Tisztelt Szakértő! Egy építési vállalkozás 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házat épít magánszemélynek . A magánszemély részére kiállított számla 5 százalékos áfát tartalmaz. Az építési vállalkozó alvállalkozót von be a kivitelezési munkába. Jól gondolom hogy a két adóalany közti ügylet az fordított adó? Válaszukat előre is köszönöm: Négy Szakág Kft.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy adóalany megrendelésére végzett építés-szerelési tevékenység akkor is fordított áfás-e, ha az ingatlan építése csak bejelentésköteles? A 300 nm alatti 2 lakásos társasház esetében csak bejelentési kötelezettség van az építéshatóság felé, engedélyezési eljárás nincs. Köszönettel Papp Éva
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2012-2013. években megrendelőjének fordított adózás alá tartozó építési-szerelési munkát végzett. A számlák garanciális visszatartásainak pénzügyi rendezése érdekében a számlavezető bankunktól bankgaranciát kértünk. A garancia lejárta előtt megrendelőnk minőségi kifogással élt, és lehívta a jó teljesítési garancia egy részét, amiről vállalkozásunk minőségi kifogásra hivatkozva 2013. évi teljesítésű, fordított adózású "negatív" számlát állított ki. Ezt a számlát megrendelőnk nem fogadta el, mert véleménye szerint 2016. évi teljesítésűnek kellene lennie, és nem lehet fordított adózású. Valóban helytelenül jártunk el e számla kiállításakor? Milyen más lehetőség lenne még a lehívott összeg rendezésére? Köszönettel: Szilasné
Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított áfás beszerzések. Kérdésem, hogy a fordított áfás beszerzések alapját (amikor az áfát a vevő fizeti) bele kell-e számítani a levonási hányadba? Ha igen, akkor miért?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyes földterületein 2016 júniusáig rendelkezett haszonbérleti szerződéssel. Az eddig felmerült költségeket (anyagfelhasználás, szolgáltatások) mezei leltárként szeretnénk értékesíteni. Betakarításra még nem került sor. A mezei leltár értékesítése fordított adóval vagy egyenes adózással történik?
Az alább idézet kérdést 2016. 07. 28-án tette fel a kérdező. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy az áfakörben tárgyi adómentes vállalkozásra is ugyanez az értékesítési szabály vonatkozik, vagy a tárgyi mentes vállalkozás áfamentesen számlázhatja a telek értékesítést? "Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatásukat kérni az alábbi helyzet adójogi megítélésében. Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó (főtevékenysége: lakóingatlan és földterület forgalmazása) építési telket kíván értékesíteni 6 millió forint feletti vételár ellenében. A vevő normál áfastátuszú cég. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: – Ebben az esetben eljárhat az egyéni vállalkozó alanyi mentesként, vagy mindenképpen áfásan kell értékesítenie a telket? – Ezzel az értékesítéssel az adózó elveszíti-e az alanyi mentes státuszát? – Egyenes vagy fordított áfával kell számláznia a telket? Milyen jogszabályi rendelkezés alapján? Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin" Előre is köszönöm válaszukat! Gné Krisztina
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatásukat kérni az alábbi helyzet adójogi megítélésében. Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó (főtevékenysége: lakóingatlan és földterület forgalmazása) építési telket kíván értékesíteni 6 millió forint feletti vételár ellenében. A vevő normál áfastátuszú cég. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: – Ebben az esetben eljárhat az egyéni vállalkozó alanyi mentesként, vagy mindenképpen áfásan kell értékesítenie a telket? – Ezzel az értékesítéssel az adózó elveszíti-e az alanyi mentes státuszát? – Egyenes vagy fordított áfával kell számláznia a telket? Milyen jogszabályi rendelkezés alapján? Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: A. verzió: az idei évben történik a két ingatlan értékesítése – A NAV felé történt bejelentésnek megfelelően az értékesítés mindkét esetben áfásan történik? – Miután a lakás nem volt bérbe adva, és a továbbértékesítési szándék sem valósult meg, a 2010. évben levonásba helyezett áfával van valami teendő (áfatörvény 125. § 2) d)?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk lakóingatlant ad el egy luxemburgi cégnek, amely nem magyar adóalany. Az ingatlan használtnak minősül, és társaságunk áfakötelezettséget választott a használt ingatlanok értékesítésére. Kérdésünk az, hogy az ingatlant áfa szempontjából hogyan kell számláznunk a luxemburgi cégnek: áfa felszámítása nélkül, a fordított adózás alapján vagy egyenes áfával, felszámítva a 27 százalékot. Amennyiben 27 százalékos áfával kell számláznunk az ingatlant, van-e lehetősége a luxemburgi cégnek visszaigényelnie az áfát, és ennek milyen feltételei vannak? Válaszukat előre is köszönjük.
Július 16-ától bővült a fordított adózás alá eső tevékenységek köre, és az áfatörvény meghatározza az egyszerűsített bejelentés alapján újnak minősülő ingatlan fogalmát is.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi, áfával kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Ügyfelem, egy magyarországi kft. használtautó-forgalmazással foglalkozik. A használtcikk-forgalmazásra vonatkozó speciális áfaszabályokat választotta az ilyen típusú értékesítéseire. Személyautót hoz be Németországból, az eladó német cég is a különbözeti áfára vonatkozó szabályokkal értékesíti felé a személykocsit. Az eladó számlája tartalmaz még kb. 25 euró forgalomból való kivonási, valamint 39 euró tárolási díjat; utóbbi két tételt – az uniós értékesítésekre vonatkozó általános szabályok szerint – fordított áfával számlázza. Ezen kívül ügyfelünk kap még egy számlát a gépjármű beszerzéséhez kapcsolódóan, ami egy árverési díjat tartalmaz, ami szintén fordított áfás. A kérdés, hogy mi a jogkövető eljárás a gépjármű beszerzésével és későbbi értékesítésével kapcsolatosan? Lehetséges eljárások: A) a két kis tétel és az árverési díj után felszámítja, és megfizeti az áfát, de nem helyezi azt levonásba, mert ezek a költségek a használt cikk beszerzéséhez kapcsolódnak. Értékesítéskor a "különbözet", amiből áfát fizet, az a kocsi beszerzési ára, valamint a három kis tétel forintosított összege, plusz az ezekre felszámított áfa lesz? Vagy a különbözet az eladási ár és a gépjármű számlázott ára lesz? Ebben az esetben az közösségi beszerzés áfája levonható? Vagy mi a megfelelő eljárás?
Tisztelt Szakértő! dr. Csobánczy Péter 2013. 09. 30-án írt cikke nyomán szeretnék kérdezni. http://adozona.hu/afa/Minek_illetve_kinek_van_fizetendo_afaja_2ILDJU Hasonló problémával állok éppen szemben, mint amivel kapcsolatban szakértőjük kifejtette az álláspontját. Szeretnék érdeklődni, hogy Ön szerint ez továbbra is helytálló vagy sem? Nagyon sok helyen néztem már utána a témának, és véleményem szerint is abban az időszakban kell figyelembe venni a helyesbítő számlát, amelyben azt kiállították. Azonban felhívtam pár megyei NAV ügyfélszolgálatot, és nem igazán osztották a véleményemet, tehát szerintük ilyen esetben önrevízió keretében vissza kell nyúlni az eredeti teljesítés időszakába. Természetesen érdekelne a másik oldal teendője is, ugyanis szerintem a befogadónak is ugyanabban az időszakban kell az ilyen helyesbítő számlát figyelembe vennie... Válaszát köszönöm előre is! Üdvözlettel. ui: Elnézést, de mivel az általam talált kérdés, amit linkeltem, ugyanaz, mint amit kérdeznék, így nem írtam le direktben a kérdésemet.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kikérni a véleményét. Alanyi adómentes társaság építtetett kivitelezővel egy építésiengedély-köteles épületet. Ebben az esetben a kivitelezőnek fordított vagy egyenes áfás számlát kell-e kiállítani? Befolyásolja-e ezt, hogy az épületet nem adóköteles tevékenységhez szeretné az adóalany használni? Illetve, ha a kivitelező nem hajlandó egyenes áfás számlát kiállítani, csak fordított áfás számlát, és ez nem a törvényi gyakorlatnak megfelelő, akkor az alanyi adómentes adóalany büntethető-e, vagy mit tud tenni, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el? Alanyi adómentes adóalanyként vallja be, és fizesse meg az adóhatóságnak a fizetendő áfát? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építési hatósági engedély-köteles tevékenységről a végszámlát kiállította 2015-ben, mert a szerződés szerint a munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént. A 2016-ban felmerült garanciális munkát alvállalkozó végezte el. Az alvállalkozó az áfatörvény142. §(1) szerint fordított áfás számláját szabályosan állította ki? Előre köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet megoldásában kérek segítséget a következő kérdések megválaszolásával: Alaphelyzet: Az A Kft. végelszámolás alatt lévő időszakában a végelszámoló eladja az A Kft. tulajdonát képező építési telket B cégnek, egyenes áfásan. A vételár megfizetésre került. Az A cég felszámolási eljárás alá került. A kijelölt felszámoló bíróság előtt megtámadta az ingatlan adásvételi szerződést, majd peren kívül megegyezett B céggel, hogy az adásvételi szerződést módosítják, a vételár különbözet rendezésre kerül. a) Az adásvételi szerződés módosításának mi a teljesítési időpontja? - eredeti számla teljesítési időpontja? - megállapodás dátuma? b) A vételár módosításáról a számlát egyenes áfásan kell kiállítani, vagy fordítottan? Az eredeti vételárról készült számla áfavonzata marad egyenes áfás, vagy fordított áfásra kell lemódosítani? c) Várható-e, hogy a szerződés-módosítás miatt a NAV a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illetéket módosítani fogja B cégnél? Válaszát előre is köszönöm. Szekeres Zsolt
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték