Bér, támogatás – kinek mi marad a zsebében?

Megosztás Tetszik

Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.

A vészhelyzet idején kihirdetett kormányrendeletekben egyelőre nincs személyi jövedelemadóról szóló törvényt (1995. évi CXVII. törvény) érintő módosítás, melynek következtében a jövedelmet szerző magánszemélynek a vészhelyzet idején is a bruttó jövedelme után 15 százalék szja-t kell fizetnie. Ennek ellenére a nettó jövedelem mégis változhat.

Abban az esetben, ha a munkavállaló elveszítette munkáját, vagy fizetésnélküli szabadságra kényszerült, illetve a munkáltató javaslatára fizetésnélküli szabadságot „kért”, akkor ezen időszak alatt részére munkabérfizetés nem történik, azaz nincs jövedelme sem, amely után adót kellene fizetnie. Ennek következtében nem tudja igénybe venni az összevonás alá eső kedvezményeket sem, azaz időlegesen, vagy véglegesen elesik a kedvezménytől. Ez nem jelenti azt, hogy a kedvezmény minden esetben elvész, hiszen év végén az adóbevallásban elegendő jövedelem esetén érvényesítheti a kieső időre járó kedvezményt. Továbbá arra is lehetőséget ad a törvény, hogy a januárban leadott szja-előleg nyilatkozatot módosítsák a szülők, abban az esetben, ha a családi kedvezményre, vagy első házasok kedvezményére jogosult másik személynél a kedvezmény igénybevételének feltételei fennállnak.

Az összevont jövedelem adóját érintő kedvezmények közül

‒        A négy vagy több gyermekes anyák kedvezményének igénybevétele értelemszerűen okafogyottá vált, ha a magánszemély átmeneti időre elveszítette állását.
‒        A családi kedvezmény jövedelem hiányában elvész, de év közben az adóelőleg-nyilatkozat a még jövedelemben részesülő házastárs javára módosítható, továbbá év végén is lehetőség van az év közben nem érvényesíthető kedvezmény igénybevételére.
‒        Az első házasok kedvezményének érvényesítését kérő munkavállaló adóelőlege is változhat, amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik elegendő jövedelemmel. Ilyen esetben is lehetőség van az adóelőleg-nyilatkozat módosítására, ha ezentúl a kedvezmény teljes összegét a házastárs szeretné érvényesíteni. Ennél a kedvezménynél is előfordulhat, hogy a kedvezményt csak adóév végén az adóbevallásban tudják érvényesíteni.
‒        2020-ban bővült azon betegségeknek a köre, amelyek következtében igénybe vehető személyi kedvezmény. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 8050 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2020-ban szerzett összevont jövedelmük alapján fizetendő szja-ból. Ez a kedvezmény is érvényesíthető már az adóelőleg számításakor, azonban egy-egy havi jövedelem kiesésekor év végén az adóbevallás benyújtásakor, illetve az adóhatósági tervezet kiegészítésekor is igénybevehető, feltéve, hogy a magánszemély éves szinten rendelkezik akkora összegű adóköteles összevonás alá eső jövedelemmel, mely után esedékes adóból a kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.

A kedvezmények korlátozott igénybevétele valósulhat meg abban az esetben is, ha a munkáltató és a munkavállaló él a 105/2020. kormányrendeletben biztosított bértámogatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis a munkáltatótól származó rendszeres jövedelem összege csökken és mellette az állami támogatás köztehermentes, amely után szja-t sem kell fizetni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben táblázatokban mutatjuk be, hogy különböző esetekben mennyi lesz a munkáltatói költség és mennyi a nettó bér!