Az áfa levonásával kapcsolatos ügyben döntött a Kúria Cikk
Egyenes áfa, vagy fordított? Van levonási jog, vagy nincs? Ilyen ügyletekkel kapcsolatos eset jutott az adóhatósági határozat miatt bíróságra, majd a Kúriához.
Egyenes áfa, vagy fordított? Van levonási jog, vagy nincs? Ilyen ügyletekkel kapcsolatos eset jutott az adóhatósági határozat miatt bíróságra, majd a Kúriához.
Két áfaalany egymással építési szerződést köt. Egy kft.-ről és egy asztalos egyéni vállalkozóról van szó. A kft. kérése, hogy az asztalos a munkadíjat fordított áfával számlázza, a beépített anyagot pedig termékértékesítésként egyenes áfával. A munkálat építésiengedély-köteles. Lehet-e így szabályosan számláznia?
Tisztelt Szakértő! Speciális egészségügyi munkaruházat kutatás-fejlesztéséhez nyert pályázatot egy magyar telephellyel és adószámmal rendelkező kft. Kérdezném, hogy az egyébként áfakörös pályázó cég nyilatkozhat-e úgy a támogatás felhasználása ügyében a pályázat kiírója felé, hogy a támogatás összegének felhasználására vonatkozó számlákat bruttó módon kívánja elszámolni (azokat elkülönítetten tartja természetesen nyilván egyébként is), tehát sem az elszámolás időszaka alatt, sem a későbbiek során nem él az áfalevonási jogával? Valamint az áfatörvény 142. §-a szerinti fordított áfás számlák esetén mint termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az áfa megfizetésére, miközben az ehhez kapcsolódó áfalevonási joggal nem rendelkezik? Mielőbbi válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. új lakóházakat épít, melyek építésiengedély-kötelesek. Egy cégtől nyílászárókat vásárol, amelyeket ugyanez a cég be is szereli. Kérdésünk, hogy a szerelési költséget egyenes vagy fordított adózással kell-e kiszámlázni? A számla összege 90 százalékban a nyílászárók összege 10 százalékban pedig a szerelési költséget tartalmazza. Tisztelettel: T.Mária
Adott egy kft., aki lakóingatlanokat fog generálkivitelezővel építtetni továbbértékesítési céllal. A terveik szerint az ingatlanokat elkészültük után azonnal el tudják adni, így nem kértek az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjára adókötelezettséget. 1. Ilyen esetben levonható az ingatlan építésével kapcsolatos előzetesen felszámított áfa? 2. Befolyásolja a levonhatóságot, hogy a kft. vagy a vevője fogja megkérni majd a használatbavételi engedélyt? 3. Amennyiben magánszemély a vevő, akinek 5 százalék áfával értékesítik az ingatlant, a gererálkivitelező (áfaalany) fordított áfás számlát kell hogy a mi kft.-nk részére kiállítson? 4. Amennyiben az ingatlant mégsem sikerül 2 éven belül eladnia, akkor önellenőrzéssel kell az eredeti áfabevallásokat javítani vagy a 240 hónapból hátralévő 198 hónapra kell elvégezni a levonható áfa korrekcióját? Vagy esetleg még ilyenkor is megtehető az áfakötelezettség választása, és akkor nincs korrekció? Köszönöm segítségüket!
Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Partnerünk 2302-es vtsz-szel és "búza törtszem" megnevezéssel állított ki felénk számlát egyenes adózással. Ismereteink szerint a törtszem ugyanannyi munkafolyamaton megy át (aratás után osztályozás), mint az ép búzaszem, tehát nem további feldolgozás eredménye (fő- vagy mellékterméke). Így véleményünk szerint 1001-es vtsz-ba tartozik és fordított áfás. Kérem, szíveskedjen ezt megerősíteni vagy megcáfolni. Köszönettel: Jászné
Építőipari munkagép határozatlan időre történő bérbeadása kezelővel, hatósági engedélyhez kötött konkrét munkaterületre, ahol a munkavégzést a bérbevevő irányítja, egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik-e, ha a díj elszámolása órában vagy napban történik? Igen, vagy nem?
Tisztelt Szakértők! Társaságunk adószámának 9. karaktere 2-es. Jelenleg egyfajta tevékenységet végez, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanát adja bérbe, amiről nettó számlát állít ki. A bérbeadást nem tettük adókötelessé. A társaság nevére szól egy építési engedély, aminek értelmében az építkezést még az idén el kell kezdeni. A kivitelezővel most készülünk szerződést kötni, és úgy értelmezzük, hogy a munkáról fordított áfás számlát kell kiállítani. Ha minden így megy tovább, akkor értelmezésünk szerint nem vagyunk jogosultak levonni az áfát. 1. Jól értelmezzük ezt a gazdasági eseményt? 2. Mi történik, ha 2017. január 1-jétől kezdődően adókötelessé tesszük a bérbeadást? Úgy gondoljuk, hogy ekkor már lehetőség adódik az áfa levonására. Ha a beruházást megkezdjük idén, amikor még nem folytatunk adóköteles tevékenységet, de a befejezéskor, a számla befogadásakor már igen, akkor levonható az áfa? 3. Vagy ha esetleg jobb megoldás az, hogy az idén befogadunk egy kisebb összegű számlát, aminek nem vonjuk le az áfáját, majd jövőre a különbözetről a számlát, aminek az adóját levonásba helyezzük? 4. Az is felmerült, hogy az áfalevonhatóság miatt nem bérbeadás útján hasznosítjuk tovább az ingatlant, hanem mi fogjuk azt üzemeltetni más, adóköteles célra. 5. Esetleg tudnak ezeken felül jobb megoldást javasolni? Arra szeretném kérni Önöket, hogy fenti lehetőségeken egyenként végignézve vizsgáljuk meg azok áfá hatását. Köszönettel: István
Ügyfelem, "A" Kft. egy másik "B" Kft.-től térítés nélküli átadás keretében 602 kilogramm búza vetőmagot kap. Mivel ez a termék a fordított áfa hatálya alá esik egy normál termékbeszerzés keretében, milyen teendője van "A" Kft.-nek ilyenkor? Meg kell ugyanúgy állapítani és bevallani a fordított áfát? Illetve az áfabevallásban szerepeltetni kell-e a súlyadatokat az ilyen beszerzésről?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy nem áfaalany magánszemély építési engedély-köteles lakóingatlan létrehozására adott megbízása alapján a kivitelező áfaalany alvállalkozója, aki szintén áfaalany alkalmazhatja-e a fordított áfa szabályt az általa kibocsátott számlában. Köszönettel: Fekécs László
Tisztelt Szakértő! Intézményünk (múzeum) a feleslegessé vált papírhulladékait beszállította egy MÉH-telepre, amiért egy átvételi bizonylattal ellenértéket kapott. Kell-e nekünk ilyen esetben számlát kiállítani, vagy a bevétel elszámolásához elég az átvételi bizonylat? Kiállíthatunk-e egyáltalán ilyen számlát, ha ez nem tartozik a tevékenységünk közé? (Fordított áfa?)
Tisztelt Cím! Egy kft. generál-kivitelezője irodák építésének. Ez a kft., aki egyben generál kivitelező építési engedéllyel rendelkezik áfaalanyisága mellett. Az építkezés lezárultával a használatbavételi engedélyt nem a generál-kivitelező (aki az építési engedéllyel rendelkezett) kapta meg, hanem egy tőle független kft. (áfa alanya), akinek a telkére építették az irodaházat. Ez esetben a generál-kivitelező számlázhat-e fordított áfával kivitelezési munkálatokat afelé a cég felé, aki a használatbavételi engedélyt megkapta? Mert az ingatlan tulajdonjoga nem a kivitelező céget illeti, hanem azt, aki a használatbavételi engedélyt megkapta. Felmerülhet-e, hogy az ingatlanértékesítés áfaszabályait kell ilyenkor alkalmazni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég munkaerő-kölcsönzésre jogosító engedély birtokában végzi ezen tevékenységét, és ennek megfelelően fordított áfásan számláz. Ugyanakkor egy körülbelül 6 hónapos időtartamban megszűnt az engedélye, azonban a cég ekkor is fordított áfásan számlázott. (Később visszakapta az engedélyét). Kell-e helyesbítenie az engedélyes időszakban kiállított fordított áfás számlákat amiatt, hogy a cégnek nem volt engedélye a számlázott tevékenységre? Ha igen, hogyan? Esetleg az engedély hiánya miatt még fordított áfás marad az ügylet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, kérdésem az lenne, hogy egy építésiengedély-köteles építkezésen a generálkivitelező alvállalkozókat alkalmaz és adott esetben az alvállalkozó is viszi a saját alvállalkozóját. Kérdésem az lenne, hogy mivel maga az építkezés építési engedély-köteles, így minden alvállalkozó kiállíthat fordított áfás számlát, függetlenül attól, hogy hanyadik láncszem a történetben? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől