Tisztelt Szakértő! Cégünk (gyártó cég), mely külföldre (EU-n belülre és kívülre is) értékesít. Most lenne egy magyarországi vevőnk (kereskedelmi cég), mely szintén külföldre értékesít. Amennyiben cégünk intézi közvetlenül a szállítást is a magyarországi vevőnk vevőjének (EU-n belülre), akkor milyen módon állítsunk ki számlát az új magyarországi vevőnk felé? És hogyan állítsuk ki, ha az EU-n kívülre történik ugyanez? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! „B” magyar vállalkozás (rendelkezik EU-s adószámmal), harmadik országbeli „A” partnerétől rendel terméket. Ezt a terméket értékesíti „C” horvát (rendelkezik EU-s adószámmal) partnerének. A terméket az „A” harmadik országbeli eladó fuvarozza közvetlenül a „C” partnernek. „B” vállalkozás „C” partnerétől előleget kért, és kapott. Kérdésem az lenne, hogyan történjen a számlázás az „A” és „B” között, valamint „B” és „C” között. Előre is köszönöm a segítséget.
A magyar vállalkozásnak az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban hol és hogyan kell szerepeltetni azt az ügyletet, melynek során egy EU-tagállamból vásárolt terméket az eladó nem a magyarországi vevő vállalkozásnak, hanem közvetlenül a kínai vevőnek szállítja? A magyar vállalkozás az EU-s partner vevője, a harmadik országbeli partnernek eladója.
Tisztelt Szakértő! Cégünk konzultációval foglalkozó munkatársa kiutazna Moszkvába előadásokat tartani egy ottani céghez. Hogyan kellene helyesen kiállítani a bevételi számlánkat? Gondolom, áfa nélkül, hiszen a teljesítés helye Moszkva. Kell-e illetőségigazolást kérni a partnertől? Kell-e valamilyen egyéb megjegyzést írni a számlára, esetleg hogy ÁFA TERÜLETI HATÁLYÁN KÍVÜL, vagy fordított adózás vagy bármi mást? Ha igen, akkor gondolom azt idegen nyelven is rá kell írni. Az áfabevallásban hol kell ezt a bevételt feltüntetni? Köszönöm szépen a segítségüket és tájékoztatásukat!
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött egy horvát (közösségen belüli) céggel, termékvásárlás tekintetében. Viszont az áru Szerbiából (közösségen kívülről) érkezik közvetlenül Magyarországra. A fuvarozást a mi cégünk (magyar) rendelte és szervezi meg. Cégünk levámoltatja az árut, importként kezeli, viszont a horvát EU-n belüli cégtől kapunk egy közösségi adószámos számlát. A horvát cég azt mondja, ezt más cégekkel is így csinálják, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az áru kinek a tulajdonát képezi. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfabevallásban és számvitelileg hogyan kezelhetem? Van egy áru, melyet levámoltat cégünk, kifizetjük az áfát, kapunk vámhatározatot és van egy közösségen belüli számlám! Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy szingapúri megrendelőnek gyárt le kiállítási installációt (fából készült stand és pavilon), amelyet ügyfelünk egy párizsi kiállításon használ fel, azaz nem hagyja el az unió területét a termék. Lehet-e a termék értékesítését áfamentesen számlázni? Illetve milyen egyéb körülmények figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy az áfakérdést (mentes vagy áfaköteles-e az értékesítés) eldönthessük:
Nemzetközi tudományos konferenciát szervez cégünk (magyar cég, külföldön sehol nincs adószáma és telephelyes sem), amelynek a a helyszíne Horvátországban lesz. A szolgáltatás az áfatörvény 42. paragrafusa szerinti tudományos rendezvényre való belépést biztosítja (és az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások). Teljesítés helye: Horvátország Résztvevők köre: EU adóalanyok és 3. országbeli adóalanyok EU nem és 3. országbeli adóalanyok Bevétel: regisztrációs díjak Kiadások: a.) Horvátországban felmerülő költségek (étkezések, terembérlet, turisztika stb.) b.) a rendezvény előkészítésével kapcsolatos és Magyarországon felmerülő költségek (például postaköltség, nyomdaköltség, irodaszerek stb.) Kérdések: 1.) a fenti esetben a regisztrációs díjak áfakulcsa hány százalék? 2.) a fenti esetben a beérkezett számlák áfa-visszaigénylése hogyan történik? Kiadások: a.) Horvátországban felmerülő költségek (étkezések, terembérlet, turisztika stb.) b.) a rendezvény előkészítésével kapcsolatos és Magyarországon felmerülő költségek (például postaköltség, nyomdaköltség, irodaszerek stb.) Szükséges-e cégünknek Horvátországban adószámot igényelni, illetve a rendezényre való belépést biztosító szolgáltatás számlázása áfávaal vagy áfa nélkül történik a fent felsorolt esetekben? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég árut értékesít külföldre. A számlán a vevő egy svájci illetőségű cég, de a számlán "megjegyzésként" szerepel a szállítási név és cím, mely uniós tagállamban van, és ismert ennek a cégnek az uniós adószáma is. A kérdésem, hogy ez harmadik országbeli értékesítésnek számít, vagy uniósnak, és ebben az esetben szerepeltetni kell-e az A60-as bevallásban? Köszönöm válaszát előre is. Szombathy Istvánné
Tisztelt Szakértő! A "Ker" Kft. EU-n kívüli vevőnek értékesített. A számlát 0 százalékos áfával állította ki a vevő felé. A magyar exportőr (akit a vevő bízott meg) a kiléptetést követően az alábbi bizonylatokat adta át a "Ker " Kft.-nek: kiviteli kísérőokmány, kiléptetési igazolás, kiviteli tételjegyzék, saját "számlája" másolata. Mindegyik okmányon feladóként az exportőr szerepel, valamint az általa kiállított számla sorszáma. Ezen a számlán (összesítőn) az áruk felsorolása mellett van csak feltüntetve "az eladó cég megnevezése oszlopban" a "Ker" Kft. neve (a számla száma nélkül), a számla kb. 400 tételéből az ő 60 tétele mellett. Elegendőek-e a felsorolt okmányok, (főleg az exportőr számlájával), hogy a "Ker" Kft. értékesítési számlája 0 százalékos maradjon?
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó adóalany belföldi adóalany számára számlázni szeretne nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó termék (harmadik ország területére vámhatóság által kiléptetett, illetve harmadik ország területéről vámhatóság által beléptetett termék) fuvarozási szolgáltatását. Helyesen jár el, ha áfamentes szolgáltatásként számlázza a szolgáltatás értékét az áfatörvény 74-75. §-a, illetve 102. §-a alapján, és ezen teljesítések értékét az áfabevallás 1. sorában tünteti fel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Címszavakban röviden összefoglalnám a kérdést. Magyar cég Kínából (kínai) terméket értékesít Amerikába. A termék a Kína-USA útvonalon kerül a vevőhöz, Magyarország érintése nélkül. Hogyan kell ebben az esetben számlázni, áfásan vagy áfamentesen? Köszönöm!
Grúz család magyarországi tartózkodási engedéllyel él Budapesten, négy iskolás korú gyermekkel. Taj számmal rendelkeznek, családi pótlékot nem igényeltek. Az apa jövedelme Dubaiból származik, Magyarországon adóköteles. Igénybe vehetnek-e gyerekkedvezményt a személyi jövedelemadózásban? Győri István
Tisztelt Szakértő! Használtautó-kereskedéssel foglalkozó kft. autót vásárol Az unióból, kereskedőtől vásárolja a személygépkocsit, az értékesítés során az uniós partner különbözeti áfa szerint állítja ki az autóról a számlát. Ezen értékesítéshez kapcsolódóan ügyintézési díjként szolgáltatást számláz le, de ezt már közösségi áfa szerint közösségbe nyújtott szoltáltatásként. A magyar kereskedő szemszögéből ezt a beszerzést az autó "rendezi", tehát különbözeti adózással lesz értékesíthető. Mi lesz a sorsa az ezen autóhoz igénybevett termékek, szolgáltatások áfájának: – igénybe vett uniós szolgáltatás (normál uniós vagy csak fizetendő) – Magyarországon vásárolt, ezen autóhoz szükséges alkatrész áfája (például gumiabroncs) – Magyarországon igénybevett szolgáltatás áfája (például műszaki átvizsgálás) – Az eladásra felkészítéshez szükséges utak üzemanyagáfája – Harmadik országból behozott termék (például alkatrész). Ezek mind ahhoz szükségesek, hogy az autó értékesíthető legyen. Segítségét ezúton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem az áfatörvény 45/A § c) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújt NEM adóalany részére. Hogyan, milyen áfatartalommal kell kiállítani a számlát, ha a megrendelő harmadik országban (például USA) telepedett le, ott rendelkezik állandó lakcímmel? Az EU-ba történő számlázással (MOSS) tisztában vagyok. Előre is köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték