1194 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan.Ügyvefelem kiskereskedelmi tevékenységet végez, iparcikket árul, az országban majd minden megyében. A boltokat bérli. A forgalom alakulásától függően a bérelt boltok száma településenként folyamatosan változik. Vannak amiket 2-3 hónap után bezár, mert nincs a termékre fizetőképes kereslet, aztán más városban nyit egy újabb boltot. Kb. 10 olyan hely van, ami standard évek óta.Folyamatosan jelentgetjük az illetékes önkormányzathoz a bolt nyitást-zárást. A Htv. telephely létesítésüléséhez (Htv 37.§ (1))köti az állandó jellegű iparűzési tevékenységet. A Htv 52.§ 31.bekezdése nem említi a kereskedelmi tevékenységet, mint telephelyet létrehozó tevékenységet. Lehet, hogy nem is kellene az iparűzési adót ebben az esetben megosztani, hanem a székhely szerinti önkormányzathoz vallani az egész iparűzési adót?Várom válaszát, üdvözlettel:Merckléné Pósa Juditjelentősen változik

Kérdés

Tisztelt Adózóna.hu!Budapesti székhellyel (bérel egy kis irodát) rendelkező Kft-nk egy másik településen, Szadán bérel nagy értékű ingatlant, amit kis árréssel szintén bérbead egy harmadik félnek. A bevétel és a költségek 99%-a tehát Szadán keletkezik, így felmerült, hogy az iparűzési adót meg kellene osztani BP és Szada között. A problémánk csak az, hogy tárgyi eszközzel nem rendelkezünk (az ingatlant csak béreljük), illetve nincs személyi jellegű ráfordítás sem, mert a két tag rendelkezik máshol rendszeres jövedelemmel, így bérköltség ebben a cégben nincs.Kérdésünk: hogyan tudunk eleget tenni a megosztási kötelezettségünknek a fentiek tükrében? Ha ez számít, 2013-ban a várható nettó árbevétel valószínűsíthetően meghaladja a 100M Ft-ot.Köszönettel: Szentesi Péter

Cikk

Csökken a légrugós kamionok gépjármű adója, a használatarányos útdíj (e-útdíj) 7,5 százaléka levonható lesz a helyi iparűzési adóból, és az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a fuvarozók - erről írt alá megállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és három fuvarozó szervezet képviselője hétfőn Budapesten.

Cikk

A társasági adóalany cégek esetében a helyi iparűzési adó (ipa) bevallási határideje azonos a társasági adóéval (május 31.), míg a bevallásukat már beadott evások, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők számára – szintén az adóévet követő május 31-éig – külön esedékes. Ráadásul nem könnyű feladat, hiszen a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény mellett, az adózó állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége szerint illetékes – akár több – helyi önkormányzat rendeleteit is ismerni kell hozzá, a következő időszakra vonatkozó adóelőleget pedig már a 3013-tól hatályos előírások szerint kell kiszámítani.

Kérdés

Őstermelő iparűzési adóbevallásában az adóalap számításánál a nettó árbevételbe figyelembe kell-e venni a területalapú támogatást.Ugyanis a törvény, illetve magyarázó szövegek azt írják, hogy a tevékenységükkel összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, vagy bármilyen vagyoni érték beletartozik. Ez utóbbit nem tudom értelmezni. Kérem szíves válaszukat.

Cikk

Az iparűzési adó szabályai idén jelentősen megváltoztak. Míg a 2012. évi szabályozás szerint valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel 100 százalékban volt levonható, 2013-tól az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke (mint csökkentő tétel) az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.

Kérdés

Méhész őstermelőre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy iparűzési adó tekintetében hol kell adózzon? Az egyik álláspont szerint az őstermelő az őstermelői igazolványában feltüntetett címen adóköteles. Másik álláspont szerint a lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, míg megint mások szerint az ideiglenes lakcímén is adózhat. A Méhész szaklap szerint viszont meg kell osztani az adóalapot, mivel a méhészek több helyre is viszik a méheiket úgymond mézelni (tehát lerakják őket virágport gyűjteni arra az időszakra míg virágzik például az akác, vagy a napraforgó) és ezen települések között kell megosztani az adót. Mivel - tudomásom szerint - az iparűzési adótörvény akkor rendelkezik megosztásról, ha az adóalanynak székhelyén kívül telephelye is van, el tudom képzelni telephelyként akár a Méhész szaklap szerint megfogalmazott mézelő helyeket is. De milyen arányban kellene akkor megosztanom az iparűzési adót? Kérem, fejtsék ki számomra, hogy mi a helyes eljárás az iparűzési adó megállapítása során egy ilyen őstermelőnél!Válaszukat előre is köszönve:Tekeli Tímea

Kérdés

Községünk közalapítványa szilveszteri bált rendez. Minden résztvevő magánszemély belépőt fizet, melyből a zenészt és a terembérletet fizetik ki, de ezen felül maradna még bevétel. Jól gondolom-e, hogy a belépőből befolyt összeg nem minősülhet adománynak, vagyis társasági adó és iparűzési adó köteles lesz? Ha a rendezvény úgy van meghirdetve, hogy a belépő összegével támogatják a magánszemélyek az alapítványt, akkor minősülhet-e adománynak, mentesül-e adókötelezettség alól és ebben az esetben minden egyes belépő után nyugtát valamint igazolást kell-e majd kiállítani (személyi jövedelemadó bevalláshoz)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő4Szeretném megkérdezni,hogy bejelentkezhet-e december 31-ig Kata alá az a vállalkozó,akinek 100 ezer Ft-nál nagyobb adótartozása van a bejelentkezéskor?A jogszabály szerint ugyanis az adótartozás meglétét a NAV csal a negyedév végén,jelen esetben 2013.március 31-én vizsgálja? Az iparűzési adótartozás beleszámit-e ebbe,vizsgálja-e ezt a NAV?

Kérdés

Annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a bevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot és az IPA-ban nem választ tételes adót, mert nem éri meg, mi lesz az iparűzési adó alapja, a teljes bevétel, vagy ebben az esetben gyűjtögeti a költségszámlákat és levonja az ELÁBÉ- és az anyagköltséget, ugyanúgy, mint a KATA választása előtt ? Köszönöm a válaszát ! Szabóné

Szakértői Kommentár

Az önkormányzatok által kivethető adókulcs mértékének felső határa ugyan nem változott, egyes adózóknak (főleg a nagy forgalmat bonyolító kereskedőknek) – az árbevételük nagyságától függően – mégis növekszik a helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettsége. Ismerős a módszer (a szja-ból az összevont adóalapnál most múlik el): az adóalap növelésével is lehet az adót emelni.

Kérdés

Az évi 50 ezer iparűzési adó bevételtől független? Ennyit fizet az a vállalkozó is, akinek 2-3 millió forint az éves árbevétele? A munkaviszony mellett vállalkozó és főállású vállalkozó között ebben az esetben nincs különbség?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztrák illetőségű ügyvezető gépkocsilízingje

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Tagi kölcsön törlesztése

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Cégtulajdonos/munkavállaló külföldre költözik

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink