Üdvözlöm! Egy evás bt. értékesít egy ingatlant (nem tartozik a tevékenységi körébe az ingatlannal történő kereskedés). Ebben az esetben az ingatlan eladásából származó összeg növeli az eva alapját? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyfelem 10 éve a székhelyként szolgáló ingatlanon – ami a kültag magánszemély tulajdona volt – felújítási tevékenységet végzett. Az ingatlan lakásként szerepelt a földhivatali nyilvántartásban, ezért a felújításhoz kapcsolódó áfa nem került levonásra. Az ingatlan 2018-ban értékesítésre került. A cég kiszámlázza a magánszemély tulajdonos felé a felújítás értékét. Kérdésem: ez a kiszámlázás áfával vagy áfa nélküli értékben történjen? Kérem jelölje meg, hogy az áfatörvény mely szakaszára hivatkozva történjen a számlázás. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Cégünk új profilba kezdett, új építésű ingatlanokat értékesít (telket vettünk és erre családiházat építünk). Kérdésem. az áfaszabályok szerint ennek értékesítése áfamentes, kivétel a garázs, ami 5 százalékos áfakörbe esik, illetve ebben az esetben az építőanyag áfáját vissza lehet igényelni? Segítségét előre is köszönöm
Július 25-én, a felvételi ponthatárok kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások rohama az albérletekért. A fővárosban egy egyszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 96 ezer forint körül indul, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 73 ezer forint. Budapesten az elmúlt tíz évben több kerületben megduplázódtak az árak – derül ki az Otthon Centrum friss albérleti körképéből.
Tisztelt Szakértő! Az adózó ingatlant szerzett be 2007-ben, a beszerzésre jutó áfa levonásba került. 2018 évben az ingatlan áfamentesen (általános szabályok szerint) értékesítve lett. Kérdésem, hogy az értékesítéskor keletkezik-e adókötelezettség? A 2017.12.31-éig érvényes 10 éves, vagy a 2008.01.01-jétől hatályos 240 hónapos nyomonkövetési időszakot kell-e figyelembe venni? Mivel a 2007. évi CXXVII. törvény 135. § hatálybalépéséhez nem találtam átmeneti szabályt, kérdésként merül fel, hogy az ingatlan beszerzésének vagy az értékesítésének idejében hatályos áfatörvényt kell-e alkalmazni? A jogbiztonság jegyében reménykedem, hogy a beszerzéskor érvényes szabályokat kell alkalmazni! Ehhez kérem szakmai konzultációjukat! Tisztelettel: Szedlacsek Sándor
Tisztelt Szakértő! Egy 2018-ban elhunyt egyéni vállalkozó ingatlanjait (benzinkutak) és ingóságait (30 db használt teherautó) felesége örökölte, aki nem kívánja a vállalkozási tevékenységet továbbfolytatni. A hagyatékátadó végzésben szereplő eszközöket a feleség magánszemélyként értékesíteni kívánja. Kérdésem, hogy gazdasági tevékenységnek minősíthető-e a fenti értékesítés? Az eszközök értékesítése esetén áfa és szja szempontjából hogyan jár el helyesen az örökös? Válaszukat előre is megköszönve! Tisztelettel: Szombati Imréné
Fejlesztési tartalék feloldására az ingatlan bérleti jogának (vagyoni értékű jog) megszerzését fel lehet-e használni?
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély az ingatlanbérbeadást adókötelessé tette. Kifizetőnek nyújt áfás számlát a bérleti díjról. Ilyen esetben a bérleti díj nettó összegéből köteles a bérlő személyi jövedelemadót vonni?
Kedves Szakértő! Ügyfelem tulajdonosa egy ingatlannak, amire testvérének haszonélvezeti joga van. Az ingatlant most bérbe szeretnék adni, a bérleti díjról számlát kérne a bérlő. Lehetséges-e hogy csak a tulajdonos váltja ki az adószámot és az ő nevén lesz elszámolva bérleti díj, vagy a haszonélvezőnek is kötelező adószám kiváltása és a bérleti díj bevallása? Köszönjük a választ.
A kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy megszűnés esetén a kft. vagyona az alapítót illeti meg. A jegyzett tőkén (3 millió) felüli vagyon 7 millió forint, amely (10 millió) egy ingatlan formájában van meg, ami egyébként a cég székhelye. Kérdésem: hogyan történik a végelszámolás, milyen adózási kötelezettség van az ingatlan átruházásával kapcsolatban?
A lakásárak emelkedésével párhuzamosan a garázsok is drágultak az elmúlt években, vannak, amelyek majdnem annyiba kerülnek, mint 2013-ban egy garzonlakás – derül ki az ingatlan.com MTI-nek kedden küldött elemzéséből.
Tisztelt Szakértők! Egy ügyfelem Törökországba ment férjhez és ott is él. Magyarországon azonban közös őstermelő az édesanyjával (egy lakcímre vannak bejelentkezve). Első kérdésem ehhez kapcsolódik, hogy egyáltalán ez alapján oszthatóak-e kettejük között a bevételek és költségek. Másik tevékenysége ingatlan-bérbeadás (nem váltott ki adószámot, mert a közös őstermelésben nem kellett, a bérbeadás miatt szintén nem kell). Magánszemélyként Magyarországon fekvő lakóingatlant ad magánszemélyeknek bérbe. Ezt úgy gondolom, hogy mivel az ingatlan Magyarországon van ezért a bérbeadás után itt kell adóznia. Őstermelőként jelenleg fizeti a biztosítást, ugyanakkor azt mondja, hogy a férje révén Törökországban is biztosított. A kettős egyezmény alapján neki csak egyik országban kellene fizetni biztosítást, de jelen esetben melyik országban? Mi a teendő egyik és másik országban, hova és mit kell bejelentenie? A biztosítás még annyiban bonyolódik, hogy gyesben és családtámogatásban (családi pótlékban) is részesül. Ebben az esetben kell-e fizetnie járulékot, amennyiben őstermelőként itthon válik mégis biztosítottá, figyelembe vehető-e a családi-járulékkedvezmény úgy, hogy továbbra is osztható a bevétel és költség rá? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A napokban olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy ha egy katás egyéni vállalkozó eladja a lakását, akkor az katás bevételnek számít és lényegében 40 százalék adó fizetendő után. http://www.uzletresz.hu/penzugy/20180628-katasok-adozasanak-valtozasai-2018-2019.html Próbáltunk törvényi hivatkozást találni hozzá, de nem találtunk sehol olyat, ami ezt megerősítené, ezért fordultunk Önökhöz. Tehát létezhet az, hogy például egy 2015-ben létrejövő katás egyéni vállalkozó csak úgy tudja eladni a magánszemélyként akár évekkel korábban vásárolt ingatlanát, hogy az a katatörvény szerint adózik és nem normál szja szerint? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Adózóna! Korlátolt felelősségű társaságunk ajándékozási szerződés alapján egy ingatlant ajándékozott (ingyenesen) egy város önkormányzatának. Az ingatlan megnevezése a tulajdoni lapon: kivett közút. A területen eddig semmilyen útépítési munkálat nem történt, még mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ingatlan beszerzési értéke ismert, mintegy 1,5 millió forint. Társaságunkat az ingatlan beszerzésekor adólevonási jog illette meg, ezért megítélésünk szerint az ügylet az áfatörvény 11. §-a alapján (ingyenessége ellenére) ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül. Úgy gondoljuk, hogy az ügylet tárgya az áfatörvény 86. § (1) bekezdés k) pontjában írt beépítetlen ingatlan, amely nem minősül építési teleknek. Társaságunk élt az áfatörvény 88. §-ában írt lehetőséggel, és az ezen k) pont alá tartozó termékértékesítéseit adókötelessé tette. Az önkormányzat adószáma alapján (2-es áfajel) mindkét fél megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésben írt feltételeknek, vagyis az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. Fellelhetőek azonban az interneten ezzel ellentétes vélemények is. Kérdésünk: egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik az ügylet. Milyen bizonylatot kell kiállítanunk az ügyletről? Köszönettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Nem látogatóként, évek óta előfizetőkét tettem/teszem fel a kérdést. Előző kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Röviden: kft. az alapítókkal szembeni kötelezettségét rendezi ingatlannal. A kft.-re vonatkozó választ – röviden – megkaptam. De nem tért ki arra a kedves szakértő úr, hogy mi a helyzet a tulajdonosokkal? Ők vagyonhoz jutnak azáltal, hogy az ingatlan a kft.-től az ő tulajdonukba kerül. Kérdésem ismét tehát, hogy mint magánszemély kell-e fizessen (úgy mint osztaléknál pl.) szja-t vagy ehót? Kell-e ezt az szja-bevallásában feltüntetni, ha megvalósul az ügylet, és készül egy szerződés, mely tulajdonbejegyzésre kerül a földhivatalnál? Tehát a kérdésem a tulajdonosok vagyonszerzésére vonatkozik. Köszönöm a választ. Tisztelettel: Sné Marianna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték