Hibának tartja a Versenyképességi Tanács és Parragh László kamarai elnöknek az iparűzési adó csökkentésére vonatkozó elképzeléseit facebook-bejegyzése szerint dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.
Új befektetőket csalogathat Magyarországra az iparűzési adó átalakítása – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek. Egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy Kínából visszaköltözteti Európába a termelést, s célpontként Magyarország is szóba jöhet, ezért most van óriási szükség adócsökkentésre – ecsetelte Parragh László.
Tisztelt Szakértő! Egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet csak alaptevékenységet végez. Kell-e iparűzési adót fizetnie a végzett alaptevékenység után? Társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett a gazdálkodási forma miatt. Vállalkozási tevékenységet nem végez.
Nagyon időszerű változtatni a helyi iparűzési adó jelenlegi szabályozásán, főleg a magyar mikro- és középvállalkozások érdekében – mondta Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ma reggel az M1 aktuális csatornán annak kapcsán, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács az iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a kormánynak.
A következőben szeretném a segítségüket kérni: van egy kft.-t aki kiva szerint adózik. Van-e lehetőség arra, hogy az iparűzési adóban minden évben változtassa az adózási módszerét? Például 2018. évben az iparűzési adót kiva adóalanyként fizette meg és 2019. évben pedig a normál szabályok szerint vallja be és fizesse meg. Van-e erre valamilyen szabály mint például az áfánál, ha túllépi az alannyi adómentes határt akkor két évig nem jelentkezhet ki az áfa hatálya alól? Elég-e ha a bevalláson jelzi hogy ő abban az évben melyik adózási módszert választja? Köszönöm előre is a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozás év közben szünetel, de vannak olyan bevételei, amelyek a szünetelés kezdetéig nem érkeztek meg. Az évközi iparűzésiadó-bevallásba ezeket a bevételeket bele kell tenni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó iparűzési adóját tekintve a székhelyén a 2,5 millió forint utáni adózásra bejelentkezett. A telephelye ugyanezen időponttól kezdődően más településen van, ahol bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. A telephely önkormányzata most azt mondta, hogy nem választható a 2,5 millió forint utáni adózás a telephelyi önkormányzatnál, mert a választás jogvesztő határidejű. Én azt gondolom, az lehet, hogy bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, de a választásra vonatkozóan nincs jogvesztő határidő, mert nincs választási lehetősége, vagy rosszul gondolom? Ha valahol 2,5 milliót választottam, akkor mindenhol 2,5 millió forint után adózom, választás nélkül. Köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! NEAK-kal finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltató betéti társaság minden hónapban rezsitámogatás címen fix összegű díjazásban részesül. Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (NEAK) által történő finanszírozás szolgáltatás ellenértéke, ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell elszámolni. A rezsitámogatás hasonlóan a finanszírozás elemeihez a számviteli törvény szerint szintén árbevételnek minősül (így az iparűzési adó alapját képezi)? Köszönöm!
Tisztelt Tanácsadó! Katás vállalkozás székhelye egy Pest megyei településen, telephelye Budapesten van. Kérdésem, hogy választhat-e katás iparűzési adót Budapesten, és egyidejűleg normál, megosztáson alapuló iparűzési adót a székhelyén (vagy fordítva), ha a megosztáshoz minden adat, bizonylat rendelkezésre áll? Az önkormányzatok álláspontja teljesen különböző, Budapesten még attól is függ, ki veszi fel a telefont. Ha nemet mondanak, jogszabállyal nem tudják alátámasztani, ha igent, azt arra alapozzák,hogy a törvény nem tiltja a kétféle választás egyidejű alkalmazását. Kérném lehetőleg gyors segítségüket, tekintettel arra, hogy 10 napon belül döntenem kell a kérdésben. Előre is köszönöm válaszukat!
A tételes kisadózó vállalkozások (katások) február 15-éig módosíthatják az iparűzési adó fizetését százalékosról tételesre, vagyis évi 50 ezer forintra. Ezzel akár százezer forintot is megspórolhatnak.
A helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület idei első ülését követő mai sajtótájékoztatóján. A tanács az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolja az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan átadja helyi önkormányzatoknak azoknak a vállalkozásoknak az adatait, amelyeknek helyi adót (helyi iparűzési adót, idegenforgalmi adót) kell fizetniük. Tehát az adózóknak nem kell külön bejelentkezniük a székhely szerinti önkormányzathoz.
Tisztelt Szakértő! Katás ügyfelem tevékenysége megkezdésekor a helyi iparűzési adó megállapítási módjaként – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B § (3) bekezdése alapján – a tételes iparűzésiadó-fizetést választotta. 2020 januárjában az illetékes önkormányzatnak bejelentést tett a választott hipamegállapítás módjának 2020. évtől való lemondásáról. A kérdésem az lenne, hogy ha az ügyfelem 2020-tól nem él a tételes hipamegállapítás módjával, akkor 2020-ban milyen iparűzésiadó-, illetve adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha a 20-as évi hipabevallást csak 2021 tavaszán kell benyújtania az illetékes önkormányzatnak? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Műszaki vizsgaállomás gépkocsik vizsgáztatását végzi hatósági engedéllyel. A vizsgadíj egy része a hatóságot illeti meg, melyről számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző cég részére. Majd a vizsgaállomás teljes egészében kiszámlázza a teljes vizsgadíjat a saját és a hatósági díjjal együtt és ezt adják oda a gépkocsi tulajdonosának. A vizsgaállomásnak szerződése van a hatósággal, hogy ezt a tevékenységet végezhesse, de a vizsgaállomásnak is van szerződése a gépkocsi tulajdonosával, melyben meg bizza hogy a vizsgáztatást elvégezze. A gépkocsi tulajdonosának kiadott számlán rajta van, hogy közvetített szolgáltatás. Kérdésem, hogy a hatóságot megillető díj levonható-e az iparűzési adóból mint közvetített szolgáltatás? Válaszukat köszönöm.
Figyelembe vehető-e az ipaalap meghatározásakor közvetített szolgáltatásként a külföldi partnernek továbbszámlázott fuvarozási költség? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték