Kedves Adózóna! Egy külföldi állampolgár egy magyarországi kft. ügyvezetője, de nem tulajdonosa a kft.-nek (a tulajdonos egy külföldi vállalkozás). Ebben az esetben be kell-e jelenteni a T1041-en, mint ügyvezetőt, ha megbízási díjat nem kap, illetve kötelező-e bármilyen járulékot fizetni utána? Válaszukat előre is köszönöm!
Olvastam az alábbi cikket: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nem_szeretem_minimumszabaly_inyenceknek_jar_QC4E4J#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly és ezzel kapcsolatban felmerült kérdésem. Mi a helyzet abban az esetben, ha az ügyvezető tagja a vállalkozásnak (társas vállalkozó), feladatát megbízási jogviszonyban látja el, díjazást nem kap, nincs tagi kivét sem és van másik vállalkozásban heti 36 órát meghaladó biztosítotti jogviszonya? Ebben az esetben milyen járulékot kell fizetni, milyen alappal? Vagy csak bejelentési és bevallási kötelezettsége van a társaságnak, de a járulékalap 0 Ft?
Egy egyéni vállalkozó gyed mellett szeretné folytatni a tevékenységét. Egyéni vállalkozókénti tevékenysége után milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül. Egyéni vállalkozásából jövedelmet nem vesz ki. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm válaszukat.
Kedves Szakértő! Nagyon köszönöm a kimerítő és részletes választ, máris sokat segített a korábbi "Külföldön regisztrált magyar munkavállaló adózása" című kérdésem kapcsán. Kiegészítő információ a teljes helyzetképhez, illetve az illetőség megállapításához, hogy a külföldi ország Dánia. Még egy kérdésem lenne a válaszában szereplő mondathoz: "Ha magyarországi illetőségű, és itt végzi a munkát, akkor a munkadíja itt adóköteles akkor is, ha azt külföldi munkáltató fizeti, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tartózkodik Magyarországon." Újabb információim szerint az adózó jelenleg Dániában regisztrált (lakcíme szerint), magyar munkavállaló, aki több nemzetközi projektmunka miatt sokat utazik, így a munkavégzés is több országban történik (leginkább a cég más európai fióktelepein), Magyarországot kevésbé a munka, mint a családi kötelékek miatt látogatja sűrűn. Jelent ez bárminemű változást a válaszában írtak tekintetében? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Személyesen közreműködő tag esetében, aki nem kötelezett minimális járulékalap után fizetni – nyugdíjas vagy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező –, de havonta vesz fel jövedelmet a vállalkozásából, az adott havi kifizetés utáni adóterheket mely hónap adó- és járulékkötelezettségeként kell teljesíteni? Hasonlóan, mint a munkaviszonynál, vagy csak az adott hónapban kifizetett összeggel kell számolni? Ha havi x forintot juttat – erről van szerződés is –, a január havi juttatás kifizetve február elején, a januári vagy a februári járulékbevallásban szerepeltetendő a jövedelem? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Lányom társas vállalkozó iskolai tanulmányok mellett (bt. beltagja, a kültag én vagyok). Nem vesz fel a cégből fizetést. Én alkalmazottként be vagyok jelentve 8 órában. Most a lányom a főiskolán egy félévet passziválni szeretne, szeptembertől ismét aktív lesz. Kérdésünk, hogy lesz-e, és, ha igen. milyen járulékfizetési kötelezettsége e félév alatt? És, ha lesz egyéb munkahelye e félév alatt? Köszönettel: Szikszainé Éva
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött, ahol a szerződő (és díjfizető) a társaság, a biztosított az ügyvezető. Néhány év elteltével a szerződő fél az ügyvezető lett, majd a biztosítást lejárat előtt megszüntették. Kérdésem: van-e ebben az esetben a társaságnak vagy az ügyvezetőnek (mint magánszemélynek) adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik év adózási szabályai szerint kell eljárni? Válaszát előre is köszönöm.
Adószámos főfoglakozású őstermelőnek 2014-ben 4 millió forint alatt volt a jövedelme. 2015-re átalányadó bejelölve az előző évi bevalláson. Összesen 5 682 008 forint volt a bevétel, 15 % növénytermesztés=852 301 forint/év jövedelem, 16 % szja =127 845 forint/év. A szochónál melyik vonatkozik rám, a 457. vagy a 454. paragrafus? 2016-ra a 852 301 forint jövedelem után a kell fizetnem 7 % egészségbiztosítási, 10 % nyugdíjjárulékot és 27 % szochót, ugye? Köszönettel várom segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem Ausztriában indított vállalkozást, ott teljeskörűen biztosított. Kérdésem az lenne, hogy az itthoni cégben, bt.-ben ő a beltag, meg kell-e fizetnie a járulékokat? Ha nem, akkor a tb-nél be kell jelenteni, és a továbbiakban a számfejtésnél be lehet-e írni a 36 óra melletti jogviszonyt, és nullásan számfejteni? Itthon a cég nem végez tevékenységet. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft.-nél két magánszemély a tulajdonos. Az ügyvezető már 4 éve egy harmadik személy, aki 8 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva a mindenkori minimálbéren (2015-ben 105 ezer forint), és semmilyen rokoni kapcsolatban nem áll a tulajdonosokkal. Az egyik tulajdonos is már 4 éve közreműködik a cégben, heti 4 órás munkaviszonyban, havi 70 ezer forint összeget kap. Ez a tulajdonos 2015-től ügyvezető is lett a cégben, a 70 ezer forint díjazása nem változott. Így jelenleg 2 határozatlan időre kinevezett ügyvezető van (a másik tulajdonos nem működik közre a cégben). A kft. üzletviteli tanácsadással foglalkozik. Kérdéseink: 1. A nem tulajdonos ügyvezető részére meg kell-e fizetni a szakképzett minimálbért (2016-ban 111 ezer forint lenne a bére) vagy helyette kötelező neki adni a 129 ezer forintot? 2. A 4 órás munkaviszonyban közreműködő tulajdonos esetében, mivel 2015-ben ügyvezető is lett, a részére kifizetett 70 ezer forint munkabér megfelel-e a szabályoknak (kell-e utána a minimálbér összegének figyelembe vételével fizetni a járulékokat)? És ha igen, akkor a 111 vagy a 129 ezer forint összeg után kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek három ügyvezetője van. Az utánuk fizetendő járulékok érdekelnek. 1. Első ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, személyesen közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében. 2. Második ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, ügyvezetői feladatokat lát el (szerződéseket ír alá). 3. Harmadik ügyvezető: nincs máshol biztosítással járó jogviszonya, részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében, 2 órás munkaviszonyt létesített a betéti társasággal. Jelen esetben az 1. ügyvezető után megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a 3. ügyvezető után a garantált bérminimum 2 órára eső rész utáni adókat és járulékokat. Ezt a céget január 1-jétől kaptam meg könyvelésre, a fenti felállás az előző könyvelő elképzelése/javaslata volt. Szerintem mindkét nyugdíjas ügyvezető után meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a máshol nem foglalkoztatott, 3. számú ügyvezető után pedig a garantált bérminimum után a társas vállalkozókra vonatkozó közterhet. Ha munkaszerződést köt a céggel, akkor a garantált minimálbér után (szakképesítéshez kötött tevékenységet végez). A segítségét szeretném kérni, hogy mit tanácsoljak az ügyvezetőknek. Megjegyzés: ebből a három személyből tevődik össze a tulajdonosi kör, valaki közülük kültag, valaki meg beltag. A lényeg, hogy mindenki valamilyen formában személyesen közreműködik a cég tevékenységében. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Evás kft. tulajdonosa főállású anya. Járulékfizetési kötelezettsége van? Illetve, ha az ügyvezetést nulla forint megbízási díjért végzi, akkor van-e valamilyen kötelezettség? Nyugdíjas tulajdonos személyesen munkát végez az evás kft.-ben. A 7050 forintot minden hónapban fizetnie kell? Akkor is, ha nem végez tevékenységet minden hónapban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy két beltaggal rendelkező bt. beltagja nappali tagozatos felsőoktatási hallgató volt. A bt.-ben személyesen nem működött közre, ezáltal jövedelmet sem vett ki, járulékot sem fizetett utána a bt. A hallgatói jogviszonya most megszűnt, máshol nincs jogviszonya, ezáltal biztosítva sincs. Hol kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy a taj-kártyája „aktív” maradjon: bt.-beltagként vagy magánszemélyként? A bt.-ben továbbra sem működik személyesen közre, a másik beltag intézi a cégügyeket, és jövedelmet is vesz ki. Köszönöm válaszukat!
Külföldön (EU) bejelentett munkahellyel rendelkező magyar munkavállaló ebben az évben magyarországi prioritású munkát kapott, így előreláthatólag 183 napnál többet fog Magyarországon tartózkodni (itt is van bejelentett lakcíme). Elvben tehát magyar adóalanyként, itthon a külföldi vállalkozás nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet utána, de mivel a külföldi munkáltatónak nincs Magyarországon fióktelepe, sem képviselete, így a foglalkoztatott az ügyfélkapun keresztül rója le a 27 % +1,5 % adóterhet. A törvény szerint 8 munkanapon belül kell bejelenteni a NAV-hoz az ilyen jellegű változást, de mivel csak az év végén fog kiderülni, hány napot is töltött végül Magyarországon a munkavállaló, a kérdésem az, hogy mivel nem biztos, hogy valóban a 183 napot meghaladja majd a magyarországi kiküldetés, hogyan kell eljárni a bejelentés és az adózás tekintetében? Hol lesz adóztatható a munkavállaló, és milyen kötelezettségekkel: visszaigénylés vagy utólagos bevallás a megoldás? A foglalkoztatottnak lesz-e más adókötelezettsége az szja-n kívül? Köszönöm szíves válaszát!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték