687 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy magánszemély, akinek a munkaviszonyból származó jövedelme 2,5 millió forint, ezután a szocho meg lett fizetve. Ezen kívül van még 800 ezer forint jövedelme ingatlan-bérbeadásból. Ez összesen: 3,3 millió forint, mint összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezen kívül kapott még 1,5 millió forint osztalékot. A szociális hozzájárulás felső határa: 3 millió 576 ezer forint. Úgy olvassuk, hogy a szocho felső határánál az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell figyelembe venni. Tehát olyan jövedelmet is bele lehet venni, amely után nem fizettek szociális hozzájárulási adót? Jól értelmezzük? Köszönjük szépen a segítséget!

2020.03.19.

Ingatlan-bérbeadás és járulékos költségek számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos, nem áfás magánszemély raktárhelyiséget ad bérbe cégünknek. A bérbeadó 10%-os költséghányad választásáról nyilatkozott. A szerződés szerinti bérleti díj euróban került megállapításra. A bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat euróban, a számlán csökkentő tételként feltünteti euróban a bérleti díj 90%-ának a 15%-át. A bérleti szerződésnek megfelelően a bérlő fizeti az ingatlan rezsidíját (almérő alapján), és az építményadót a bérbeadó forintos számlája alapján. Jól értelmezzük-e hogy az szja-törvény 17. paragrafusának 3a bekezdése nem alkalmazható az áthárított építményadóra, és ezen tétel 90%-ának a 15%-át kifizetői szja-ként le kell vonnunk? Helyesen milyen megjegyzéssel kell a számlán szerepeltetni az áthárított építményadót, és ezt a sort a bérlőnél milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? Helyesen jár el a bérbeadó, amikor a számláján feltünteti csökkentő tételként az szja-t? Kifizetőként az eurószámla szja-alapjának forintosításánál alkalmaznunk kell az szja-törvény 6. § (4) bekezdésének a) pontját?