megfizeti a havi 50 ezer forint adót. Jól értelmezem-e azt, hogy elegendő megfizetnie a főállású katás 50 ezer forint adóját, és a végelszámolás alatt álló cégben már nem kell járulékot fizetnie, mivel ezen időszak alatt a cég semminemű tevékenységet nem végez? Ebben az esetben ez nem minősül többes jogviszonynak? Végelszámolói feladataiért díjazásban nem részesül. Válaszát előre is köszönöm!
Kft.-ügyvezetők jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném tudni, hogy ki írta a "Járulékot spórolhatnak a kft.-tulajdonosok: mit mond a bíróság?" című cikket? Ahány szakértővel beszélek, mindenki mást mond. Könnyebben alá tudnám támasztani az érveimet, ha a szakértő nevét is említeni tudnám. Köszönöm, Lovászi Zsuzsanna
Ügyvezető bére
Kérdés
Ha egy kft.-tagnak semmilyen más jogviszonya nincs, akkor lehet-e olyan, hogy csak 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat (3 éve csak körülbelül 20 ezer forintot fizet havonta a NAV-nak)? A céges jogviszonyok azért zavarnak meg, mert én nagyrészt egyéni vállalkozóknak könyvelek, és ott kizárt az ilyen lehetőség. Ha ott nincs más, akkor mindenképpen főállású egyéni vállalkozó, és szóba sem jöhet, hogy csak 2 órányi munkavégzés után fizeti a járulékokat, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum jöhet szóba. Anyuka semmit nem csinál, így a nyugdíja miatt ő nem is fizet. Ez oké, mert van más jogviszonya (nyugdíj). De a lányának, aki az ügyvezető is, neki sehol semmi a kft.-n kívül. Ha el lehet végezni 2 órában a tevékenységet, akkor sem vonatkozik rá, hogy kötelező a minimálbér vagy a garantált bérminimum után fizetni? A két óra zavar, mert, hogy nincs semmi egyebe. A cégek tagjainál, ügyvezetőinél...ezek szerint nem él a kötelező legkisebb minimálbér vagy garantált bérminimum (ha nincs egyéb, például 36 órás munkaviszony, vagy nyugdíj, stb.)? Számomra a munkaviszonyos korábbi számfejtés is zavaró, mert a társasági szerződésben sehol nem szerepel, hogy ő munkaviszonyban látná el az ügyvezetést. Nem kellett volna belevenni? Válaszát előre is köszönöm.
Bt.-beltag járulékfizetése szülés után
Kérdés
Betéti társaság egyedüli beltagja jelenleg 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, melyet nem kíván megszüntetni, tehát most nincs járulékfizetési kötelezettsége, csak, ha a személyes közreműködésért jövedelmet kap. Hogyan vonatkozik rá a járulékfizetés szülés után, ha – személyesen közreműködik – nem működik közre személyesen, de a bt. képviseletét egyedül, önállóan látja el, – nem működik közre személyesen, és a képviseletet az egyik kültag is jogosult önállóan ellátni? – személyesen közreműködik, de jövedelemben nem részesül érte? Köszönöm válaszát.
Társas vállalkozó – hallgatói jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság ügyvezető beltagja 2009. óta hallgatói jogviszonya mellett vesz részt a vállalkozás tevékenységében. E jogviszonya időközönként szünetelt, vagyis passzív féléven volt. A Tbj. törvény végrehajtási rendeletében 2013. 08. 29-étől szerepel a hallgatói jogviszony fogalma. Ez időpont előtt alkalmazhatók a Tbj. kedvezményes járulékfizetésre vonatkozó szabályai – vagyis, hogy csak a tényleges közreműködői díj után kell járulékot fizetnie – a hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában? Köszönettel.
Német minimálbér járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Nemzetközi fuvarozással foglalkozik a cégünk. A gépkocsivezetőink elég sűrűn megfordulnak Németország területén le- és felrakás miatt. Kérdésem a következő: a német minimálbér után kell járulékot fizetnünk? Előre is köszönöm válaszukat!
Vigyázat, nehogy több járulékot fizessen, mint amennyit kellene!
Cikk
Visszaigényelhetik egyes magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban a tőlük levont, illetve az általuk megfizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy annak egy részét, ha az egyéb jövedelmük után fizetett járulék éves szinten meghaladja a 450 ezer forintot.
Kettős adóztatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ügyfelünk magyar illetőségű kft. Németországban nyújt szerelési szolgáltatást évek óta folyamatosan, 12 hónapot meghaladóan, a Magyarországról származó bevétele elenyésző. Vagyis a cég kimeríti a "telephely" fogalmát Németországban. A kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében Magyarországon adózik a teljes jövedelme után, mert az 7. cikk értelmében a cég "adózhat" a másik szerződő államban, amennyiben az kedvezőbb, de nem kötelezi azt az ottani adózásra. A német adóhatóság most évekre visszamenőleg kiküldött a cég részére becsült (Körperschaftsteuer) társasági adó és (Gewerbesteuer) ipari adó előírást, és megtagadta a tartozásmentes igazolás kiadását, ezzel a német partner megtagadja a szolgáltatás ellenértékének megfizetését ügyfelünk részére. Álláspontunk szerint nem jogos az adóhatóság előírása, kérem szíves állásfoglalását és tanácsát ebben a kérdésben. A Németországban dolgozó alkalmazottak bérként devizaellátmányt kapnak, ami után Németországban adóznak és fizetik meg a járulékokat. A cég Magyarországon minimálbért fizet minden alkalmazottnak, holott belföldön a tényleges munkát végző alkalmazott nincs, itt csak az ügyvezetők látnak el igazgatási feladatokat. Indokolt-e a magyarországi minimálbér és az azt terhelő járulékok megfizetése? Köszönöm mihamarabbi válaszát. Üdvözlettel, Boldog Zsuzsanna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
