Az ingatlanalapok illetéke – ezek a szabályok Cikk
Az illetéktörvény az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre vonatkozó specifikus illetékrendelkezések körében kifejezetten az ingatlanalapokra vonatkozó szabályt is meghatároz.
Az illetéktörvény az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre vonatkozó specifikus illetékrendelkezések körében kifejezetten az ingatlanalapokra vonatkozó szabályt is meghatároz.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amely általános szabályok szerint állapítja meg az áfáját, és használt ingatlan vételével, eladásával foglalkozik, tehát áfamentesen ad el, és nem vonja le az áfát a beszerzések után. Viszont elkezdett Romániából termékeket beszerezni (10 ezer euró alatt volt), amihez rögtön megkértük a közösségi adószámot. A számlán fel is van tüntetve az adószám. Ezeket a termékeket továbbértékesítési céllal veszi meg, amit az ingatlanba beépít, és áfamentesen ad el az ingatlan értékesítésekor. Kérdésem, hogy ez esetben meg kell-e fizetni az áfát az EU-s beszerzések után? Levonásba semmiképp nem helyezzük az áfát. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. (beruházó) 2017.12.20.-án átadja az ingatlant (irodaépület, fejlesztőüzem) a bérlő részére, aki bérleti díjat 2018.01.01-től fizet. Az ingatlanra a használatbavételi engedélyt 2018.02.02-ai határozattal megkapja, amely jogerőre emelkedik 2018.03.11.-én. A beruházó az ingatlant 2018.03.11-ai dátummal szeretné aktiválni (jogerős használatbavételi engedély alapján). Helyesen jár el? Köszönettel: Kinga
Tisztelt Szakértő! Idén vettünk át egy ingatlanforgalmazású céget könyvelésre. Áfaalany a cég, viszont az ingatlan adás-vétel nincs bejelentve áfakörbe. 2017 decemberében egy magánszemélynek ingatlant értékesített, amelynek birtokba adása 2018 március vége volt. Volt a vevő részéről előlegfizetés. Jól gondolom-e, hogy első körben előleg számla, majd a birtokba adással (márciusban) végszámla kiállítása történik a magánszemély felé? Illetve ennek könyvelése 2017-ben vagy 2018-ban történik? (Én a birtokba adással könyvelném az eladást.) Segítségét előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként kiadott saját ingatlan bérbeadása kapcsán több különböző oldal átolvasása után szeretnék még pontosítást kérni öntől. 1. A költségek igazolására minden esetben szükséges-e a magánszemély nevére szóló számla vagy a nyugta is megfelel? Például egy OBI-ban vásárolt csaptelep esetében. 2. Ha az egyik bérlő kiköltözik, de a következő bérlő beköltözése között eltelik pár hónap, akkor az éppen kiadatlan időszakban keletkezett költségek (rezsi alapdíjak, közös költség stb.) levonhatóak a befolyt vagy később befolyó bevételekből? 3. A lakásra kötött biztosítási díj figyelembe vehető költségként? 4. Értékcsökkenési leírás Az Szja törvény 3. sz. melléklet III. fejezetében értelmezésem szerint csak őstermelő és egyéni vállalkozó számolhat el értékcsökkenést, illetve a magánszemély is a 2. pontnak megfelelő arányosítással. Ezen törvény 11. sz. melléklete a vállalkozói költség elszámolás keretén belül taglalja az értékcsökkenés szabályait. Milyen jogszabályból derül ki, hogy a magánszemély a kiadott ingatlanra elszámolhat értékcsökkenést? Azon beszerzésekre, melyek meghaladják a 100 000 forint egyedi értéket, lehet vagy nem lehet értékcsökkenést elszámolni a magánszemélynek? (Például hűtőt vesz a kiadandó ingatlanba.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy kft.-től bérelnék ingatlant és ezt szeretném rövidtávra bérbeadni külföldieknek. Azt olvastam, hogy már van lehetőség a kata alatt rövidtávú ingatlan bérbeadásra. Igaz ez? Van lehetőség erre, hogy béreljem mint vállalkozó hosszú távra, és rövidtávra bérbe adjam mint katás vállalkozó? Nagyon köszönöm a segítséget!
Tisztelt Cím! Ingatlaneladással és -vétellel kapcsolatban kérem a segítségét: 2017-ben vásárolt egy magánszemély ingatlant 8 millió forintért. Erre az ingatlanra mintegy 2 millió forintot költött számlákkal igazolva. 2018 évben megvennék tőle az ingatlant 35 millió forintért. Az összegből egy másik ingatlant szeretne építeni, ami valószínű többe lesz, mint 35 millió. 2018-ban el is kezdené az építkezést. Adózás szempontjából számít-e, hogy az összeget új ingatlanra költi vagy mindenféleképpen meg kell fizetni a 25 millió forint után a 15 százalék szja-t? Köszönöm válaszukat! Üdv Éva
Egy magánszemély a tulajdonában lévő lakást évek óta bérbe adja. 2017. július hónapban a bérlője felmondta a bérlést. Augusztus hónaptól nem volt új bérlő. Ezekben a hónapokban az alapdíjak és a biztosítás elszámolható költségként? köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 4-5 évvel ezelőtt felújíttatott egy ingatlant, mely akkor a telephelye volt. 2017-ben megszűnt telephelyként működni ez az ingatlan. A kérdésem az lenne, hogy ha az ingatlan a vállalkozás tulajdonában van, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből, illetve ha nem a vállalkozás tulajdonában, hanem magánszemély tulajdonában van az ingatlan, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből? A másik kérdésem az volna, hogy ezeket az eseteket hogyan kell a társasági adóban kezelni (például: adóalapnövelő tételként)? A harmadik kérdésem az volna, hogy a magánszemélynek van-e valamilyen adófizetési (szja, eho) kötelezettsége ilyen esetben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Cím! Több tájékoztató anyagot elolvasva kérem segítségüket az szja-törvény 17. § 3. ab) pontjának értelmezéséhez. Az állásfoglalások zömében a bérbeadott épület értékcsökkenését kötelezően időarányossá teszik. Tehát akár kizárólag bérbeadásra hasznosított az ingatlan (a tulajdonos nem lakik ott), akár nem kizárólag bérbeadásra hasznosított az épület, minden esetben napi arányosítást írnak elő a 2 százalékos écs-re. Véleményem szerint ha egy lakás egy adóévben 6 hónapot van bérbe adva, akkor a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlanra 12 hónapra számolható el az éves 2 százalékos értékcsökkenés, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosítottnál pedig csak 6 hónapra, azaz az éves 2 százaléknak csak a fele. Kérem segítő értelmezésüket! Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szolnoki Úr! Egyéni ügyvéd ügyvédi irodát alapított, a jegyzett tőkéje 100 ezer forint. Az ügyvédi iroda alapítása után – átalakulás jogcímen – a tulajdonába került egy nagyobb értékű ingatlan, maga az iroda. A bekerülés nem járt pénzmozgással, földhivatali bejegyzése megtörtént. Az illeték kiszabása a NAV részéről megtörtént. Hogyan könyvelem le az ingatlan bekerülését és az illetékfizetési kötelezettséget? Tulajdonos a jegyzett tőkét nem kívánja emelni, mivel az ügyvédi irodának nem kötelező a jegyzett tőke biztosítása. Melyik sajáttőkeelemen tarthatom nyilván? Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Hogyan kezelendő a társaságok közötti ingatlan-értékesítés, majd e szerződés felbontása következtében az általános forgalmi adó? A NAV egy peres ügyet ismertetett honlapján.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Egy 2016-ban örökléssel szerzett lakás értékesítve lett 2017-ben. Az adóbevallás során a szerzési értékbe beszámítható-e a megfizetett öröklési illeték, azaz az ingatlan szerzési értéke= az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték+a megfizetett öröklési illeték? (Nem egyenes ági öröklésről lévén szó.) Köszönettel!
Tisztelt Adószakértők! Ingatlant értékesítettünk áfamentesen külföldi (közösségen belüli) vállalkozás részére. Abban kérném a segítségüket, hogy az áfabevallásban az eladási árat melyik sorban kell feltüntetni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdést szeretném feltenni: Cégünk általában használt ingatlant venne magánszemélyektől, melyeket felújítanánk és általában magánszemélynek adnánk el. Kaphatunk-e erre illetékmentességet vagy kedvezményt? Vehetjük és adhatjuk áfa nélkül, mivel többnyire magánszemélyekkel üzletelnénk. Mi a helyzet, ha céggel üzletelnénk? A nyereséget ugyanúgy könyvelnénk el, mint bármilyen más nyereséget? Milyen tevékenységeket kell betenni a cég tevékenységi körébe? Valamint főtevékenységnek kéne betenni? Válaszát előre is köszönöm, U.Andrea
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől