Ajándékozás Kérdés
Tisztel Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha a szülő ingatlant ajándékoz a feleségnek, a férj jogosultságot szerez-e vagy az csak az ajándékozotté lesz? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztel Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha a szülő ingatlant ajándékoz a feleségnek, a férj jogosultságot szerez-e vagy az csak az ajándékozotté lesz? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2013. év folyamán a kft. tulajdonosa beapportált egy ingatlant a cégbe, ami által a jegyzett tőke megnövekedett (társasági szerződés módosítás, cégbírósági bejegyzés, ingatlan-nyilvántartás, könyvvizsgálói vélemény, minden megvolt). Az ingatlant nyilvántartásba vettük, értékcsökkenés alá vontuk. Az ingatlan értékesítésre került a későbbiekben. A kérdésem az, hogy kellett volna társasági szerződést módosítani emiatt? Az ingatlant kevesebbért tudtuk eladni, mint a könyv szerinti értéke. Az ügyvéd szerint igen, mert kevesebbet kaptunk érte, mint amilyen értéken apportálásra került. Mivel forgalomképes eszközt kaptunk apportként, ami a mi tulajdonunkba került, mi szabadon rendelkezünk/tünk felette, ezáltal szabadon értékesíthettük is. Illetve az apporttal a tulajdonosnak megnövekedett az üzletrésze Ft-ban. Nem értem, hogy miért is kellene az apport értékesítése miatt (hiába volt veszteséges az eladás) társasági szerződést módosítani. Válaszát, észrevételét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk mint közszolgáltató bérelt ingatlan (pincehelyiség) bérbeadását tervezi elsősorban tánciskolák számára. Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésének m) pontja nem tekinti adómentesnek a sportolást szolgáló ingatlan bérbeadását, ugyanakkor a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a 88. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása hiányában az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása adómentesnek tekinthető. Az ilyen jellegű ingatlan bérbeadása tehát adómentes vagy adóköteles szolgáltatás? Mi lenne akkor, ha nem mint közszolgáltató adnánk bérbe az ingatlant?
Az adóalanynak 3 lakása van. Ebből kettőt Airbnb keretében ad ki átalányadózással, egyet pedig hosszú távra. Lehetséges ez? Ha igen, akkor a 8 milliós áfa határba csak az átalányadózás bevétele számít be vagy hozzá kell adni a hosszú távú, egyébként áfamentes bevételt is? Szükséges-e pénztárgép használata, ha igen, akkor csak az egyik vagy mindkét tevékenységhez? Válaszukat köszönöm.
T. Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa saját ingatlanját hasznosításra ingyenesen átengedi a kft.-nek. Milyen dokumentumok kellenek ehhez, és kell-e valamelyik félnek valamilyen adót fizetnie? Segítségét köszönöm, Ildi
Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásba bejegyzetten haszonélvezettel rendelkező apa egy harmadik személy tulajdonában levő ingatlant ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjból származó jövedelmet megosztja a fiával. Apa és fia a megosztásról és a közösen történő bérbeadásról külön szerződést kötött. A bérleti szerződésben szerepel a fiú is mint bérbeadó. Mire kell figyeljenek, hogy a megosztás minden szempontból szabályosnak minősüljön? A bérleti szerződésben kell-e szerepeljen a fiú, mint bérbeadó?
Tisztelt Bartha László úr! Hivatkozva fenti kérdésemre 2018.01.28-án adott válaszára, az ügy pontos megítéléséhez az alábbi kiegészítést teszem. Ennek ismeretében szíveskedjék válaszát kiegészíteni. Az anyavállalatnál az alábbi költségek merültek fel nagy vonalakban: Víz-szennyvíz közműfejlesztés, az értékesítéssel foglalkozó ügyvezető bére és járulékai, jogi tanácsadások díja, terep rendezés költségei, Vízjogi engedélyek, építési vázrajz, kerítésanyag, szennyvíz nyomócső, ivóvíz és szennyvízvezeték-építés. A vállalkozás úgy döntött, hogy az összes felmerült költségét megtérítteti a leányvállalattal az értékesített telkek arányában. Véleményem szerint komplex szolgáltatás nyújtás történik és a fordított adózás alkalmazásnak feltételei adottak. Várom szíves véleményét. Köszönettel Németh Tamásné
Tisztelt Szakértő! hivatkozva az alábbi kérdésemre, megadom az Ön által kért kiegészítő adatokat: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_24_Adoszamos_maganszemely_vjb Lakóingatlan bérbeadásáról van szó, amit a bérlő munkahelye kíván elszámolni, ha jól tudom, lakhatási támogatásként. Ennek tükrében várom a feltett kérdéseim megválaszolását! Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. februárban vett egy raktárépületet, nem továbbértékesítési céllal, vállalkozási tevékenységéhez. Az áfát levonásba helyezte. "Kinőtte" a raktárépületet, ezért eladja, és újat vásárol. Kérdésem: milyen áfával tudja továbbadni (fordított áfa vagy áfamentes...)? Ha adómentes, akkor a figyelési időszak – 240 hónap – miatt kell-e korrekciózni a levont áfát? Ha fordított áfásan adja el, akkor be kell-e jelentkezni, hogy adókötelesen adja el az ingatlant? Ezt a bejelentkezést csak decemberben lehet megtenni vagy év közben is van rá lehetőség? Fel kell-e vennie a tevékenységi körbe az értékesítés Teáor számát (6810)? Ha fordított áfásan adja el, akkor mind a két félnek – az eladónak és a vevőnek – be kell jelentkezni az adókötelezettség alá ingatlanértékesítés tekintetében? Várom szíves válaszát! Üdvözlettel. G
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy ingatlanöröklés esetén hogyan és mennyi szja-t kell fizetni?
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál igazoltan felmerültek. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja e jövedelme utáni adóját.
http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_22_Ceges_ingatlan_elajandekozasanak__ewi Ezen az URL címen kapott válaszra hivatkozva szeretnék még egy kérdést tisztázni. Korábbi kérdés-válaszokat böngészve olyan állásfoglalást is találtam, ahol a szakértő szerint 15%-os szja-t kell megfizetnie a magánszemélynek a cégtől ajándékba kapott ingatlan szokásos piaci értéke után az Szja törvény 4. §-ára hivatkozva. Ebben esetleg tudna-e még segíteni? Köszönettel: Szűcsné
Egy magánszemély ingatlant szeretne bérbe adni. A bérlő magánszemély, számlára nem tart igényt, a bérbeadó átvételi bizonylatot tervez kiállítani a bevételről. Viszont a bérbeadó magánszemélynek van adószáma, amit sok éve nem használ (nem egyéni vállalkozó és ingatlanra áfakötelezettséget nem választott). Ebben az esetben köteles a magánszemély az adószáma alatt végezni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Illetve milyen plusz kötelezettséggel jár? (Például számlaadás?) Van különbség a kérdés megítélésében, ha lakásról vagy garázsról van szó? Köszönöm!
Tisztel Szakértő! Ingatlanvásárlás esetén az ügyvezető 30 százalékban, a felesége 70 százalékban szerezne tulajdont. A kft. adhat-e munkáltatói kölcsönt az ügyvezető részére (kb. 2 500 000 forintot), melyet később elenged? Ha igen, mi a menete? Az ingatlant a kft. fogja visszabérelni telephelyként. Ez befolyásolja-e a munkáltatói kölcsönt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől