Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem-e, hogy ha egy bt. beltagja – aki személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében – a cég képviseletére napi 1 órás munkaszerződést köt, akkor elég csak a minimálbér arányos része után járulékot fizetnie? A beltagnak egyidejűleg nincs máshol biztosítása. Ha viszont személyesen is közreműködne a munkában, akkor már a minimálbér után fizetne járulékot a társas vállalkozókra vonatkozó emelt alap után? Köszönettel, Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 2015-ben kiváltotta az őstermelői igazolványát. Járulékait a minimálbér szerint fizette, mivel előző évben nem volt semmi munkaviszonya, bevétele. 2015. szeptember hónapban felfüggesztette az őstermelői tevékenységét, majd december hónapban szintén kiváltotta az őstermelői igazolványát. December hónapban fizeti a minimálbér után a járulékát. Kérdésem a 2016. év járulékfizetésére vonatkozna. 2015. év árbevétele 320 000 forint volt. Ez lesz a járulékfizetés alapja és ez után fizeti a továbbiakban a járulékait? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Krisztina
Tiszelt Szakértő! Egyik megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk jogviszonya 2015. 11. 13-tól 2016. 08. 31-ig tart. Szerződés szerinti díja 2015. 11. 13-2015. 11. 30. között bruttó 90.000 Ft, 2015.12.01-től havonta bruttó 30.000 Ft. Összes megbízási díj: bruttó 360 ezer forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte a munkavállaló. Ezért a jövedelme összesen bruttó 324 ezer forint lesz a teljes időszakra. Véleményünk szerint december hónapra vonatkozóan (bruttó 30 ezer forint) a munkavállalónk egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 százalékának a 30-ad részét, azaz 1 050 forintot. Mivel a fent említett időszak 293 nap összesen. Ezért a 324 ezer forintot ezen napok számával kell elosztanunk, melynek végeredménye 1106 forint/nap. Tehát ezek és a (Tbj. tv.)1997. évi LXXX. törvény alapján a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk biztosított, ezért le kell vonnunk a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak a törvény szerint akkor lesznek biztosítottak, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének a 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. Az általunk használt bérszámfejtő program viszont csak a 16 százalékos szja-t vonja le a bruttó díjból (30 ezer forint). Jól értelmezzük-e a törvényt? Valóban vonnunk kell jelen esetben valamennyi járulékot (a munkaerő-piaci 1,5 százalékot kivéve)? Válaszát előre is köszönöm!
A korábban feltett kérdésemre kapott választ az alábbi adózónás bejegyzés nem teszi egyértelművé számomra. Egy korábbi adózónás bejegyzés linkjét bemásolom, a 6. pontban a példában említett járulékfizetés az helyes még 2015-2016-ban? Ebben a 27 százalékos járulékfizetést a betöltési korhatárig még megfizetteti!! http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ezektol_fugg_hogy_mennyi_a_tarsas_vallalkoz_AT7BSA Az ügyvezetői teendőket olyan saját jogú nyugdíjas látja el tagi jogviszonyban, aki a nők 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül, de a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. március 6-án tölti be. Ez esetben a fizetési kötelezettségekre a Tbj. 36. §-ának (1) bekezdése és a szochotörvény 455. § (2)-(3) bekezdése az irányadó. Eszerint a társas vállalkozás köteles megfizetni a 2014. január 1-jétől havi 6810 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint 2014. március 6-áig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is akkor, ha a tárgyhónapra volt személyes közreműködés alapján jövedelemkifizetés. 2014. március 7-től már nem lesz szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség akkor sem, ha van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, mivel a szochotörvény 455. § (3) bekezdése szerint nincs ilyen fizetési kötelezettség – többek között – akkor, ha a gazdasági társaság tagja saját jogú nyugdíjas, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. ......
Tisztelt Szakértő! Jelenleg napi 8 órás munkaviszonyom mellett van egy egyszemélyes kft.-m. Februártól viszont már csak napi 6 órás munkaviszonyom lesz. Van-e lehetőségem a kft.-ben bejelenteni magamat napi 2 órás munkaviszonyra (ügyvezetést és személyes közreműködést is végeznék)? Ha nincs, akkor más jogviszonyban be kell-e jelentkeznem, hogy meglegyen a heti 36 órát meghaladó jogviszonyom (ennek egy munkaviszonyból kell összejönni, vagy lehet több különböző is)? Esetleg érdemes lenne a társasági szerződést módosítani egy új tag felvételével? Ha igen, akkor van jelentősége a tagok tulajdoni részarányának? Köszönettel: Hartai Zoltán
Külföldi (ausztriai) teljes munkaidős munkavállalói jogviszonyt fog létesíteni 2016. január 7-én egy magyar állampolgár. Emellett 2016. január 11-én egyéni vállalkozást szeretne indítani Magyarországon. Ez milyen jogviszonyt takar itthon? Milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz Magyarországon? Mi a teendője adminisztrációs szempontból? Melyik országban, milyen igazolásokat kell kérnie, és milyen bejelentési kötelezettségei lesznek?
Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy, ha valaki katás egyéni vállalkozó és egyben kft. ügyvezető is, akkor a kata szerint megfizetett 50 ezer forint adó és járulék elegendő-e, vagy a kft.-nél a minimum járulékalap után is meg kell fizetni az adót és a járulékokat? A kft.-ből jövedelmet nem vesz ki. Válaszukat köszönöm.
Hogyan alakul a járulékfizetés a magánszemély és a kifizető részéről, ha a nyugdíjas ügyvezető a nők 40 éves jogviszonya alapján nyugdíjas, de még nem érte el a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a válaszát kérni. Katás egyéni vállalkozó eddig 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, így a 25 ezer forintot fizette meg. Januártól viszont kettő, 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben ezeket össze lehet-e vonni,vagy külön-külön kell őket figyelembe venni? És emiatt a 25 ezer vagy az 50 ezer forintot kell megfizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy rokonom ausztrál és magyar állampolgár. Mindkét országban hosszabb, rövidebb ideig él. Van magyar állandó bejelentett lakása, lakcímkártyája. 87 éves, és nincs magyar nyugdíja. Kérdés: ha befizeti az egészségügyi szolgáltatás havi díját (jövőre 7 050 forintot), jár-e neki orvosi ellátás? Ha igen, csak azokra a hónapokra kell-e megfizetnie, amikor itthon van, vagy egész évben folyamatosan fizetendő? Mik az adminisztratív teendők? Köszönettel: Gerő Judit
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető Ausztriában helyezkedik el a jövőben, részmunkaidős munkaviszonyban (napi 4 órában). A1-es igazolással rendelkezni fog. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben elég a 4 órás munkaviszony, vagy akár 2 órás munkaviszony is, és teljes egészében mentesül Magyarországon a tb-közterhek alól?Szükséges-e vizsgálni a munkaidő hosszát vagy a munkabér összegét? Köszönjük.
Tagi jogviszonyos ügyvezető havonta bruttó 300 ezer forint összeg után fizeti adóit, járulékait, az ennek megfelelő jövedelmet felveszi. Októberben egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként. A Tbj. 31. § (6) alapján az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Az egyéni vállalkozásában egyelőre nincs bevétele. Én úgy értelmeztem, hogy mivel 01. 31-én az egyéni vállalkozása még nem állt fenn, így a vállalkozói igazolvány kiváltását követően kell nyilatkoznia a járulékfizetésről. A NAV tájékoztatása szerint a 01. 31. az 01. 31., azaz, ha 01. 31. után váltja ki az igazolványát, akkor az egyéni vállalkozói jogviszonyában meg kell fizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékot egész évben, mert a nyilatkozatra nyitva álló határidő már eltelt, függetlenül attól, hogy a társas vállalkozásában is megfizeti a járulékot. Ez itt már nem választható, majd csak a következő adóévtől. Melyik a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem három cégben tulajdonos, egy cégben ügyvezető. "A" cégben két órába jelentettük be, a járulékokat 31 000 forint után fizetjük. "B" cégben 6 órában, 91 000 forint után fizetjük a járulékokat. Ügyfelemet C cégben csak ügyvezetőként jelentettük be, itt járulékot nem fizetünk utána. Kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el a járulékfizetés tekintetében? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar fuvarozó cég fuvarszervezői feladatokra egy Hollandiában élő, holland állampolgárral kíván munkaszerződést kötni. A holland magánszemélynek nincs magyarországi tartózkodási helye, és maximum évi 10-12 napot tartózkodik Magyarországon. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót Magyarországon, ha nincs más biztosítási jogviszonya Hollandiában, illetve akkor, ha van? Segítségüket köszönöm. Üdvözlettel: Makovsky Zoltán
Mezőgazdasági őstermelőnek 2015. december 31-ével megszűnik a munkaviszonya, innentől kezdve főállású mezőgazdasági őstermelő. Nem érte el még a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Kérdésem arra irányul, hogy fizethet-e kedvezményesen, tehát a bevétel 20 százaléka után járulékot vagy sem? Vagy teljes összegű járulékot kell fizetnie, és ezáltal biztosítottá válik? Köszönettel: Bényi Józsefné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték