1096 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Érdekvédelmi egyesülés (kooperációs társaság) tagdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
Iparűzési adó alapja kiva adózási mód választásánál
Kérdés
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Internetszolgáltató iparűzési adójának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a környékbeli kistelepüléseken internetszolgáltatást nyújt – főként a lakosságnak –, bevételének kb. 90%-a ebből származik. Úgynevezett Wlan, vezeték nélküli szolgáltatásról van szó, egy előfizető által megadott címre (úgynevezett végpontra) telepítik a rádióhullámú eszközt, mely egy vezetékkel, például routerral van összekötve, amin keresztül az előfizető internetszolgáltatást vesz/vehet igénybe. (Tehát mindenképpen egy adott helyhez, lakcímhez kapcsolódik az internetelérés.) Esetenként az előfizető nem azonos a számlafizetővel, a számlát például a gyermeke fizeti, aki egy másik városban lakik, így a számlát is a gyermek nevére és címére kérik kiállítani és küldeni. Kérdésem az lenne, hogy ezekben az esetekben hova kell az iparűzési adót fizetni? A telepített végpont illetékességi területén levő önkormányzatnak, vagy a számlázási cím szerinti önkormányzatnak? Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó alapjából levonható alvállalkozói teljesítések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjárműgyártással foglalkozó társaság a megrendelő útmutatása szerint végzi gyártási tevékenységét. A megrendelők köre szűk, alapvetően a – külföldi – kapcsolt vállalkozások részére értékesít a gyártó. A gyártás során bizonyos munkafolyamatokat – lemezvágás, -szabás, hőkezelés, esztergálás, marás, hegesztés, festés stb. – vállalkozói szerződés alapján más vállalkozás végez el. A munkák elvégzésének helyszíne a vállalkozók telephelyei, a munkák elvégzéséhez szükséges anyagot, alkatrészeket, részegységeket a társaság bocsátja rendelkezésre. Az új Ptk. értelmezése során a joggyakorlat az egyedi termékek gyártására irányuló szerződést vállalkozási szerződésnek tekinti, szemben a szintén termék átadására irányuló adásvételi (szállítási) szerződéssel. Amennyiben speciális – egyedi – termékek gyártása történik, lehetséges-e ezen vállalkozói szerződésekhez szükséges lemezvágás, -szabás, hőkezelés, esztergálás, marás, hegesztés, festés stb. munkát elvégzők által a vállalkozás számára kiszámlázott összegeket levonni az iparűzési adó alapjából, alvállalkozói teljesítmény jogcímén? Mire figyeljen a vállalkozás, hogy elkerülje az estleges adóhiányt? Válaszukat köszönöm.
Egyéni vállalkozó-őstermelő iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A helyiadó-törvény 41/B §-a szerint, amennyiben az őstermelő egyéni vállalkozó is, akkor a két tevékenységet együtt kell bevallani. Ez jelentős változás. Amennyiben egy őstermelőnek a bevétele 600 ezer forint alatti, akkor eddig nem kellett csak nyilatkozni az önkormányzat felé. Mellette az egyéni vállalkozása (ami egyébként katás adózású, de nem az iparűzési adóban, mivel alacsony a bevétele) után az egyszerűsített módszerrel volt eddig elszámolva. Most viszont össze kellene vonni a kettőt, ami miatt most már az őstermelése nem adómentes. Vagy nem jól gondolom, és az 56. § 26. b pontja szerint továbbra sem kell őstermelést bevallania? Ugyanakkor mi lesz az olyan őstermelőkkel és egyben egyéni vállalkozókkal, akik eddig a tételes adózást választották, az iparűzési adóban viszont tételesen számoltak el a helyi iparűzési adóval, és az őstermelés – a földek miatt – 4-5 települést is érintett? Abban az esetben, ha egy települést érintene, akkor az 50 ezer forint mindent kivált? Ugyanakkor, ha a tételes adózást választotta, akkor minden településre be kellene jelentkezni az őstermelői földek miatt, és ott is meg kell az 50 ezer forintokat fizetni? Ez adott esetben 5*50 ezer forint lehet? A közös őstermelői igazolvány esetében megoldás lehet, hogy csak az adószámmal rendelkező (főtag) részére vallunk be, de ahol ő az egyéni vállalkozó is, azokkal mit lehet tenni?
Székhelyváltozás kezelése iparűzési adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a tevékenységét folyamatosan végző egyéni vállalkozó, ha áthelyezi székhelyét, akkor azt hogyan kell kezelni az iparűzési adó vonatkozásában (és mely jogszabályi hivatkozások támasztják azt alá), mert kétféle kezeléssel és szakvéleménnyel is találkoztam. Az egyik szerint ki kell jelentkezni, és záróbevallást adni az elhagyott város önkormányzatának az ottani működés utolsó napjára, az új városba pedig új adózóként bejelentkezni, és az ottani adókötelezettséget a bejelentkezés napjától megállapítani. A másik szerint a ki-be jelentkezések mellett egyazon adóévre egy bevallást készít az adózó, amit a megosztás szabályai szerint oszt meg a két önkormányzat között (bár nem egyidőben működött a két városban, hanem egymást követően).
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Az eszközarányos módszer alkalmazásánál a 100 ezer forint alatti eszközöket a törvény szerint csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A törvény – véleményem szerint – azért fogalmaz így, mert az az alapfeltételezés, hogy a 100 ezer forint alatti eszközök értékcsökkenését azonnal elszámolják. Ügyfelem az 50 ezer forint alatti eszközöket számolja csak el egy összegben, az 50-100 ezer forint közöttieket 12 hónap alatt időarányosan írja le. Hogyan számoljunk az 50-100 ezer forint közötti eszközökkel az arányosításnál? Köszönöm.
Kata
Kérdés
A katás vállalkozó a helyi iparűzési adót mi alapján fizeti?
A telephely különös esete az iparűzési adózásban
Cikk
Egyéni vállalkozó a székhelyén kívül más településeken egy üzletlánc parkolóit takarítja. Van, ahol bejelentett alkalmazott dolgozik, van, ahol alvállalkozót von be a munkába. Be kell jelenteni a parkolókat telephelynek a helyi iparűzési adózás (hipa) szabályai szerint? Keletkeztet ez a munka önkormányzatonként hipafizetési kötelezettséget? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Taxis iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi témában. Adott egy dunakeszi székhellyel rendelkező katás egyéni vállalkozó taxis, aki a Fővárosi Önkormányzathoz is be van jelentkezve, mivel az engedélyét csak Budapestre és Pest Megye bizonyos településeire kapta meg. Dunakeszi nincs köztük, ott a taxiórát nem is kapcsolhatja be. Budapesten megfizeti az évi 50 ezer forint tételes katát, de ugyanezt Dunakeszi is kéri tőle. Ez így jogos? Milyen törvényre hivatkozva? Sajnos hosszas utánaolvasás után sem találtam erre vonatkozóan semmit, az Dunakeszi Önkormányzatnál pedig a válasz a "csak, mert így van." Nagyon köszönöm segítségüket! Üdvözlettel Kelemenné Takács Henrietta
Telephely az ipában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a székhelyén kívül más településeken egy üzletlánc parkolóit takarítja. Van, ahol bejelentett alkalmazott dolgozik, van, ahol alvállalkozót von be a munkába. Kérdésem, hogy ezeket a "parkolókat" a helyi iparűzési adó szerint be kell jelenteni telephelynek? Keletkeztet ez a munka önkormányzatonként ipa-fizetési kötelezettséget? Köszönöm.
Helyi iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő Vállalkozás 2018 júliusában telephelyet létesített. Kérdésem: A telephelyre eszközérték-arányosan számolt iparűzési adót kell-e időarányosan is megosztani, vagy úgy kell tekinteni, mintha egész évben lett volna telephelye? Válaszukat előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozás, a megszüntetés menete
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy amennyiben lehetséges az egyéni vállalkozás megszüntetésének a lépéseit szeretném megtudni, mikor és milyen bevallásokat kell elküldeni! Velemint konkrétan 2018.12.31-én megszűnt egy egyéni vállalkozás, amely az szja szabályai szerint adózik. Tehát nem katás és nem evás. Mikor kell benyújtani az ő esetében a 2018-as szja-bevallást? Illetve az iparűzési adót? Előre is köszönöm a segítséget!
Bérleti díj – közvetített szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély a tulajdonukban (50-50%) álló négy lakást bérbe adják a saját tulajdonukban (50-50%) lévő kft.-nek hasznosításra. A kft. ezt szintén bérbe adja bérlőknek, beszedi a bevételt és a kapcsolódó költségeket (rezsi). A magánszemélyek a bérleti díjat a kifizetőtől szja levonásával kapják meg. Iparűzési adó szempontjából a kft. figyelembe veheti-e a magánszemélyeknek kifizetett bérleti díjat, hiszen maga is változatlan formában adja bérbe az ingatlanokat? Könyvelhetjük-e ennek megfelelően a közvetített szolgáltatások közé, vagy maradnia kell a személyi jellegű kifizetések között a tételnek? Előre is köszönöm a segítségüket!
EU-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft. terméket vásárol harmadik országból, és a termék közvetlenül a harmadik országból megy más uniós országba, Magyarország érintése nélkül. A terméket a magyar kft. számlázza, mint uniós termékértékesítést. A fuvarköltséget a magyar kft. fizeti, a vámoltatást a uniós vevő országában a vevő végzi. Kérdésem az lenne, hogy helyes-e uniós termékértékesitésként kezelni az ügyletet, ha nem, akkor mi lenne a helyes eljárás? A másik kérdésem az lenne, hogy ehhez a speciális beszerzéshez, értékesítéshez kapcsolódó fuvarköltség elszámolható e iparűzésiadó-alap csökkentéseként? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
