1096 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Katások figyelem! Egyszerűsödik az iparűzési adó bevallása
Cikk
Januártól a tételes adóalap szerint adózó kataalanyoknak tevékenységük évközi szüneteltetése esetén nem kell minden alkalommal külön-külön adóbevallást benyújtaniuk.
Az adófeltöltési kötelezettség előírását bírálja az adótanácsadói szakma
Cikk
Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társaságiadó- és iparűzésiadó-előleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.
Iparűzési adó, innovációs járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő kft.-k anyavállalata ugyanaz az EU-s vállalkozás. 2017-től az ipa és az innovációs járulékalap számításakor nem kell összevontan kezelni a kapcsolt vállalkozások adatait, kivéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. 2018. szeptember 11-én az egyik leányvállalatból kiválással létrejött egy másik. Az értelmezésünk szerint ennek a kettő vállalkozásnak (és csak ennek a kettőnek a kapcsolt vállalkozási körön belül) együtt, összevontan kell kezelni az adatait az ipa és az innovációs járulékalap számítása során. A kérdésünk: jól értelmezzük-e a jogszabályi előírást? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona
Építési napló és az ideiglenes iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ideiglenes iparűzési adónál melyik dátumokkal kell számolni? A kezdő dátumnál a munkaterület-átadás vagy a tényleges munkakezdés dátumával kell kezdeni számolni a a kezdő dátumot? Illetve a befejezésnél mi számít befejezésnek? A munka befejezése, a munkaterület visszaadása, a teljesítésigazolás dátuma, illetve a napló végleges lezárása, amit a megrendelő tud csak megtenni, és esetünkben sajnos csak hónapokkal később teszi meg.Válaszát előre is köszönöm.
Vásárolt ingatlan felújítás utáni értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1/a. Egy társaság ingatlanokat vásárol, majd felújít(tat)ja, és értékesíti azokat. Hogyan kell elszámolni a könyvekben a – vásárolt ingatlanok beszerzési árát, – a beszerzéshez kapcsolódó költségeket, kiadásokat (például ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj, visszterhes vagyonátruházási illeték, felvett hitel és annak kamata stb.), – a felújítási költségeket, azon belül: – saját beszerzésű anyagköltségek, felszerelési és berendezési tárgyak, bútorok, függönyök stb. – saját kivitelezési munkák egyéb költségei (bérköltség, amortizáció, stb.), – igénybe vett felújítási szolgáltatások munkadíja és anyagköltsége, – jellemzően az eladásig viselt kiadások (építményadó, telekadó, ingatlan- és vagyonbiztosítás, rezsiköltségek, közös költség, építési terület őrzési díja, hatósági díjak stb.) – értékesítéshez kapcsolódó költségek (ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj stb.)? 1/b. A fenti tételek közül melyiket lehet elszámolni az iparűzési adóban adóalap-csökkentőként? 2. Ha két cég megállapodik egymással, hogy közösen végzi a fenti tevékenységet, oly módon, hogy: – az ingatlanokat közösen veszik (50-50 százalékban), – a felújítási munkákat az egyik cég saját maga végzi el, a ténylegesen elvégzett munkákról kimutatást készít a másik cégnek, – a másik cég fizeti a felújítás egyéb költségeit (anyagköltség stb.), a számlák az ő nevére szólnak akkor a költségeket, az eladási árat, valamint az elért eredményt hogyan kell könyvelni az egyik és a másik cégben? Köszönöm. Sz. Zsolt
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki közreműködői szerződések keretében fogorvosi tevékenységet végez 2-3 magánrendelőnek. Az elvégzett munkákról havi rendszerességgel számlát állít ki a rendelő részére. Felmerült a kérdés, hogy telephelyként be kell-e jelenteni, egyúttal kell-e iparűzési adót fizetni azokon a településeken, ahol a szerződés keretében a magánrendelőkben a munkát végzi heti 1-2 napban. Jól gondoljuk-e, hogy kizárólag a székhely szerinti önkormányzathoz kell bejelentkezni, adót fizetni és nem kell telephelyként bejelentkezni azokra a településekre ahova kijár magánorvosi rendelésre?
Különbözeti áfa hatása az iparűzési adóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi szakértői válaszban olvastam, hogy a különbözeti áfa kétféle módon is könyvelhető a tartozik oldalon: vagy egyéb ráfordításként vagy az árbevétel csökkenéseként. Más fórumon is találtam szakértői állásfoglalást a különbözeti áfa eredménylábának könyvelésére vonatkozóan, amely azt képviselte, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni a tételt. A két esetnek (egyéb ráfordítás növekedése illetve árbevétel csökkenése) eltérő hatása van az iparűzési adó alapjára. Az egyéb ráfordítás nem csökkenti azt, viszont az árbevétel csökkenése igen. A kétféle elszámolás tehát kétféle iparűzésiadó-kötelezettséget keletkeztet. Valóban minden további nélkül könyvelhető a különbözeti adó az árbevétel csökkentéseként, csökkentve így az iparűzési adó alapját is? Ha mégsem könyvelhető ilyen módon, akkor ad a társasági adó törvény valahol lehetőséget arra, hogy ne a teljes kiszámlázott ellenérték, azaz ne a bruttó árbevétel növelje a társaságiadóalap-kalkuláció bázisát? Konkrétan tehát arra irányul kérdésem, hogy ha valaki nettó + áfa módon kiszámláz 1 270 000 forintot, azaz 1 000 000 forint árbevételt és 270 000 forint fizetendő áfát rögzít, kedvezőbben tudja-e elszámolni könyvelését az iparűzési adó tekintetében, mint az, aki különbözeti adózással bruttó 1 270 000 forintot számláz, és a különbözeti áfája az árrés után ugyancsak 270 000 forint? Vagyis hátrányt szenvednek-e adózási vonalon a különbözeti áfa hatálya alá bejelentkező társaságok?
Iparűzési adó – ELÁBA
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy pénzügyi vállalkozás esetén az iparűzési adó kiszámításánál a készletről eladott áru nettó értéke és a kivezetett könyv szerinti érték különbözete beleszámít-e az iparűzési adó alapjába? Köszönöm!
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Katás iparűzési adója évközi székhelyváltoztatáskor
Cikk
Katás egyéni vállalkozó 2018. október 1-jével egy másik városba tette át a székhelyét, mi a teendője az iparűzési adó tekintetében, ha a tételes (évi 50 ezer forint) iparűzésiadó-fizetést választotta? A régi székhely szerinti önkormányzattól időarányosan visszakapja az adót, az új székhely szerintinél időarányosan kell megfizetnie, vagy a teljes 50 ezer forintot? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Katás egyéni vállalkozó – székhelyváltoztatás miatti iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy katás egyéni vállalkozó 2018. október 1-jével megváltoztatja a székhelyét – egy másik városba teszi át –, mi a teendője az iparűzési adó tekintetében, ha a tételes (évi 50 ezer forint) iparűzésiadó-fizetést választotta? A régi székhely szerinti önkormányzattól időarányosan visszakapja az adót, az új székhely szerintinél időarányosan kell megfizetnie, vagy a teljes 50 ezer forintot? Köszönöm válaszát.
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztás
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?
Ne feledkezzen meg a közelgő adófizetési határidőkről!
Cikk
Szeptember 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Fontos tétel az iparűzési adó alapjában
Cikk
Többször merül fel a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál, hogy hogyan lehet ezt jogszerűen csökkenteni. Ennek egyik esetét firtatta egy olvasói levél, amelyben a kérdező úgy gondolkodik, hogy az alvállalkozói teljesítmények miatt lehet erre mód.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
