Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem. Egyéni vállalkozó az MVH-tól földalapú, területalapú, szarvasmarhatartási, öko- stb. támogatást kap. Ez a bevételének kb. 70 százaléka. Az iparűzésiadó-bevallásban a nettó árbevétel sorba be kell írni? Köszönöm. Üdv: Éva
Tisztelt Szakértő! 1. Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ha egy kft. alvállalkozókkal társasházat építtet úgy, hogy az anyagköltségek egy részét saját maga vásárolja meg, akkor az iparűzésiadó-bevallásban évenként ezek a tételek hogyan fognak szerepelni? A vevők előlegeket fizetnek, majd átadáskor kerül kiállításra a végszámla, akár évek múlva. 2. Év végén ezeket a költségeket (alvállalkozók, anyagköltség, hitel kamat stb.) hogyan kell kimutatni az eredménykimutatásban, milyen év végi, illetve év eleji rendező tételek kapcsolódnak hozzájuk? Az ingatlan elkészülésekor melyek a könyvelés helyes tételei a költségek átvezetésére? 3. Külföldi számlákon gyakran forintban és euróban is szerepel az összeg. Ilyenkor milyen devizában kell könyvelni az adott gazdasági eseményt? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Helyi iparűzési adó befizetése elszámolható-e költségként mezőgazdasági őstermelő esetében?
Tisztelt Szakértő! Multinacionális cég vagyunk, a nálunk lévő külföldi munkavállalók, projektek költségét megfelelő haszonnal továbbszámlázzuk. Az értékesítés minden esetben export, mert az anyacég küldföldi. A kérdésem a helyi adóra vonatkozik, hogy a felmerült költségeket kezelhetem-e közvetített szolgáltatásként? A felmerült költség legtöbb esetben utazási költség, bér, rendezvényszervezés és egyéb. A számla mögött minden esetben ott van, hogy mit számlázunk ki. Válaszát, segítségét köszönöm.
Széles körben elterjedt üzleti gyakorlatra hivatkozott egy vállalkozó, amikor érvényt akart szerezni helyi iparűzési adója csökkentésének. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a panaszt.
Be kell-e vallani kezdő katás vállalkozó vissza nem térítendő bértámogatását, ha nem volt más jövedelme a bértámogatáson kívül és a kisadózói jövedelme alapján? Valamint az iparűzésiadó-bevallásban kell-e szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Telephely létesült a Htv. 37. § (3) bekezdése alapján (építőipari vállalkozás). Nem tartom egyértelműnek a Htv. 41. § (5) bekezdését, hogy azt a cég egészére, vagy telephelyenként kell-e értelmezni. A cég 23 éve működik, de a telephelyen 2018-ban kezdtük a munkát. A 2019. évi adóelőlegek vonatkozásában a székhelyen nem kell felbruttósítani, de a telephelyen kell? Várom válaszát, amit előre is köszönök.
Evás, bevételi nyilvántartást vezető bt. a kata hatálya alá lép át 05.01-től. Az április hónapban – tehát még az evás időszakban – elvégzett munkát havi elszámolással májusban számlázza ki. Ezt a számlát, mint evaalany, áfásan állítja ki, az evás (egyébként 05.01-től már nem létező) adószámával, vagy már mint katás adóalany, alanyi mentesként, áfa nélkül? Ez a bevétel még növeli az evaalapot, és az után meg kell fizetni az evát, illetve az iparűzési adót, vagy ez már katás bevétel lesz, és az értékhatár-számításnál kell figyelembe venni, illetve ha tételes iparűzésiadó-elszámolást választ, akkor nem kell utána iparűzési adót fizetni?
T. Szakértő! Egy kft. a tulajdonos más városban lévő lakását bérelné ki a dolgozók elszállásolására. Gazdasági tevékenységet nem folytatna a cég a lakásban. Ebben a városban nincs a cégnek telephelye bejelentve. Kérdésem, hogy be kell jelenteni telephelynek ezt a lakást ahhoz, hogy el lehessen számolni a bérleti díjat költségként? A NAV felé be tudjuk jelenteni, vagy csak társasági szerződés módosítással lehet új telephelyet bejelenteni? Iparűzési adóra is be kell jelentkezni ebben a városban, feltételezve, hogy kb. 1 év is lehet a bérlet időtartama? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy ha a kiva hatálya alá tartozó társas vállalkozás az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választotta (a kivaalap 20 százalákkal növelt összege után állapítja meg az iparűzési adót), akkor csökkenthető-e az iparűzési adó a megfizetett útdíj 7,5 százalékával?
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó témában kérném segítségét. Magánszemély kata adózási formában kíván egyéni vállalkozó lenni. A lakcíme lesz a székhelye, azonban a tevékenységét (szoláriumszalont nyit) egy másik településen fogja végezni, ahol az üzlethelyiséget bérli. Az iparűzési adó megállapításánál a tételes hipát kívánja választani. Kérdésem, hogy telephelyként meg kell jelölni a bérelt üzletet, és katásként a hipát meg kell majd osztani a székhely és a telephely között? Ha igen, akkor milyen módszerrel? Vagy a tételes hipa választása miatt a székhely szerinti illetékes önkormányzat felé köteles fizetni az adót? Előre is nagyon szépen köszönöm szakértői segítségét!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
A 2018-as adóév zárásával újra előtérbe kerülnek a helyi iparűzési adó (HIPA) számításával kapcsolatos kérdések. Mivel ismét gyakorivá váltak a HIPA-ellenőrzések, fokozottan javasolt az adóalap számításánál figyelembe vett tételek alapos vizsgálata.
Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy részletesen, akár példával alátámasztva írja meg, hogyan kell elszámolni a társasház (egyszeres könyvelést vezet) magánszemélytől vagy kifizetőtől kapott bérleti díját? Néhány kérdés: ha a számla szja-val csökkentett részét utalja át a cég, a bevételek közé mely értéket könyvelem? Ha a bruttót, akkor hová teszem a levont szja-t? Mely összeg után fizet a ház iparűzési adót? A magánszemély által fizetett bérleti díj plusz rezsi is teljesen bevétel, vagy itt is le kell vonni az adót? Minden 2018-ra vonatkozóan érdekel. Köszönettel: Zsóka
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték