A 2025. július 17-ei Magyar Közlönyben megjelent 203/2025. kormányrendelet egyes, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) összefüggő kormányrendeleteket módosít.
A török kormány dömpingellenes vámokat vezetett be több országból származó acélimportra, elsősorban a hazai gyártók védelmében. A legmagasabb vámtételek a kínai termékeket érintik, de az orosz, indiai és japán acélbehozatal is drágul. A lépés a növekvő globális kereskedelmi feszültségek közepette született – írja a Reuters nyomán a portfolio.hu.
Kanada hétfőn bejelentette, hogy 100 százalékos importvámmal sújtja a kínai gyártású elektromos járműveket. Ez megegyezik az Egyesült Államokban bevezetett vám mértékével, és amire a nyugati országok kormányai szerint azért van szükség, mert Kína állami támogatásokkal tisztességtelen előnyhöz juttatja saját gyártóit.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek. Az összehasonlító vizsgálatba 27 gin került be, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálaton is részt vettek. Az élelmiszerminőségi jellemzők vagy a címkéken szereplő jelölések 3 termék esetében nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért hatósági eljárás indult az érintett gyártókkal szemben – írja honlapján a Nébih.
Jól értelmezem-e, hogy a nyilatkozattal történő átvállalásnál abban az esetben, ha a körforgásos termék 65%-a kimegy külföldre, de a maradék 35%-ot belföldön adom el, akkor azután sem kell megfizetni az EPR-díjat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékának felel meg – ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb felméréséből.
Már csak kevesebb mint egy hónapig, 2024. június 30-ig van haladékuk a gyártóknak arra, hogy a kötelezően visszaváltási díjas termékekre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával hozzanak forgalomba az egyébként a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékeket. Az új szabályozásnak való megfelelés 50 forintos áremelkedést jelent majd termékenként, amit a fogyasztónak kell viselnie – hacsak vissza nem váltja a kérdéses italosdobozokat és -üvegeket – írja dr. Bereznai Henrik ügyvéd a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hírlevelében.
Az 1/2024. kormányrendeletet a Magyar Közlöny 2024. évi 2. számában hirdették ki január 9-én.
Magyarországon mintegy 200 ezer hektoliter pezsgő készül évente, aminek jellemzően 75-80 százaléka a magyar piacon kel el, exportra mintegy 35 ezer hektolitert szállítanak éves szinten a gyártók – közölte piaci körképe alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
A kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében a legnagyobb mértékű csomagolási hulladékkal érintett termékek visszagyűjtését szorgalmazó rendszer kerül kialakításra és bevezetésre. A vonatkozó 450/2023. kormányrendelet a Magyar Közlöny 2023. október 4-ei számában jelent meg – emlékeztet a Mazars hírlevele.
Segítséget szeretnék kérni az EPR-rendszerrel kapcsolatosan. Az MOHU oldalán az áll, hogy „2023. július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség”, vagyis csak a gyártóknak kell regisztrálni. Azonban itt az oldalon, azt az információt olvastam, hogy azokra is érvényes ez a rendszer, akik külföldi gyártótól hoznak be termékeket, és Magyarországon adják el, így az azokhoz tartozó csomagolóanyagokra is érvényes ez a díjfizetési kötelezettség. Mi importálunk termékeket, amelyeken esetleg lehet csomagolószer (mint például sztreccsfólia), akkor nekünk is kötelezően be kell regisztrálnunk ebbe a rendszerbe, mert ránk is érvényes? – Gombás Otília szakértő válaszolt.
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Egy gyártó cég az éjszakai és hétvégi alacsonyabb áramdíj miatt szeretné megvizsgálni az éjszakai műszak, illetve a hétvégébe nyúló munkahét bevezetésének lehetőségét. Felmerült benne a kérdés, hogy munkaidőkeretben történő foglalkoztatottság esetén ezt milyen munkajogi előírások mellett teheti meg. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték