Harmadik országbeli magánszemélynek történő értékesítés esetén van-e bejelentési kötelezettség, ha az ellenérték akár 2 millió forintot meghaladó? Vegyi árukról van szó, és megkapja a cég a CMR okmányokat. Valamint jogos-e, ha 0 forintos áfával számláznak?
Kérdésünk, hogy az alábbi áruértékesítési ügyletnél mikor állíthat ki áfa nélküli számlát és mikor köteles áfás számlát kiállítani az áru gyártója? Az áru értékesítője (gyártója) kiszámlázza egy Magyarországon bejegyzett vevő (exportőr kft.) részére (amely exportőrként van feltüntetve a növényegészségi okmányokon) az általa előállított terméket, mely árunak a megrendelője, címzettje egy harmadik országban bejegyzett társaság. A vámolást külön megbízás alapján egy szállítmányozó társaság végzi, annak igazolása alapján az áru ténylegesen elhagyja az országot és leszállításra kerül a harmadik országban bejegyzett címzett részére. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy ha egyéni vállalkozó ügyvéd (egyszeres könyvvezetéssel és általános forgalmi adós státusszal) számláz svájci megbízó felé jogi szolgáltatást, akkor arra vonatkozik-e különleges szabály, vagy lehet 0 százalék áfával számlázni? Segítségét előre is köszönöm!
A külföldi jogviszonnyal is rendelkező személy magyarországi biztosítási kötelezettségének megállapítása általában rutinszerűen történik, ugyanakkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyes magyarországi ellátásokra jogosultságot, illetve a vállalkozóként történő biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget miként érinti a külföldön fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony.
Harmadik országbeli magánszemély haszonbérbe adott termelőberendezés havi díja után hogyan adózik? Ki állapítja meg az adót, az előleget ki fizeti?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik, a szolgáltatás nyújtása Magyarországon történik. Harmadik országbeli adóalany vette igénybe. Mi áfamentesen állítjuk ki a számlát, kérdésem volna, hogy helyesen járunk-e így el? A vevőtől kell kérni egy igazolást, hogy adóalany az ottani adóhatóságtól? A számlára kell ráírni valamit a fordított áfán kívül? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújt (rendezvényszervezés) egy harmadik országbeli cégnek. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Kérdésem volna, ha a vevő rendelkezik olyan igazolással, amely bizonyítja hogy ő adóalany, gazdasági tevékenységet folytat, akkor mentesen számlázunk, ha nem, akkor áfásan? Válaszát megköszönve: Lívia
Tisztelt Szakértő! Általánosságban szeretnék a kérdésemre választ kapni: Ha egy magyar adóalany (kft.) eszköz javítását végzi Magyarországon egy gyárban, és ezt a szolgáltatást például egy Japánban bejegyzett cég rendeli meg, aki kifejezetten kéri, hogy áfát ne számlázzunk, hiszen harmadik országbeli adóalany, akkor ezt megtehetjük-e, vagy mit kell vizsgálni annak érdekében, hogy helyesen járjunk el? Ugyanez a kérdés, ha ez a megrendelő EU-s cég, EU-s adószámmal? A NAV 29. füzete szerint a teljesítés helye a cég gazdasági letelepedésének helye. Magyarán, ha van illetőségigazolásunk, akkor számlázhatunk "reverse charge" eljárással? Fontos, hogy a javítási szolgáltatást belföldön végezzük. Köszönöm előre is!
Ügyfelünk Kínából szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagot. A termékbeszerzést terhelő vámot és importáfát vámletétszámláról történő átvezetéssel egyenlíti ki. Az import fuvarparitását tekintve általában vagy FOB vagy CIF. Ezekkel a számlákkal kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a számla kiállítását követően adott esetben több hónapon keresztül is úton van az áru. – A számlát milyen árfolyamon kell könyvelni (ha például a számla kelte 02.10., a berakodás (BL) dátuma 03. 01. és a vámkezelés dátuma 04.12.)? – Mint harmadik országos importbeszerzést, ezt a számlát melyik áfabevallási időszakban kell helyesen jelenteni (számla kelte, BL dátum, vagy a vámhatározat kelte) a 65-ös bevallásban? Illetve előfordul-e, hogy az import beszerzés és az importáfa eltérő bevallási időszakban kerül a jelentésbe? Az importáfa visszaigénylése – mivel vámletétről teljesül a kifizetés – ezért mindig az átvezetés dátumával azonosan kerül könyvelésre, illetve kerül visszaigénylésre. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Megrendelést kaptunk egy Egyesült Arab Emirátusokban letelepedett adóalanytól, aki az általunk gyártott terméket németországi címre szeretné szállíttatni. Az áru fuvarozását az eladó szervezi. A termék további sorsáról nincs tudomásunk. Ez megfelel-e az exportértékesítés kritériumának? CMR-okmány szerint a vevő Németországban veszi át a terméket.
Konzultációs kérdőívet készített az Európai Bizottság az uniós exportőrök számára tervezett e-segédletről – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adóz- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.
2018.06.01. feltett számlaadatok kérdésemnél számomra nem egyértelmű, a kapott válasz szerint az EU-n belüli és a harmadik ország részére nyújtott szolgáltatás esetében is fel kell-e tüntetni a számlán a "teljesítés helye az áfa területi hatályán kivüli" szöveget. Az EU-s szolgátatás miért területi hatályon kivüli?
A tapasztalatok szerint a külföldre utazók többsége tisztában van a kiviteli szabályokkal, ám azokról érdemes a célország magyarországi nagykövetségén érdeklődni – mondta Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: Van egy katás egyéni vállalkozó, aki egyezményes országban van, vízummal. Ott tartózkodása alatt munkát végez, és ez után a katás egyéni vállalkozóként számláz egy magyar ügyfél számára, és szeretne elvállalni egy megbízást egy (az egyezményes másik országban) helyi ügyfél számára is. Maximum egy évig lesz a harmadik országban, ahonnan tovább utazgat más országokba. Hogyan kell adózási szempontból helyesen eljárni ebben az ügyben? Hol keletkezik neki az adófizetési kötelezettsége a magyar ügyfél számára végzett tevékenység miatt? Hol keletkezik neki az adófizetési kötelezettsége a helyi ügyfél számára végzett tevékenység miatt? Milyen feltételek mellett kell a magyar jövedelmet is a másik államban adózni (ha van ilyen)? Számlázhat-e a helyi ügyfélnek a magyar adószáma alól, ha a munkát máshol végzi? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték