Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amely már 2 éve nem működik. Van tartozása a NAV felé, ezért nem akarják bezárni. Sajnos a bt. beltagjának nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya, és nem nyugdíjas. A bt. minden hónapban járulékot fizet utána a minimálbér alapján. Mit lehet tenni, hogy ne kelljen járulékot fizetni utána, mert bevétel nincs, és így csak a tartozásuk nő? Köszönettel. Györgyi
Egy őstermelő nagymama a négyéves unokájával van otthon gyesen, aki tartósan beteg (várhatóan a gyermek 10 éves koráig). Őstermelésből származó árbevétele éves szinten 600 ezer forint alatti. Kérdésem, hogy jelen esetben járulékfizetésre kötelezett-e negyedévente, mint főállású őstermelő, vagy az 58-as bevallásokon, mint kieső időt kell jelenteni ezen időszakot?
A 8 éves, tartósan beteg gyermekével gyesen lévő anyuka végezhet-e őstermelői tevékenységet? Ha igen, a bevétele után hogy kell vallani és fizetni egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot?
Társas vállalkozót 4 hónapra megbízási szerződéssel teljes munkaidőben foglalkoztatna egy másik cég. Kell neki, mint társas vállalkozónak járulékot fizetnie? (A 36 óra foglalkoztatással járó munkaviszony esetén nem kell fizetnie járulékokat.) A megbízási jogviszony viszont munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Megfelel ez a foglalkoztatással járó munkaviszonynak?
Kedves Adózóna! Egy külföldi állampolgár egy magyarországi kft. ügyvezetője, de nem tulajdonosa a kft.-nek (a tulajdonos egy külföldi vállalkozás). Ebben az esetben be kell-e jelenteni a T1041-en, mint ügyvezetőt, ha megbízási díjat nem kap, illetve kötelező-e bármilyen járulékot fizetni utána? Válaszukat előre is köszönöm!
Olvastam az alábbi cikket: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nem_szeretem_minimumszabaly_inyenceknek_jar_QC4E4J#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly és ezzel kapcsolatban felmerült kérdésem. Mi a helyzet abban az esetben, ha az ügyvezető tagja a vállalkozásnak (társas vállalkozó), feladatát megbízási jogviszonyban látja el, díjazást nem kap, nincs tagi kivét sem és van másik vállalkozásban heti 36 órát meghaladó biztosítotti jogviszonya? Ebben az esetben milyen járulékot kell fizetni, milyen alappal? Vagy csak bejelentési és bevallási kötelezettsége van a társaságnak, de a járulékalap 0 Ft?
Egy egyéni vállalkozó gyed mellett szeretné folytatni a tevékenységét. Egyéni vállalkozókénti tevékenysége után milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül. Egyéni vállalkozásából jövedelmet nem vesz ki. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm válaszukat.
Kedves Szakértő! Nagyon köszönöm a kimerítő és részletes választ, máris sokat segített a korábbi "Külföldön regisztrált magyar munkavállaló adózása" című kérdésem kapcsán. Kiegészítő információ a teljes helyzetképhez, illetve az illetőség megállapításához, hogy a külföldi ország Dánia. Még egy kérdésem lenne a válaszában szereplő mondathoz: "Ha magyarországi illetőségű, és itt végzi a munkát, akkor a munkadíja itt adóköteles akkor is, ha azt külföldi munkáltató fizeti, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tartózkodik Magyarországon." Újabb információim szerint az adózó jelenleg Dániában regisztrált (lakcíme szerint), magyar munkavállaló, aki több nemzetközi projektmunka miatt sokat utazik, így a munkavégzés is több országban történik (leginkább a cég más európai fióktelepein), Magyarországot kevésbé a munka, mint a családi kötelékek miatt látogatja sűrűn. Jelent ez bárminemű változást a válaszában írtak tekintetében? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Személyesen közreműködő tag esetében, aki nem kötelezett minimális járulékalap után fizetni – nyugdíjas vagy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező –, de havonta vesz fel jövedelmet a vállalkozásából, az adott havi kifizetés utáni adóterheket mely hónap adó- és járulékkötelezettségeként kell teljesíteni? Hasonlóan, mint a munkaviszonynál, vagy csak az adott hónapban kifizetett összeggel kell számolni? Ha havi x forintot juttat – erről van szerződés is –, a január havi juttatás kifizetve február elején, a januári vagy a februári járulékbevallásban szerepeltetendő a jövedelem? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Lányom társas vállalkozó iskolai tanulmányok mellett (bt. beltagja, a kültag én vagyok). Nem vesz fel a cégből fizetést. Én alkalmazottként be vagyok jelentve 8 órában. Most a lányom a főiskolán egy félévet passziválni szeretne, szeptembertől ismét aktív lesz. Kérdésünk, hogy lesz-e, és, ha igen. milyen járulékfizetési kötelezettsége e félév alatt? És, ha lesz egyéb munkahelye e félév alatt? Köszönettel: Szikszainé Éva
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött, ahol a szerződő (és díjfizető) a társaság, a biztosított az ügyvezető. Néhány év elteltével a szerződő fél az ügyvezető lett, majd a biztosítást lejárat előtt megszüntették. Kérdésem: van-e ebben az esetben a társaságnak vagy az ügyvezetőnek (mint magánszemélynek) adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik év adózási szabályai szerint kell eljárni? Válaszát előre is köszönöm.
Adószámos főfoglakozású őstermelőnek 2014-ben 4 millió forint alatt volt a jövedelme. 2015-re átalányadó bejelölve az előző évi bevalláson. Összesen 5 682 008 forint volt a bevétel, 15 % növénytermesztés=852 301 forint/év jövedelem, 16 % szja =127 845 forint/év. A szochónál melyik vonatkozik rám, a 457. vagy a 454. paragrafus? 2016-ra a 852 301 forint jövedelem után a kell fizetnem 7 % egészségbiztosítási, 10 % nyugdíjjárulékot és 27 % szochót, ugye? Köszönettel várom segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem Ausztriában indított vállalkozást, ott teljeskörűen biztosított. Kérdésem az lenne, hogy az itthoni cégben, bt.-ben ő a beltag, meg kell-e fizetnie a járulékokat? Ha nem, akkor a tb-nél be kell jelenteni, és a továbbiakban a számfejtésnél be lehet-e írni a 36 óra melletti jogviszonyt, és nullásan számfejteni? Itthon a cég nem végez tevékenységet. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft.-nél két magánszemély a tulajdonos. Az ügyvezető már 4 éve egy harmadik személy, aki 8 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva a mindenkori minimálbéren (2015-ben 105 ezer forint), és semmilyen rokoni kapcsolatban nem áll a tulajdonosokkal. Az egyik tulajdonos is már 4 éve közreműködik a cégben, heti 4 órás munkaviszonyban, havi 70 ezer forint összeget kap. Ez a tulajdonos 2015-től ügyvezető is lett a cégben, a 70 ezer forint díjazása nem változott. Így jelenleg 2 határozatlan időre kinevezett ügyvezető van (a másik tulajdonos nem működik közre a cégben). A kft. üzletviteli tanácsadással foglalkozik. Kérdéseink: 1. A nem tulajdonos ügyvezető részére meg kell-e fizetni a szakképzett minimálbért (2016-ban 111 ezer forint lenne a bére) vagy helyette kötelező neki adni a 129 ezer forintot? 2. A 4 órás munkaviszonyban közreműködő tulajdonos esetében, mivel 2015-ben ügyvezető is lett, a részére kifizetett 70 ezer forint munkabér megfelel-e a szabályoknak (kell-e utána a minimálbér összegének figyelembe vételével fizetni a járulékokat)? És ha igen, akkor a 111 vagy a 129 ezer forint összeg után kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték