Amit a le nem vonható áfáról a (kezdő) könyvelőknek tudniuk kell

Megosztás Tetszik

Minden könyvelő (sőt könyvelőtanonc) tudja, az áfa nem minden esetben vonható le. Ugyanakkor a le nem vonható áfa könyvelése már keményebb dió: van, amikor része az eszközök bekerülési értékének, van, amikor nem.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 47. paragrafus (2) bekezdésének b) pontja alapján „a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi (…) az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa”.

Ezzel szemben, egy bekezdéssel arrébb, azaz a 47. paragrafus (3) bekezdésében a törvény már úgy rendelkezik, hogy „a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada”.

Mielőtt kiderítenénk, mikor és miért kell különbséget tenni a le nem vonható áfa elszámolásában, azt kell tisztázni, hogy milyen szabályok mentén válhat az előzetesen felszámított áfa le nem vonhatóvá.

Mit jelent a le nem vonható áfa?

Induljunk ki egy, a gyakorlatban is előforduló esetből! Tegyük fel, hogy egy budapesti – nem alanyi adómentes státuszba tartozó – gazdasági társaság ügyvédi tevékenységet végez egy osztrák gazdasági társaság részére.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) szerint ezen tevékenység az osztrák cég gazdasági letelepedésének helyén teljesül, akkor is, ha a magyar társaság munkatársai a tényleges tevékenységet a budapesti székhelyükön végezték.

Ha az osztrák cégnek nincs Magyarországon gazdasági letelepedése (székhelye, telephelye), akkor a magyar vállalkozás nem belföldön (Magyarországon) teljesítette a szolgáltatását. Ez azt jelenti, hogy az Magyarországon nem adóztatható. Ezért a cégnek áfát nem kell felszámítania, ugyanakkor áfa levonására e tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult: ugyanis, ha a szolgáltatást belföldön teljesítené, akkor azt áfa terhelné, ami egyben az áfa levonására is jogosítana.

Más a helyzet akkor, ha a beszerzés kizárólag áfa levonására nem jogosító tevékenységet szolgál, mert akkor az azt terhelő áfát részben sem lehet levonni.

Akkor viszont, ha a beszerzés adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenység(ek)et egyaránt szolgál, az azokat terhelő áfa részben vonható le. Ilyen esetekben az adott beszerzést terhelő adót arányosítani kell: ki kell számítani, hogy milyen arányban kapcsolódik a beszerzés és annak adója adóköteles tevékenységhez, és milyen arányban nem adóköteles tevékenységhez. Az utóbbira jutó áfaösszeg nem vonható le.

Fentieken túlmenően, az áfatörvény bizonyos esetekben nem engedi meg a beszerzést terhelő áfa levonását. A tiltás attól függetlenül érvényesül, hogy a beszerzés egyébként adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez kapcsolódik; ez a tételes adólevonási tilalom.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN a következőkről olvashat még:

• Az adó levonásának tárgyi feltételei
• A levonható adó mértéke
• Termékek, amelyek esetén tilos az adót levonni
• Fontos kivételek, amikor mégis levonható az áfa
• Áfamentes ingatlanértékesítésnél, áfamentes ingatlan-bérbeadásnál adófizetési kötelezettség választása
• A le nem vonható áfa könyvelése