Négy kérdés és négy válasz többes jogviszonyosok tébéjéről

Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Kérdés 1. Egyéni vállalkozó gyermeknevelési támogatáson van. Az alkalmazott rendezi a vállalkozás ügyeit, bevétele is van. Kell-e járulékokat fizetnie a minimum járulékok alapján?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Amennyiben gyermeknevelési támogatásról (tehát nem gyermekgondozást segítő ellátásról, korábbi nevén gyesről van szó), akkor a vállalkozó akár saját maga is közreműködhet a vállalkozásában, hiszen a gyet tartama alatt szabadon lehet vállalkozási tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a gyetben részesülő egyéni vagy társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség a 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 26. § (1) b) pontja és 29. § (4) b) pontja értelmében.

Kérdés 2. Friss öregségi nyugdíjas a nyugdíj mellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik. Mellette bevállalt egy heti 5 órás, részmunkaidős foglalkozást. A részmunkaidősnél milyen járulékokat fizet? És a munkáltatója?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A részmunkaidő munkaviszonyában a teljes munkaidő munkaviszonyával megegyező járulékok (4 százalék természetbeni egészségbiztosítási + 10 százalékos nyugdíjjárulék) terhelik, míg a foglalkoztatónak 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell utána fizetni.

A jövő évtől ezek a terhek (munkaviszony esetén) a nyugdíjas vonatkozásában megszűnnek.

Kérdés 3. Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szolgálati járandóságban részesülő személy nem sajátjogú nyugdíjas, így őt a nyugdíjasok foglalkoztatásával összefüggő jövő évi változások nem érintik.

A vele kapcsolatos foglalkoztatói terhek valószínűleg nem mérséklődnek, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2019-től hatályos rendelkezései szerint ráadásul megszűnik az 55. év feletti munkavállalókra vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény és az adó mértéke változatlanul 19,5 százalék marad.

Az éves kereseti korlát továbbra is (legalábbis a jelenleg ismertek szerint) korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében a minimálbér 18-szorosa lesz, aminek várható összege 18 x 150 000 forintot jelent.

Kérdés 4. Egyszemélyes kft.-ben az ügyvezetést az alapító okiratban foglaltak szerint a vezető tisztségviselő – aki egyben a társaság 100 százalékos tulajdonosa is – megbízási szerződés alapján ingyenesen látja el. Erre az alapítóokirat-minta is lehetőséget biztosít, és egybecseng a Tbj. 4. § d) 1. pontjával is, továbbá a NAV 2018. évi tájékoztatójának 1.2. pontjával is. Előzőeket mintha a 4. § d) 5. pontja felülírná (a 2018. évi NAV 1.3. pontja is)! Ha ez valóban így van, milyen szándék vezethette a jogalkotót az 1. pont megfogalmazására? Ebben az esetben a megbízási jogviszony üres halmaznak tűnik! Megemlítem a NAV ismertetőjének 2. pontját is, ahol ismét leszögezi, hogy a társas vállalkozás tagja megbízási jogviszonyban is végezhet munkát. Ha a munkavégzés ingyenesen történik, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Kérdésem: lehetséges-e az, hogy ha az egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos (ügyvezető is) megbízási jogviszony keretében ingyenesen végez munkát a saját társaságában, akkor főállású katás vállalkozásnak minősüljön az egyéni vállalkozásában?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha az egyszemélyes kft. tulajdonos tagja ügyvezetője a kft-nek, és nem munkaszerződés (hanem megbízás) alapján látja el az ügyvezetői teendőket, akkor ügyvezetői státuszára tekintettel az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, és az általános szabályok szerint ennek megfelelően havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. (Ha emellett kisadózó, akkor e jogviszonyában nem főállású, és így havi 25 ezer forintos katát kell fizetnie.)

A társaság tulajdonos tagjának ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát csak abban az esetben lehet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint elbírálni, ha egyébként (az ügyvezetésen túli) személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül.

A nem tag ügyvezető esetében ilyen megkötés nincs.