Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője írói tevékenységet folytat a kft.-n belül. A felhasználási jogokat (royalty) a kft. értékesíti 99 százalékban uniós és harmadik országokba. Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a jogdíjakból származó bevétellel?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Adott egy alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó (2019. 02. hóban lett egyéni vállalkozó), akinek a kormányhivatal székhelyigazolás hiányában megszüntette az egyéni vállalkozását (2019. július hónapban), és a jogorvoslati lehetőség ideje is lejárt. Az egyéni vállalkozó erről nem tudott (a tárhelyére érkező leveleket nem olvasta el), a szolgáltatásait (adatfeldolgozás) a megszüntetés óta is folyamatosan kiszámlázta, és meg is kapta megrendelőitől az ellenértéket. Mi ilyenkor a teendő? A megszüntetése óta kapott bevételei milyen jogcímen és hogyan adókötelesek? A megrendelői felé mi a teendője? Mikor lehet újra katás egyéni vállalkozó, ha most, december hónapban újrakezdi az egyéni vállalkozói tevékenységét? Ha 2020. január hónapban kezdi újra az egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor mikor lehet újra katás egyéni vállalkozó? Milyen plusz kötelezettsége lenne, ha áfásan végezte volna a tevékenységét? Az iparűzési adó tekintetében hogyan kell eljárnia? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Tisztelt Szakértő! Egy normál áfaalany kft. konténerházak tervezésével és értékesítésével szeretne foglalkozni. Egy bérelt telken szeretne egy bemutatódarabot fölállítani. A konténerházhoz alapozás nem szükséges, speciális csavarral lenne rögzítve, víz és villany bevezetésre kerülne. Nem építési bejelentésköteles és nem is minősül ingatlannak. Kérdéseim: - számviteli elszámolása hogyan történik? - tao elszámolása, értékcsökkenés? - áfa levonásba helyezhető? ...figyelési időszaka? - iparűzési adó szempontjából telephelynek minősül? Köszönettel:
Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy a helyi iparűzési adó előleg kiegészítéséről 2019.12.20-ig benyújtandó bevallás II. pontját hogyan kell kitölteni, ha az adózó a bevallás benyújtásáig nem fizette/fizeti meg likviditási okokból a 2019. II. félévi iparűzési adó előleget? A bevallott előlegek fedezik a 2019. évi várható iparűzési adó összegét, a ténylegesen megfizetett azonban nem éri azt el. Ilyen esetben a teljes évre kalkulált adóból az előlegként megfizetett vagy előlegként bevallott összegeket kell levonni és bevallani mint még fizetendő adót? Köszönöm segítségüket!
Kérdésem az, hogy a társaságiadó-feltöltésével összhangban megszűnt-e az iparűzésiadó-feltöltési kötelezettség, és az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettség is.
Tisztelettel köszöntöm. Van egy kft., amely elvitte a székhelyét a településről, de a telephelye maradt a településen. Fuvarozó cégről van szó, illetőleg benzinkutat is üzemeltetnek. Ez a lépésük egyértelműen az iparűzési adó kikerülése miatt történt. Van-e olyan lehetőség, hogy valamilyen jogcímen adóztatható legyen a cég? Köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Horváthné Kati
Tisztelt Szakértő! Az eddigi években annak kellett iparűzésiadó-előleget feltölteni, akinek társasági adóban is keletkezett ilyen kötelezettsége. Ebből következőleg – mivel egy kivaalany nem társaságiadó-alany – nem vonatkozott rá feltöltési kötelezettség. A 2019.júliusi törvénymódosításnak köszönhetően a társaságiadóelőleg-feltöltési kötelezettség megszűnt, az iparűzési adóé viszont nem. A kérdésem, hogy most már a kivaalanyoknak is keletkezik-e iparűzésiadó-feltöltési kötelezettsége? Köszönettel.
A társasági adóban megszűnik a feltöltési kötelezettség. Hogyan alakul a feltöltési szabály az iparűzési adóban?
Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye, és van három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. Az egyéni vállalkozó egyedül végzi tevékenységét (védőnő). A telephelyeken biztosítják számára a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez, térítés nélkül. Kérdésem, hogy hogyan osszam meg az iparűzési adóját? Az éves árbevétele kb. 6 millió forint, így nem igazán szeretne 10 millió forint (7,5 millió forint után sem) iparűzési adót fizetni. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó kapcsán merült fel kérdés, melyben segítségét kérném: A településen, ahol a fuvarozó telephelye és a székhelye van, nem kell fizetni iparűzési adót. A fuvarozó egy állami erdőgazdasággal mint egyéni vállalkozó áll szállítási szerződésben 2002 óta. Az erdőgazdaság iparűzési adót fizet minden településnek, amelynek közigazgatási területén az erdők állnak. Az egyik önkormányzat fizetési felszólítást küldött ki a fuvarozónak, hogy fizessenek iparűzési adót, erre még nem volt példa egy állami erdészet részéről sem. A hangsúly, hogy az erdőgazdasággal állunk szerződésben. Példaként hoznám fel: cigarettaszállítás, kenyérkiszállítás, az építkezéseken is a kivitelező fővállalkozó fizet. Jogosan kéri-e az önkormányzat az iparűzési adó megfizetését a fuvartozótól?
Tisztelt Szakértő! Olvasom az Önök által közzétett kérdésre a választ, hogy a katás egyéni vállalkozó hogyan fizeti az iparűzési adót székhely és telephely zerinti bevallásainál. Eddig úgy tudtam, hogy a megosztással (ne menjünk bele a részletekbe) a vállalkozó kiszámolja az adót és fizeti, de, ha a tételes megállapítást bejelenti mindkét településen, akkor annak megfelelően kell adóznia. Vagy rosszul tudom? Egyiknél lehet a tételes, a másiknál figyelembe veszem az adóalap 10 százalékát, és azután fizeti és a többi 90%-át megfizette az 50 ezer forint összeggel? Ellenőrzésnél melyik törvényére lehet hivatkozni hogy eltér a két településnél az adómegállapítás? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Lehetséges-e, hogy csak az egyik helyen fizet iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet – írja sajtóközleményében a PwC Magyarország.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték