A kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében a legnagyobb mértékű csomagolási hulladékkal érintett termékek visszagyűjtését szorgalmazó rendszer kerül kialakításra és bevezetésre. A vonatkozó 450/2023. kormányrendelet a Magyar Közlöny 2023. október 4-ei számában jelent meg – emlékeztet a Mazars hírlevele.
Segítséget szeretnék kérni az EPR-rendszerrel kapcsolatosan. Az MOHU oldalán az áll, hogy „2023. július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség”, vagyis csak a gyártóknak kell regisztrálni. Azonban itt az oldalon, azt az információt olvastam, hogy azokra is érvényes ez a rendszer, akik külföldi gyártótól hoznak be termékeket, és Magyarországon adják el, így az azokhoz tartozó csomagolóanyagokra is érvényes ez a díjfizetési kötelezettség. Mi importálunk termékeket, amelyeken esetleg lehet csomagolószer (mint például sztreccsfólia), akkor nekünk is kötelezően be kell regisztrálnunk ebbe a rendszerbe, mert ránk is érvényes? – Gombás Otília szakértő válaszolt.
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Egy gyártó cég az éjszakai és hétvégi alacsonyabb áramdíj miatt szeretné megvizsgálni az éjszakai műszak, illetve a hétvégébe nyúló munkahét bevezetésének lehetőségét. Felmerült benne a kérdés, hogy munkaidőkeretben történő foglalkoztatottság esetén ezt milyen munkajogi előírások mellett teheti meg. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
T. Szakértő ! “A” cég gyárt és létrehozza a “Terméket”, melyet elad “B” cégnek. Ekkor közúti árufuvarozás nem történik, mert A és B cég egy telephelyen belül működik (A gyárt, B raktároz). B cég Terméket értékesíti “C” részére, amely jellemzően mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás (termelő, egyéni vállalkozó, kft., zrt., szövetkezet). B cég C részére kiszállítja annak telephelyére a Terméket, majd számlát küld az átvételt igazoló szállítólevél alapján. “Fuvarozó” (külön cég) a szállításokat 3,5 tonna alatti kisteherautókkal végzi, erre B cégtől kapja a megbízást. A Termék, egyéb kockázatos termék (31052010, 31051000) kategóriába tartozó, egy szállítási címre, egy alkalommal 500 kilogramm vagy azt is meghaladó mennyiségű is lehet. Nettó számlaértéke 1190 kilogrammnál éri el az 1 millió forintot. (Van olyan termék is, ami nem kockázatos kategóriába tartozik: 31010000. Fentiek az értékesített mennyiségre és értékre vonatkozóan igazak erre is.) Kérdés: Van-e ekáer-bejelentési kötelezettség a C végfelhasználó (?) részére eladott és kiszállított termékek kapcsán? Ha van, akkor van-e mód az ekáer felületen adatimporttal megoldani az adatbevitelt? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Kelemen Gabriella
Nem volt megfelelő az uniós irányelve átültetése a hazai jogba, ez vezethetett a hatóság és az elsőfokú bíróság téves döntéseihez. A „papucsügyi” pereskedés végére a Kúria tett pontot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték