Szocho és járulék kiküldetésben – változások az új adócsomagban

Megosztás Tetszik

A pénzügyminiszter T/2931 számon a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslata (Javaslat) több ponton tartalmaz módosítást, pontosítást melyek ismerete szükséges a rövid és hosszú távú külföldi kiküldetéseken dolgozó járulék és szocho kötelezettségének meghatározásánál. A módosító javaslatok egy része hatással van a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók adó- és járulékkötelezettségére is. Az alábbiakban olvashatják az erről készült összefoglalót.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényhez (Tbj.) fűzött módosítási javaslat törvényi szinten szabályozza, hogy járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetésére (juttatására) fennálló biztosítási jogviszony alapján került sor, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Ez a szabály nem tekinthető újnak, miután a Tbj. végrehajtási rendelete kimondja, hogy a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor (Vhr. 4/A § (4) bekezdése). Ezzel összhangban a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény (2018. évi LII. törvény) 1. §-a is kiegészül, melynek következtében a szocho alapját képezik a Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban álló személy részére történő kifizetések, juttatások, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan változik a Magyarországra, illetve Magyarországról kiküldött jövedelmének tb-kötelezettsége!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeket itt olvashat!