Egy ingatlanhasznosítással foglalkozó kft. nagyobb értékű festményt vásárol egy másik gazdálkodó szervezettől (nem az eredeti alkotótól). Az értékesítési számla áfa felszámításával került kiállításra és megfizetésre. A vásárló társaság levonásba helyezheti-e ennek a beszerzésnek az áfatartalmát? Köszönettel.
Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy hány lakás eladása/vétele minősül magánszemélynél "üzletszerű" értékesítésnek? Illetve az értékesítések mennyi időn belül kell, hogy megtörténjenek, amikor esetleg üzletszerűnek minősíthetők? Például, ha egy magánszemély saját részre vásárol, majd elad kétszer, háromszor három éven belül, az minősíthető-e üzletszerűnek? Válaszát előre is köszönöm.
Egy kata szerinti adózást választó bt.-nek van egy üzlethelyisége. Mivel a kata mellett az ingatlan-bérbeadás nem jöhet szóba, ezért a bt. beltagja szeretné az ingatlant kivenni a cégből. A ingatlan nettó értéke 7 500 000 forint, a bt. jegyzett tőkéje mintegy 13 500 000 forint. A tulajdonos leszállítaná a jegyzett tőkét 13 000 000 forinttal úgy, hogy az ingatlant venné ki a cégből. Az lenne a kérdésem, hogy a 13 000 000 forint a kata szempontjából bevételnek számít-e? A számviteli szabályok egyértelműek, viszont a katás cégre nem vonatkozik a számviteli törvény. Véleményem szerint a kata-törvényben meghatározott bevétel fogalmába sem tartozik bele. A NAV szerint viszont bevételnek kell tekinteni a teljes összeget. Igaza van a NAV-nak? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy tao hatálya alá tartozó cég ingatlant vásárolt, továbbértékesítési céllal. A cég 2018. 06. 05-én elhatározta, hogy áttér a kivás adózási módra, azaz 2018. 07. 01-től megtörtént az áttérés. Az ingatlanra adásvételi szerződést kötött a cég 2018. 06. 20-án, a tulajdonjog bejegyzésének felfüggesztésével. A cég a vételár 10 szzalékát, előlegként (foglalóként) vett át szerződéskötéskor a magánszemély vevőtől. A magánszemély a vételárhátralékot 2018. 08. 01-én utalta át, az ingatlan birtokba adására 2018. 08. 02-án került sor. Kérdés: Az ingatlan vételára megoszlik-e a két adózási forma (tao, kiva) között (előleg: tao, vételárhátralék: kiva) között, vagy a teljes vételár a tao vagy a kiva időszakában adózik? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az eset leírása: egy belföldi magánszemély lakóingatlan-bérbeadási tevékenységet kezdett 2017. 04. hóban. Ezt a NAV részére bejelentette, és mint áfaalany adószámot is kapott. Más tevékenységet nem végzett, így az áfatörvény 86. § (1) l) pontja alapján a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel áfamentes a tevékenysége. Ugyanezen magánszemély 2018. 05. hóban – a magánszemélykénti lakás bérbeadási tevékenység változatlan folytatása mellett – egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett. Az egyéni vállalkozói tevékenysége a főszabály szerint áfaköteles. A magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor az alanyi mentességet nem kérhette, hiszen az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését megelőzően már áfaalany volt, és 2018-ban évközben nincs mód az alanyi mentesség választásának 2018-ra vonatkozó bejelentésére. Ezzel szemben egy másik magánszemély helyzete az előbbiekben leírtaktól abban tér el, hogy 2018. 03. hótól már nem folytat lakásbérbeadási tevékenységet, és ezt a NAV részére be is jelentette, vagyis megszűnt az áfaalanyisága. Ugyanezen magánszemély 2018. 08. hóban a főszabály szerint áfaköteles egyéni vállalkozói tevékenységet kezd meg. Kérdésem: a második esetben leírt magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor választhatja-e az alanyi adómentességet, függetlenül attól, hogy 2018. 03. hóig már volt alanyi mentességet nem választó áfaalany? A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez. Az ingatlan bérbadásra vonatkozóan nem kérte az áfakötelessé tételt. A rezsi költségeket tovább hárítja a bérlőre. A tovább hárított rezsi költség ebben az esetben áfakötelesen kell megtennie vagy igazodik a főtevékenység áfájához?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Romániában szándékozik ingatlant vásárolni. Ott szeretné bérbe is adni. Milyen feltételekkel teheti meg? Köszönettel:
Egy társaság szétválással jött létre. Átvett vagyonelemként egy panzió került a tulajdonába, amire az anyavállalat a beszerzésnél is és a felújításnál is levonta az áfa összegét. Az a kérdés, hogy az új kft., akinek a státusza alanyi adómentes, az ingatlant áfásan, vagy áfamentesen tudja értékesíteni? Egyedi bevallást kell-e benyújtani róla, vagy egy egyszerű adás-vétel és mentes számla, nulla áfa tartalommal kerüljön kiállításra? Az érték közel 50 millió forint, bár ezt csak a nagyságrend miatt írom meg.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant bérel a kft. ügyvezetőjétől, bérleti díjat nem számláznak, mert az a megállapodás, hogy az ingatlant a kft. felújítja ennek fejében. A beruházási számlák a kft. nevére szólnak, így áfavisszaigénylésre jogosult a cég? Az ingatlan egyéb szálláshely-bejelentés alapján fog működni. Ha a kft. ügyvezetője nem kér bérleti díjat, akkor a beruházás összege nála mint magánembernél bevételnek számít? Az ingatlan értéke a beruházás miatt nőni fog. Az áfát a cég visszaigényelheti? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem az állásfoglalását és tájékoztatását. Magyar állampolgárságú felnőtt magánszemély az ügyfelem, magyarországi lakóhellyel. Romániában élő nagyszülei halála után (mivel édesapja meghalt) örökölt ¼ részben egy ingatlant. Az ingatlan eladásra került, a vételárat a vevő euróban fizette ki, román állampolgár vette meg. Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekre várom a válaszukat: az örökösödéssel kapcsolatban melyik országban kell adóznia (Magyarország, Románia) és milyen pénznemben? Kell-e okiratot csatolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlöm! Egy evás bt. értékesít egy ingatlant (nem tartozik a tevékenységi körébe az ingatlannal történő kereskedés). Ebben az esetben az ingatlan eladásából származó összeg növeli az eva alapját? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyfelem 10 éve a székhelyként szolgáló ingatlanon – ami a kültag magánszemély tulajdona volt – felújítási tevékenységet végzett. Az ingatlan lakásként szerepelt a földhivatali nyilvántartásban, ezért a felújításhoz kapcsolódó áfa nem került levonásra. Az ingatlan 2018-ban értékesítésre került. A cég kiszámlázza a magánszemély tulajdonos felé a felújítás értékét. Kérdésem: ez a kiszámlázás áfával vagy áfa nélküli értékben történjen? Kérem jelölje meg, hogy az áfatörvény mely szakaszára hivatkozva történjen a számlázás. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Cégünk új profilba kezdett, új építésű ingatlanokat értékesít (telket vettünk és erre családiházat építünk). Kérdésem. az áfaszabályok szerint ennek értékesítése áfamentes, kivétel a garázs, ami 5 százalékos áfakörbe esik, illetve ebben az esetben az építőanyag áfáját vissza lehet igényelni? Segítségét előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték