Válaszol a NAV: gyakori kérdések az őstermelők járulékkötelezettségéről

Megosztás Tetszik

Kinek kell járulékbevallást benyújtani, mire kell figyelni a kitöltéskor, ki biztosított, ki nem, lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt? – egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ összefoglaló tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Mire kell figyelnie a biztosított őstermelőnek a 2017. I. negyedévi járulékbevallása kitöltésekor?

Minden biztosított őstermelő esetén a 2017. I. negyedévi járulék bevallás benyújtásakor már az új igazolvány számot kell feltüntetni a 1758-as nyomtatvány AZONOSÍTÁS (B) blokkjában. Külön figyelmet kell arra fordítani, hogy az új igazolványon a bal alsó sarokban szereplő kétszer 7 számkaraktert tartalmazó igazolvány sorszámából az első hét karaktert kell a bevallásba beírni.

Biztosított őstermelőnek minősül-e a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató?

A nagykorú nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató – feltéve, hogy máshol nem áll munkaviszonyban (nem egyéni vagy társas vállalkozó), és tanulószerződéssel sem rendelkezik – biztosított őstermelőnek minősül. A kiskorú nappali tagozatos tanuló csak akkor minősül biztosított őstermelőnek, ha az őstermelői tevékenységet egyedül folytatja (nem szerepel közös őstermelői igazolványon vagy családi gazdaságnak nem tagja).

Biztosított őstermelőnek minősül-e az az őstermelő, aki a munkaviszonya megtartása mellett, fizetés nélküli szabadsága alatt kap gyed vagy gyes ellátást, és az őstermelői tevékenységet személyesen is folytatja?

A gyed és gyes ellátásra tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt az érintett személy munkaviszonyában biztosítottnak minősül. Ez azt eredményezi, hogy mezőgazdasági őstermelőként a szóban forgó személy nem válik biztosítottá és ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy őstermelőként a tevékenységét folytatja-e, vagy sem.

Milyen esetekben minősül a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak, ha egyidejűleg gyed, vagy gyes ellátásban részesül? Kell-e annak a biztosított őstermelőnek járulékbevallást beadnia, akinek a megelőző évben őstermelői tevékenységből bevétele nem származott?

Azokban az esetekben válik a természetes személy mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá az említett ellátások folyósításának időtartama alatt, ha a  GYED ellátásra való jogosultságot a felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszony alapozta meg vagy a GYES ellátásra való jogosultságot alanyi jogon állapították meg. Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a 2017. évben egyáltalán nem kell járulékbevallást adnia. Ez alól kivételt jelent, ha a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű járulékalapot választott, mert ebben az esetben a járulék bevallásokat be kell nyújtani.

Kell-e annak a biztosított őstermelőnek járulék bevallást adnia, akinek a megelőző évben őstermelői tevékenységből bevétele nem származott?

Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a 2017. évben egyáltalán nem kell járulékbevallást adnia. Ez alól kivételt jelent, ha a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű járulékalapot választott, mert ebben az esetben a járulék bevallásokat be kell nyújtani.

Kezdő őstermelőnek tekinthető-e az az őstermelő, aki 2016. évben érvényes betétlappal ellátott őstermelői igazolvánnyal rendelkezett, de az új típusú igazolványát csak 2017. év elején kérelmezte?

Kezdő mezőgazdasági őstermelőnek tekintendő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A szóban forgó esetben a mezőgazdasági őstermelő nem minősül tevékenységet kezdőnek, mert 2016. évben már őstermelő volt.  A kérdés eldöntése során annak a körülménynek, hogy az érintett személy biztosított mezőgazdasági őstermelő volt vagy sem, nincs jelentősége. Arra azonban ügyelni kell, hogy abban az esetben, ha a természetes személy 2016. december 31-éig biztosított őstermelő volt, akkor a 17T1041-es nyomtatványon ki kell jelentkeznie a biztosítotti nyilvántartásból, majd az új igazolvány érvényességének első napjától a biztosítotti őstermelői minőség miatt ismételten be kell jelentkeznie.

Kezdő őstermelőnek tekinthető-e az az őstermelő, aki 2016. évben rendelkezett érvényes betétlappal ellátott őstermelői igazolvánnyal, 2016. évben már rendelkezett új típusú igazolvánnyal, de 2017. évre a betétlapját csak 2017. március 20-a után érvényesítette?

Az előző kérdéssel azonos módon kell ezt az esetet is elbírálni. A természetes személynek 2016. december 31-éig volt érvényes őstermelői igazolványa és értékesítési betétlapja. Amennyiben az új őstermelői igazolványhoz kapcsolódó értékesítési betétlap érvényesítésére csak 2017. március 20-a után  kerül sor, akkor a szóban forgó személy nem minősül tevékenységet kezdő őstermelőnek. Természetesen arra figyelemmel kell lennie, hogy amíg nem érvényesíti a betétlapot, addig nem minősül őstermelőnek sem, azaz  a biztosítotti státusz megszűnését és ismételt létesítését a 17T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni.

Magasabb összegű járulékalapot mikor választhat a biztosított őstermelő?

2017. évben a magasabb összegű járulékalapot nem csak az első negyedévi bevallásban lehet választani, erre a módosításra év közben (II-IV. negyedévi bevallásokban) is lehetőség van. A választás a tárgynegyedévi és az év hátralévő részében beadandó további negyedévi bevallásokra vonatkozik. A magasabb összegű járulékra vonatkozó döntést nem lehet módosítani, visszavonni, ez a nyilatkozata az adóévre szól. 2018. évben újra kell nyilatkoznia, ha ismételten magasabb összegben akarja a járulék alapját megállapítania. Az év közben biztosítottá váló őstermelő a magasabb járulékalapra vonatkozó választását az általa első ízben benyújtott járulék bevallásában teheti meg, ebben az esetben a választása a biztosítási jogviszony első napjától az adóév végéig szól.

Lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt annak az őstermelőnek, akinek az adott negyedévben személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelme nem keletkezett?

Igen. A mezőgazdasági őstermelők nem a tárgyévben megszerzett bevételük alapján fizetik meg a járulékaikat, ezért a tárgyévben megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a családi járulékkedvezmény érvényesíthetősége tekintetében nincs jelentősége. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek járulékfizetési kötelezettsége van, akkor - az egyéb feltételek fennállása esetén - nincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének.