Költségvetési csalások: fontos jogegységi döntés a Kúriától

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2026. évi 70. számában megjelent a Kúria jogegységi határozata (4/2026. JEH) a költségvetési csalás bűncselekménye esetén a bűncselekmény-egységet lezáró tény (időpont) meghatározásáról, amely tisztázza, hogy a költségvetési csalás törvényi egységét a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének 2022. márciusi hatálybalépéséig kizárólag a jogerős ügydöntő határozat (ítélet) meghozatala zárja le.

A korábban elkövetett, de egyazon eljárásban elbírált költségvetési csalások (például áfacsalás, adócsalások sorozata) egyetlen bűncselekménynek minősülnek, függetlenül attól, hogy azokat hány részletben követték el.

Az egység lezárásának ez a módja (a jogerős ítéletig tartó időszak) a Btk. 2022. márciusi szigorúbb – a vádemeléshez kötődő – módosításáig indult és elkövetett ügyekre irányadó.

A vita azon volt, hogy a Btk. módosítását megelőző időszakra vonatkozóan mi legyen a záróvonal: a vádemelés vagy a jogerős ítélet napja. A Kúria döntése értelmében régebbi ügyeknél a jogerős ítéletig tart az egység. Ez azt jelenti, hogy ha a vádlott a büntetőeljárás alatt (akár a per közben is) újabb költségvetési csalást követett el, az még a régi bűncselekmény részének számít, és nem indítanak új, második büntetőpert, hanem kiterjesztik.

Mivel az egymás után elkövetett részcselekmények nem különálló bűncselekményeknek, hanem egyetlen bűncselekménynek minősülnek, a bíróság nem alkalmazhat halmazati büntetést. Ugyanakkor, mivel a jogerős ítéletig elkövetett összes részcselekmény értéke (az elcsalt adó, elnyert támogatás összege) összeadódik, a vádlott könnyebben átlépi a súlyosabbá minősítést jelentő értékhatárokat.

A Btk.-módosítást követő új szabály szerint ami a vádemelés után történik, az már új bűncselekmény, ami a halmazati büntetés kockázatával jár.

A pontos és hivatalos jogi megfogalmazás teljes terjedelemben a Magyar Közlönyben olvasható.