Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben várom szíves állásfoglalását: A hulladékértékesítés az áfatörvény 142. § (1) d pont alapján fordított adózás alá esik. Kérdésem az lenne, hogy ha valaki hulladékot vesz (mely vásárlásról fordított adózással kiállított számlát kap) abból a célból, hogy továbadja másik áfás partner felé, akkor ő még mindig fordítottan fogja továbbszámlázni ezt az ügyletet? Válaszát előre is köszönöm!
A cég, amelynek a könyvelését végzem, alvállalkozóként bejelentésköteles, építkezésekhez vasanyaggyártást és -beszerelést végez. A fentieket külön-külön és együtt is megrendelik. A gyártás okoz gondot, amely magában foglalja a vasanyag rajz szerinti méretre vágását és hajlítását. Amikor önállóan csak a gyártást rendelik meg, áfásán számlázzák. A vasanyagot és a szerelési munkálatokat fordított áfásan számlázzák. A gond akkor merül fel, amikor a vasanyagot gyártással, esetleg még a beszerelést is megrendelik. Ebben az esetben a gyártást nem lehetne mellékszolgáltatásnak tekinteni, mivel a vasanyag árához képest a gyártás ára elenyésző, kg-ként 17 Ft. Muszáj a számlázásnál a vasanyagot fordítottan, a gyártást áfásan,a szerelést fordítottan számlázni. Szeretnék a vasanyag kilónkénti árát gyártással és szereléssel megállapítani. Ebben az esetben a számlázás hogyan történjék? Köszönöm a segítségüket: Vasóczki Ildikó
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)
Tisztelt Szakértő! Szlovák kivitelezőként engedélyköteles csarnok építését végezzük. A csarnok Magyarországon épül. A kivitelezés folyamán magyarországi alvállalkozókat is igénybe veszünk például tűzjelző kiépítésére. Cégünk nem rendelkezik magyar adószámmal. A kérdésem az lenne, hogy a magyar alvállalkozóink ebben az esetben fordított áfás számlát állítanak ki a részünkre, vagy 27%-os áfával kell számlázniuk? Köszönöm válaszát.
Németországból bérel autót az ügyvezető. Az a kérdésem, hogy a többéves előre kiszámlázott kaució és a havi bérleti díjak áfája – ami egyébként fordított áfa – levonásba helyezhető-e,vagy csak befizetendő áfám keletkezik? Köszönettel: Vargáné Anikó
Tisztelt Szakértő! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A § (2) bekezdés szerinti településképi eljárás megalapozza-e az áfatörvény 142. § (1) b) pontjának, azaz a fordított áfa alkalmazhatóságát, feltéve, hogy az egyéb - fordított áfa feltételek fennállnak? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Polgári perben az eldöntendő kérdés, hogy a peres felek egyenes vagy fordított áfásan adóznak-e. A felperes és az alperes is kértek NAV-tól állásfoglalást, mindkét állásfoglalás egymásnak ellentmondott. A kérdéses gazdasági esemény már teljesült, a felek az áfa számlázás kérdésében van véleményeltérés. A kérdésem az lenne, hogy kérhető-e a NAV-tól olyan állásfoglalás, vagy van-e arra lehetőség, hogy a - nem hatósági ellenőrzés keretében - NAV megvizsgálja az ügyletet és kötelező érvénnyel minősítse azt? Kérhető-e feltételes adómegállapítás? Válaszát előre is köszönöm.
Egy társaság 2012-ben külső vállalkozóval építtetett egy műhelyt, az ehhez kapcsolódó áfát levonásba helyezte. 2017-ben értékesíteni kívánja ezt az ingatlant. Az ingatlanértékesítést adókötelessé teszi a 88. paragrafus alapján. A vevő adóalany, így ebben az esetben fordított áfás számlát bocsát ki a részére. A 135-136. paragrafusokban leírt korrekcióval kell-e számolnunk?
Összetartozik-e, vagyis komplex szolgáltatásnak minősül-e, ha egy építéshez burkoló anyagot értékesít egy cég, amelyet négy hónap múlva be is épít ugyanazon ingatlanba, amelyhez azt leszállította? Egyenes vagy fordított áfás számlát kell az ügyletekről kiállítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Több ponton is ellentétes az uniós joggal a fordított adózásra vonatkozó magyar szabályozás és adóhatósági gyakorlat – mondta ki szerdai ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi áfaalany kft). most épülő lakóparkban vásárolt lakást az építtetőtől, amit majd bérbeadással kíván hasznosítani (mind a bérbeadás, mind az ingatlanértékesítési tevékenységre áfakötelességet választottunk). Az építkezés még folyamatban van, társaságunk eddig előlegszámlákat kapott 5%-os egyenes áfával terhelten. Kérdésünk, hogy ha belföldi áfaalany a vevő, akkor is helyes-e, hogy 5% egyenes áfával számláz az építtető? Ugye nem fordított áfával kellett volna számlázniuk? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vagyonvédelmi rendszert telepített egy szintén belföldi adóalany megbízásából 2014-ben. A megbízó 2017-ben jelentkezett, hogy az általunk 3 évvel ezelőtt végzett tevékenység építési engedélyköteles volt, ezért fordított áfával kellett volna számláznunk. Elismeri, hogy 2014-ben nem nyilatkozott felénk erről, ennek ellenére kéri a számla stornózását és új számla kiállítását fordított áfával. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e a számlát javítani, hiszen részünkről nem történt hiba; a másik oldalról azt is szeretnénk tudni, hogy van-e egyáltalán lehetőségünk csökkenteni a fizetendő áfát, hiszen a megbízónk nem nyilatkozott a teljesítés előtt az építési engedélyről. Ha javítanunk kell a számlát, akkor az általunk NAV-nak 2014-ben megfizetett áfát a javítás hónapjának bevallásában kell feltüntetni csökkentő tételként, vagy önellenőrizni kell az eredeti bevallást? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Főtevékenységében energiatermelésre létrejött áfaalany kft. a termeléshez szükséges berendezéseket megvásárolt földterületekre fogja telepíteni. Engedélyköteles maga a telepítés. A berendezéseket uniós tagországból vásárolják, magát a munkát magyar vállalkozók végzik. Szóba jöhet-e fordított adózás a beruházás kapcsán? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy üdülő építésébe fogott idén, amely természetesen építésihatóságiengedély-köteles tevékenység. A szerelési-építési szolgáltatásokról fordított áfás számlákat kapunk. Van azonban egy olyan problémánk, hogy az egyik burkolással foglalkozó vállalkozó anyagot adott el cégünknek áprilisban, amely anyagot nyár végén majd be is építi. Az anyageladásról egyenes áfás számlát adott, a 4 hónap múlva esedékes építési munkáról természetesen fordított áfásat fog adni. De elbizonytalanodtunk a tekintetben, hogy vajon helyes-e a mostani anyagvásárlásról egyenes áfás számlát adnia, hiszen szintén ő fogja ezen anyagokat 4 hónap múlva beépíteni, fordított áfásan. Ebben az esetben vajon a vásárolt anyag nem épül-e be az általa később nyújtott szolgáltatásba, és veszi fel a fordított adózást? Vagy kezelhető-e az anyagértékesítés teljesen önálló ügyletként? Nem szeretnénk jogosulatlan adólevonással élni. köszönettel: KG
Ügyfelünk ingatlanértékesítése fordított áfa hatálya alá tartozik. A szerződés szerint 30% foglalót köteles neki fizetni a vevő, mely összeg a vételárba beleszámít. A foglaló jelen esetben keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget és levonási lehetőséget a vevő részére? A kiállított végszámlán az eladó levonja-e a már megkapott foglaló összegét, vagy a teljes ingatlanvételárról állítja-e ki a számlát? A teljes vételár összege hamarabb került átutalásra az eladó részére, mint a birtokbaadás időpontja. Ilyen esetben a számla teljesítési időpontja a birtokbaadás időpontja vagy a pénzmozgás időpontja?
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték