Pénzügyi törvényjavaslat-csomag az Országgyűlés előtt

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés mai ülésén megvitatta az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot, a kormány szerint a cél a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése.

Kármán András pénzügyminiszter expozéjában kiemelte: a pénzügyi rendszer szabályozása visszatérő témája az Országgyűlés munkájának, hiszen egy olyan szektorról van szó, amely egyszerre szembesül új gazdasági, technológiai és szabályozási kihívásokkal. Emellett az európai uniós jogalkotás ezen a területen különösen intenzív, ami szükségessé teszi a hazai szabályozás folyamatos aktualizálását és az uniós normákhoz való igazítását – mutatott rá.

Hangsúlyozta: a törvényjavaslat – amely társadalmi egyeztetésen is átesett –, több pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, elsődleges célja az Európai Unió új szabályainak átültetése, a magyar pénzügyi rendszer átláthatóságának és stabilitásának erősítése, valamint a gazdaság versenyképességének növelése.

A miniszter kifejtette: a törvényjavaslat egyik legfontosabb területe a tőkepiaci szabályozás jogharmonizációból eredő korszerűsítése. A javaslat egyszerűsíti a kisebb volumenű nyilvános értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó szabályokat – mondta.

Megjegyezte: a szabályozás célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben jelenhessenek meg a tőkepiacon és könnyebben vonhassanak be fejlődésükhöz szükséges forrásokat.

Kármán András közölte: a javaslat másik fontos célja a pénzügyi stabilitás további erősítése, ezért új kockázatkezelési kötelezettségeket ír elő a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az érintett intézményeknek részletes terveket kell készíteniük e kockázatok nyomon követésére és csökkentésére – magyarázta.

Kitért rá: a javaslat lényeges eleme a piacok tisztaságának és a befektetői bizalomnak a megerősítése is, ennek érdekében pontosítják a piaci visszaélésekhez kapcsolódó felügyeleti és szankcionálási szabályokat.

Szintén jelentős előrelépést jelentenek a befektetési kutatásokra vonatkozó új jogharmonizációs célú szabályok: a jövőben világosan elkülönülnek egymástól a befektetőknek készített független elemzések és a kibocsátók által támogatott kutatások – mondta. Hozzátette: ez növeli az átláthatóságot, erősíti a befektetői bizalmat és segíti, hogy a megtakarítók megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni.

Tisza: meg kell erősíteni a pénzügyi szektor stabilitását

Polgár György, a Tisza vezérszónoka kiemelte: a javaslat nemcsak a jogharmonizációról, hanem arról is szól, hogy a magyar pénzügyi rendszer képes-e lépést tartani a 21. század tempójával. A pénzügyi szektor stabilitása nem magától értetődő, és ha nem erősítik meg időben a szabályokat, mások döntik el helyettünk, hogy miként működik a magyar tőkepiac – vélekedett.

Kiemelte: a javaslat célja az erősebb felügyelet, a tisztább felelősségi viszonyok megteremtése, de fontos emellett a pénzügyi stabilitás biztosítása, az átláthatóbb tőkepiac létrehozása is. A befektetési kutatások szabályozását meg kell tisztítani, hogy ne legyenek félrevezető anyagok – mondta. Közölte: a magyar cégek érdeke a tiszta és kiszámítható szabályok megteremtése. Hangsúlyozta: aki a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, a befektetők védelmét és a vállalkozások növekedését fontosnak tartja, az támogatja ezt a javaslatot.

Fidesz: jogharmonizációs javaslatról van szó

Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka elmondta: valóban egy jogharmonizációs előterjesztésről van szó, amelyet a korábbi kormány készített elő. Jelezte: az előterjesztést támogatják.

A politikus a javaslattól függetlenül két aggodalomra adó kormányzati lépést nevezett meg: az egyik a jelzáloghitelek kamatstopjának szeptember 30-i határidővel tervezett kivezetése, amely szerinte 216 ezer hitelszerződést érint, a másik pedig a vendégmunkások ügye, amelyet szerinte megpróbálnak egybemosni az illegális migránsokkal. Kellő óvatosságot javasolt ezekben az ügyekben.

KDNP: a javaslat a tőkepiacok vonzóbbá tételét célozza

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta: fontos, jogharmonizációs javaslatról van szó, amely nyolc törvényt módosít, és a tőkepiacok vonzóbbá tételét célozza. Szerinte erre nagy szükség is van, mert az Európai Unió gazdasági teljesítménye az utóbbi években a világ más gazdasági erőcentrumaihoz képest zuhanórepülésben van, az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest az EU térvesztése teljesen nyilvánvaló. Ez többek között a tőkepiacok működéséből is adódik - jelezte.

Tisza: minden olyan intézkedést támogatni kell, amely egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a kkv-k finanszírozását

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője arról beszélt: a magyar gazdaság gerincét a kis- és közepes vállalkozások (kkv) adják, amelyek több mint egymillió embernek adnak munkát.

Fontos, hogy ezek a vállalatok növeljék a termelékenységüket, azonban ma idejük jelentős részét fordítják adminisztrációra.

Arra is a rámutatott: a kkv-k 40 százalékának 65 év feletti a tulajdonosa, nincs megoldva az utódlás. Megjegyezte: vannak olyan politikai pártok, amelyek hasonló problémával küzdenek.

Hangsúlyozta: a térség országaiban, például Lengyelországban, Csehországban, Észtországban és Romániában a növekedni akaró kkv-k előtt nyitva áll a tőkepiac kapuja, miközben Magyarországon a vállalkozások többsége szinte kizárólag hitelből próbál fejlődni. Ezért minden olyan intézkedést támogatni kell, amely egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a finanszírozást – jelezte.