447 találat a(z) harmadik ország cimkére
Pénzdíjas nemzetközi sportverseny
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon lebonyolított (országos sportszövetség által alapszabálya szerint szervezett) hivatalos nemzetközi sportversenyen az első tíz helyezett pénznyereményt kap, a kiírásnak megfelelően. A nyertesek majdnem mind különböző illetőségű állampolgárok (német, dán, olasz, amerikai, orosz, osztrák, portugál, svájci, magyar, azeri, szerb). Mely esetben kell, vagy nem kell levonni a személyi jövedelemadót, kell-e járulékot, ehót fizetni? Esetleg még milyen adókat, járulékokat és milyen mértékben kell fizetni az általuk kapott pénzdíjazás után? Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni egy olyan illetőségű versenyzővel, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről nemzetközi egyezmény van? Hogyan kell eljárni EU tagállambeli versenyző esetén, illetve nem EU tagállambeli esetén? Ha le kell vonni a személyi jövedelemadót és mint kifizető fizetni kell az ehót, a 08-as bevallásban adóazonosító hiányában lejelenthető-e a NAV felé? Megfelelő eljárás-e, ha a külföldi versenyző személyi okmányait a pénznyeremény kifizetésekor lemásoljuk és ügyintézőnk utólag a NAV ügyfélszolgálatán megképezteti az adott külföldi magánszemély adóazonosító jelét? Kérdésem továbbá, hogy a személyi jövedelemadó levonása alól mentesül-e a magánszemély, ha lenyilatkozza, hogy a saját országában adózza le a nyereményt? Ha mentesül az szja alól, akkor a kifizetőt sem terheli eho-kötelezettség?
Munkavállalás külföldi lakcímmel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem: kell-e bejelentett magyar lakcímmel rendelkeznie annak a dolgozónak, aki 3. ország határmenti településéről jár át dolgozni határmenti magyar településre. (Adóazonosító jellel és TAJ számmal már rendelkezik). Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cséva
Alanyi mentes bevétel átlépése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes kft. az USA-ba számlázott ki árbevételt 9 millió forint értékben, szolgáltatást. Ebben az esetben a kft. belép az áfakörbe, ez bele tartozik-e az alanyi mentes határba? És ha közösségbe számláz ki, akkor ugyanúgy beleszámít? Várom válaszukat. Köszönöm
Proforma és végszámla anyag számlák külföldről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldről kapott proforma és végszámla anyag számlákat mikor (milyen teljesítés időponttal) rakjuk be az áfabevallásba és melyik sorokba? Vannak EU-s és 3. országból vásárolt anyagok is. Ezekre először proforma számlát kapunk, ami előlegbekérő (például 30 százalék), a cég ezt átutalja, de a magyar szabálytól eltérően a külföldiek soha nem hajlandók ezután előlegszámlát kiállítani a pénz beérkezése dátumára. Az előleget akkor nem tesszük be az áfabevallásba? És az anyag beérkezésekor (tehát nem is a végszámla dátumakor) tesszük be az áfabevallásba? És melyik sorokra ha EU-ból jön és melyikre, ha 3. országból? (Plusz ha mondjuk EU-s és nem tudunk közösségi adószámot, akkor melyik sorokra?)
Termékértékesítés unión kívülre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Unión kívülre értékesített gép esetén a megrendelő azt kéri – lehet, hogy a fizetendő vámja miatt –, hogy a számlán külön értékkel szerepeljen a gép tényleges ára, a külföldi helyszíni üzembe helyezés, a dokumentációkészítés költsége. Ilyet sosem szoktunk tenni, de lehetséges-e? Milyen tevékenységnek számít az általunk gyártott gép megrendelő telephelyén történő üzembe helyezése, és milyen tevékenység a gép dokumentációjának elkészítése. Hogyan néz ez ki az áfában? Válaszát előre is köszönöm.
Kereskedelmi tevékenység áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelünk, egy kereskedelmi társaság (kft.) az USA-ból és az EU-ból rendel árut, amelyet közvetlenül a vevőjéhez fuvaroztat (amely szintén egy magyar kft.). A magyar kereskedő helyesen jár-e el, ha mindent áfával számláz a belföldi vevőjének, függetlenül attól, honnan szállítják a beszerzett árut a magyar vevőhöz? Mi úgy gondoljuk, hogy a kereskedelmi kft. importál, illetve az EU-ból szerez be, amely egy-egy önálló ügylet, csakúgy, mint az értékesítései a belföldi vevőnek, amelyeket csak áfásan teljesíthet. A számlázás is így történik: a kereskedelmi kft.-nek a külföldi (USA- és EU-beli) szállítók számláznak (itt a szállítási cím pedig a kereskedelmi kft. vevője), illetve a kereskedelmi kft. számláz a belföldi vevőjének, árréssel növelt értékben. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Külföldi társaság magyar adószámmal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk megbízást kapott áruszállításra Magyarországról harmadik ország területére. A fuvart egy harmadik országbeli alvállalkozóval végeztettük el. Megbízónk a számlát egy külföldi társaság címére, de annak magyar adószámára kéri kiállítani. Továbbszámlázható-e így a fuvar? Mentesen számlázható? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetnünk az általunk kiállított, és mely sorban az alvállalkozó által kiállított számlát? Előre is köszönöm válaszát!
Harmadik ország részére számlázás
Kérdés
Kedves Szakértő! Az alábbi problémához szeretném kérni szíves állásfoglalását. Vevői számlát (szállásdíj) kell kiállítani harmadik (nem EU-s) ország vállalkozása felé, nem rendelkezünk a vállalkozás adószámával és a számla áfaösszege meghaladja a 100 ezer Ft-ot. Kérdés, hogy hogyan kell a számlát kiállítani (áfásan, áfa nélkül?), és az áfabevallásban hogyan kell megjeleníteni? Válaszát előre is köszönöm. Varró Mária
Így intézheti elektronikusan vámbefizetéseit
Cikk
Milyen előnyei vannak annak, ha a vámfizetést elektronikusan intézi? Milyen kötelezettségeknél és milyen bankok közreműködésével alkalmazható az eljárás? A NAV tájékoztatóját ismertetjük.
Szolgáltatásnyújtás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi bt. sportszolgáltatást nyújtana harmadik országba. A szolgáltatásnyújtás teljesítésének helye külföld lenne. A számlát áfa felszámítása nélkül kell kiállítanunk? Milyen igazolást szükséges beszerezni a külföldi partnertől ez esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Áfakörön kívüli szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar adóalanyként külföldi és belföldi székhellyel rendelkező adóalany részére is végzünk szolgáltatást. A szolgáltatás maga eszközbérbeadás napi, heti, esetleg pár hónapos időintervallumra. EU-n belülre és EU-n kívülre is számlázunk. A kérdésem, hogy helyesen tüntetjük fel az EU-n kívülre kiállított számlán az áfakódnál, hogy "Áfakörön kívüli", illetve megjegyzésben feltüntetjük, hogy "Áfatörvény területi hatályán kívüli teljesítés"? Vagy maga az áfakörön kívüli fogalom pontosan ezt akarja jelenteni egy fokkal részletesebben? Előre is köszönöm.
Harmadik országba, illetve közösségbe nyújtott szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Világháló portál szolgáltatást (6312) nyújtó cég vagyunk. Kérdésem, hogy harmadik országba történő szolgáltatásunk áfamentesnek számít-e? Az uniós tagországban lévő ügyfeleknek nyújtott ugyanezen szolgáltatás áfaköteles-e? Magánszemélyeknek nyújtjuk a szolgáltatásunkat és nem adóalanyoknak. Az uniós értékesítésnek, úgy tudom, tagállamonként valamilyen összegkorlátja is van, ami felett be kell jelentkezni az adott ország adóhatóságához. Köszönettel: Garai Gábor
Harmadik országbeliek munkavégzése
Kérdés
Magyarországi székhelyű vállalkozás Kazahsztánba kiküldetéssel foglalkoztatna ukrán állampolgárokat. Kell-e tartózkodási, munkavállalási engedélyt kérni számukra? Van-e valami más különleges kötelezettsége a vállalkozásnak, vagy mint munkavállalókat számfejti, és jelenti a 08-on? Segítségüket előre is köszönöm
Háromszögügylet EU-n kívüli partnerrel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya
Harmadik országból történő fuvarozás áfa-megítélése
Kérdés
Adott egy magyarországi fuvarozó vállalkozás, aki a magyar megrendelője részére harmadik országból fuvaroz Magyarországra különböző termékeket. Indulás: Magyarország (üresen), célország Európa, de nem EU-tagország (itt felrakodás), visszaút (rakománnyal) Magyarország. A szállított termékek, vámáru-megjelölésűek. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a magyar fuvarozó áfamentesen számláz a magyar megbízójának? Várom megtisztelő válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
